Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-22 / 45. szám
2014. FEBRUÁR 22., SZOMBAT A NAP TEMAJA 5 választás 2014 Lehetnénk újra Európa híres kertje. A világ legízletesebb gyümölcsét, legjobb borát, keresett vetőmagját, páratlan zöldségét termő ország, ahol a mezőkön finom húsú állatok legelnek A FÖLD LEGYEN A HELYBÉLIEKÉ! Nem sok gazda dolgozik jelenleg Somogybán, aki örömében óriási virágokat rajzolna a szántóföldjére... Megyénk kétharmadán nem jó a termőképesség-A TALAJOK TERMŐKÉPESSÉGE, minősége és fizikai állapota lényegesen kedvezőtlenebb Somogybán, mint a szomszédos Tolna, Fejérés Baranya megyékben- emelte ki Tóth István kaposvári szakmérnök. - A somogyi föld kétharmada idesorolható. Például a dél-somogyi homokháton, ahol az alacsony, 0,1-0,2 százalékos szervesanyag- illetve humu- szartalom a növények számára kedvezőtlenül alacsony 5-6 Ph értékkel párosul, savanyú a talaj, vízmegtartó- illetve tápanyagszolgáltató képessége nagymértékben korlátozott. A Zselic nehezen művelhető, erősen kötött agyagos, gépi művelést nehezítő szántó területei is ebbe a körbe sorolhatóak. A tabi dombvidéken és a Koppány-völgyében egy ki- adósabb zápor esetén is pusztul a termőréteg. Ez a jelenség Ná- gocs, Andocs, Karád, Kisbárapá- ti és Kapoly térségében tavasszal szabad szemmel ismegfigyelhető. Ez lassú, de rendkívül veszélyes folyamat, kárát a következő nemzedékek szenvedik meg. Tóth István kiemelte: a talajerózió megállításához komplex intézkedéssorozat bevezetésére lenne szükség, amely a művelési módokat, az agrotechnikát és a vetésforgót is érintené, de a lejtős területek művelésére előírt jogszabályok betartásának fikozott ellenőrzése is fontos feladat. A JÓ, ILLETVE ELFOGADHATÓ tulajtermékenységgel rendelkezőfelület korlátozott, ezek leginkább a Kapós-völgyében és környékén, a Marcali-hátságon, a Csurgói kistérségben valamint a Kapos- vár-Somogyjád-Osztopán által határolt tájegységben találhatóak, illetve a megye keleti részén.- a talajok tápanyagszolgáltató képessége nagymértékben függ a gazdálkodók anyagi helyzetétől- tette hozzá. - Kedvező jelenség, hogy a gazdálkodásban a modern, nagy teljesítményű gépek térhódítása jelentős. nem elhanyagolható körülmény, hogy a súlyos vadkár évről évre komoly veszteséget okoz a gazdálkodóknak. Elavult az aranykorona AZ ARANYKORONA 1875 Óta használatos földértékmérő szám, a terület jövedelmezőségét, művelhetőségét, vagyis termőképességét mutatja. Az 1870- es évekhez képest azonban jelentősen megváltoztak a mező- gazdasági és gazdasági viszonyok, ezért az aranykorona érték, mint tényleges jövedelemszint mutató, elavult. Fennmaradása egyedül arra vezethető visz- sza, hogy relatív értékszám, mely a családon, gazdákon, egyik nemzedékről a másikra szállva használatban maradt. Magyarországon a földek átlagos aranykorona értéke 17-20 közé tehető. A kiváló minőségű csemozjom talajok aranykorona értéke (AK) 30-35 is elérheti. az újabb , Nyugat-Európában már használt 100 pontos rendszer két dolgot vesz figyelembe: a tulajdonviszonyt illetve a talaj értéken kívül az éghajlati, domborzati és vízviszonyokat is. Hét-nyolcszázezer forint egy hektár szántó átlagára ma Somogybán, de jó minőségű földet egymillió alatt nem lehet venni. A földvásárlási moratórium közelgő lejárta nem verte fel az árakat a megyében. De kié legyen a föld? E kérdés megválaszolásához elengedhetetlen, hogy tudjuk: kié ma a föld az országban, kié Somogybán? Az állami földbérlet-pályázatok körüli ellentmondások kapcsán és főleg Ángyán József ex- államtitkár (nem mellesleg az éppen regnáló kormány vidékstratégiájának egyik kidolgozója) fóldjelentéseiből ma már jóval többet lehet tudni erről, mint korábban. Andrásfalvy Bertalannak, az Antall-kormány miniszterének diagnózisa szerint „a sokszor megcsalt, kirabolt vidék, a falu, gazdatársadalma és közösségei, a tsz-be bevert magyar parasztság bérmunkás tömege elhagyatottan érkezett meg a rendszer- váltáshoz. Sokukban élt még az szabó tamás, a Magosz megyei elnöke tolmácsolta a Fidesz álláspontját. - Ahogy sok más területen, a mezőgazdaságban is romokat örököltünk 2010- ben. Az uniós források leosztása nem volt arányos, a támogatások 80 %-át elköltötték. Olyan ígérvényeket adtak, melyek nem valósultak meg. Az elmúlt években milliárdos tételeket csoportosított át a kormány szőlőtermelésre, borászatra, halastavak fejlesztésére. Az önkormányzatok START munkaprogramjában a kertészetek termékeit helyi közétkeztetésben használták fel. Kiszámíthatóvá vált a területalapú támogatások kifizetése, elindult egy szövetkezést folyamat és a somogyi iskolagyümölcs program. Legfőbb feladat a munkahelyteremtés, ezért preferáltuk a munkaigényes területeket, mint a szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermesztés. A növénytermesztés alapvetően jó úton halad. Célunk szövetkezéssel, tájjellegű lehetőségeink kihasználásával előrelépni. Az állattenyésztés és a helyi piacok fellendítése mellett az öntözés és a felvásárlás logisztikáján is változtatni kell, a magasabb feldolgozási érték felé kell elmozdulni. évtizedek során megőrzött remény, hogy egyszer ismét visz- szakerülhetnek a sajátjukba, egyszer ismét maguk urai lehetnek”. S a gyógymód? „Lehetünk újra Európa híres kertje. A világ legízletesebb gyümölcsét, legjobb borát, keresett vetőmagját, páratlan zöldségét és fűszerét termő ország, ahol napfényes tavainkban a legkeresettebb halak teremnek, száraz mezőinken különleges húsú háziállataink legelnek...” Ángyán József helyzet- jelentése már borúsabb: „Az állam kezelésében, továbbá a még mindig osztatlan közös tulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági hasznosítású termőföld meny- nyisége eléri a négymillió hektárt. Ezzel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket, azok földalapját jelentősen megerősíthetnénk, ám ez a törekvés a spekulációs tőke érdekeivel kerül szembe, ami az állam által magára hagyott, egyébként is gyenge érdekérvényesítő képességű helyi közösségekre tragikus kögombai győző, a lobbik somogyi agrárszakértője azt mondta: hazaárulásnak minősítik a közelmúltban elfogadott földtörvény egyes passzusait, mivel szabad utat biztosítanak Magyarország fölvásárlásához. A nagybirtokok aránya nem haladhatja mega 20 százalékot úgy, hogy a kisbir- tok legföljebb 50 hektár, a nagybirtok legföljebb 350, ennél nagyobb birtoktest csak szövetkezet esetében megengedhető. A családi gazdaságok és a rájuk épülő feldolgozóipar jelenthetik a vidék megmaradását. Felülvizsgálnák az egykori mezőgazdasági nagyüzemek privatizációs és fölszámolási eljárásait, az óriásbirtokokat megszüntetnék, a törvénytelenül külföldiek kezébe került termőföldeket visszaszereznék. A több ezer hektárnyi monokultúrás szántóföldi növénytermesztés helyett vissza kell térni a zöldség- és gyümölcstermesztésre, újra kell indítani a feldolgozóüzemeket. Önkormányzati társulásban, vagy más módon olyan kisüzemi termeltető szervezeteket kell alakítani, amelyek segítségével visz- szahozható az egykori háztáji gazdálkodás rendszere. Vízierőműveket akarnak a Drávára, a vízgazdálkodást segítő tározókat a belső vízfolyásokra. vetkezményekkel jár. Ez a nagytőke nemcsak arra a főidre spekulál, amely az állam kezelésében, hanem arra a földre is, ami ma még a gazdálkodó családok tulajdonában van.” Sokan számítottak arra, hogy a földvásárlási moratórium lejárta fölveri a földárakat, de ez egyelőre nem következett be. Somogybán továbbra is a déli területeken lehet olcsóbban földhöz jutni, Kaposvártól északra nő a föld ára, persze igazából a jó termőadottságú földek a drágábbak. Szabó Tamás megyei Mag- osz-elnök szerint a megye tartja pozícióját e tekintetben a középmezőnyben a 7-800 ezer forintos hektáronkénti szántóárral, leginkább a Balaton környéke emelkedik ki ebből. Gombos Sándor megyei agrárkamarai elnök úgy véli, egymillió forint alatt jó szántót már nem nagyon lehet venni, az ültetvénynek, különösen szőlőültetvénynek való, legkiválóbb földek ára a kétmilliót is eléri. Horváth János, bábonymegye- ri gazda, LMP-tag: aki igényli, annak adni kell földet - ez volna az „ új földosztás ” az LMP szerint. Ángyán József is felhívta rá a figyelmet: Ausztriában, Hollandiában azötven-száz hektáros családi birtokok is virágoznak, vegyünk hát mi is példát erről és ne ezerhektár- szám osszuk a földet strómanoknak, oligarcháknak - mondta Horváth János.- A földpályázatok első köre maga volt a törvényesített törvénytelenség az LMP szerint, ezeket újra meg kellene hirdetni, immár tisztességes feltételekkel és elbírálással. A vidéki gazdák ma elkeseredettek és megfélemlítettek, úgy érzik, becsapták őket, mert hiába hirdette a kormánypropaganda, nem a helyben élő családi gazdálkodók kapták az állami földeket. Azt tartanánk jónak, ha száz-százötven hektárban maximálva lenne a földalapú támogatások kifizetése. Az efölötti állami földek esetében amit az Euróoai Unió ad, az volna a bérleti díj. így mindjárt kiderülne, ki akar valójában gazdálkodni, elejét vehetné a földspekulációnak és minden igénylőnek jutna föld. A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai földterület (ezer hektár) Sorra® földterülete 571,0 mezőgazdasági terület 291,0 ebből szántó 249,8 konyhákért 3,9 gyümölcsös 2,8 szőlő 3,6 g>ep 31,6 erdő 178,0 nádas 5,4 halastó 3,3 termésmennyiség (ezer tonna) búza 207,5 kukorica 347,8 burgonya 14,7 cukorrépa 119,0 napraforgómag 48.0 állatállomány (ezer darab) sertés 122 szarvasmarha 29 sertés' 42 szarvasmarha* 10 tyúkféle 458 tyúktojás 67,5 méhcsalád 52 * 100 HEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETRE JUTÓ, DARAB „Gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra, valódi néppárti programra van szükség” - ez már Ángyán József konkrét, javaslatokba öntött agrár jövőképének felütése. Szerinte újra kell gondolni és szabályozni uniós szinten az élelmiszer-ellátást, a természeti erőforrások (leginkább a termőföld és a vízkészlet) forgalmazását és fel- használását, a termőföldet ki kell venni a tőkejavak közül, a tőke szabad áramlása kategóriájából. A földügyi törvénycsomagot gyökeresen át kell alakítani úgy, hogy a föld valóban a helyben lakó gazdálkodó családokhoz, a helyi, települési közösséghez és a fiatalokhoz kerüljön. Le kell állítani a földbérlet-pályázatokat, a helyi gazda- és falu- közösségek bevonásával kell új, átlátható pályázati rendszert kidolgozni, mely alapelvként rögzíti: az állami földek jövedelmének azt a települést kell gyarapítania, melynek közigazgatási területéhez tartozik. pásztohy András, a szentgá- loskéri Agrária Zrt. elnöke, az Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szocialista államtitkára: - Cél a verseny- képes élelmiszergazdaság, mely szerintem a vidék felemelkedésének fontos záloga. Olyan agrárpolitikára van szükség, amely nem egymás kárára érvényesíti az agrárérdekeket, s ezzel együtt esélyt kell adni a kis- és nagyobb gazdaságok hatékony működésének, együttműködésének. A mai földhaszálati korlátok bevezetésével egyes mértékadó elemzések szerint elveszhet a tehén- és sertésállomány 28-30 százaléka, s közel 7500 munkahely szűnhet meg. Az érintett, elsősorban állattenyésztéssel foglalkozó főként társas középvállalkozások vagyonvesztése elérheti az 100- 150 milliárd forintot is. Egyetértek, hogy védeni kell a nemzeti földvagyont, a hazai gazdálkodókat, de úgy, hogy a tulajdonosok, bérlők és a termelés érdekeit egyaránt szolgálják. Van mit javítani az agrárágazat szerkezetén, csakúgy, mintáz élelmiszeriparunk helyzetén, mely kritikus pontja a mezőgazdaságnak, csökkenő termelés és jövedelmezőség jellemzi. Nagy a gazdák, termelők földéhsege Somogybán- MENNYIRE ÉLETKÉPESEK ű Somogy megyei gazdaságok?- kérdeztük Gombos Sándort, a Nemzeti Agrárkamara megyei elnökét.- somogybán mintegy 16 ezer kamarai tag van, ebből körülbelül 6000 a támogatásra jogosult- közölte Gombos Sándor. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy elvileg ennyi embernek van egy hektárnál nagyobb földterülete a megyében. Az életképesség kapcsán nehéz egyértelmű számot mondani - tette hozzá. - Nagyon életképes lehet egy közép-somogyi termelő, akinek van 2,5 hektár szamócája, illetve az a dél-balatoni szőlőtermelő, aki 2-2,5 hektáron gazdálkodik. Ugyanakkor a szántó kapcsán jelenleg a 150-200 hektár körül mondható rentábilisnak a terület. GOMBOS SÁNDOR KIFEJTETTE: Somogybán az ezer hektár feletti nagybirtokok száma ötven körül lehet, gond, hogy nem sokkal több az úgynevezett egészséges középbirtokok száma sem. Ugyanakkor ehhez képest viszonylag sokra, 300-400- ra tehető a 100 hektár feletti birtokok száma. A kérdésre, hogy van elég szántóterület Somogybán, az elnök úgy fogalmazott: soha nincs elég szántó, nagy földéhség van. S ez látszik a földpályázatok kapcsán is, hiszen ahol föld van, ott harc van. ángyán József nyilatkozataival kapcsolatban Gombos Sándor megyei kamarai elnököt arról kérdeztük: a kiadható földek vajon hány százaléka kerülhetett gyanúba Somogybán, illetve országosan? - Minimális, de erről nem tudok nyilatkozni - válaszolta. - Hozzám is érkeztek panaszok, de azokat nem tartottam megalapozottnak, szerintem politikai indíttatású- ak voltak.- nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló állami földek alapvetően nem tudják a birtok- struktúrát olyan mértékben átalakítani, amilyen mértékben kívánatos lenne - hangsúlyozta a kamarai elnök. - Optimális a 250-500 hektáros középbirtokok számának jelentős növelése lenne, de ehhez kevés föld van Somogybán. gombos Sándor hozzátette még: a kis- és középvállalkozások szerinte megerősíthetők, ugyanis nagyon színes agrárstruktúrájú megye Somogy, a vadászturizmus, az idegenforgalom továbbá a vendéglátás is újabb lehetőségeket vet fel az agrárium szereplőinek, amelyekkel élni lehetne. [ Felvett agártámogatások rangsora. 2011 (milliárd Ft) 1 Csányi Sándor féle Bonafamvcsoport 3,9 2. NyergesSimicska féle Mezort-csoport 3,7 3. Leisztinger Tamás féle Forráscsoport 2,6 FORRÁS: V. ÁNGYÁN-JELENTÉS A FÖLDRŐL Földárak az Európai Unióban (ezer euró/hektár) Hollandia 42 Dánia 25 Ausztria 12 Anglia 10 Németország 9 Szlovákia_____________________ 35 Magyarország 2,5-3,5 Románia 2,5 FORRÁS: FOLDBROKER.HO MIT TARTANÁNAK JÓNAK A PÁRTOK?
