Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Banya tanya: boszorkák gyülekeztek Nagyatádon Középmezőny a zseninevelésben tehetségek Az iskola mellett a helyi társadalomnak jut szerep a szemléletformálásban rontás Ötödik alkalommal vál­tozott „Banya tanyává” hétvégé­re a nagyatádi Hotel Solar. A tá­volabbról érkező boszijelöltek már korábban ide utaztak, hogy részt vehessenek Tóthné Margit tréfás „bosziképzőjén”. A boszi- napon maskarákat készítettek és feladatul kapták, hogy meg­adott szavak felhasználásával egy „boszorkány-áldást” hozza­nak össze - mondta el Csendes- né Murányi Ibolya fő szervező. Este aztán a boszorká felvonul­tak fel a zsúfolásig megtelt au­lában és mutatkoztak be. Nagy derültséget keltve olvasták fel abosziáldásaikat. Hogy „igazi” legyen a boszorkaest, Mészá­ros Mária mesterjósnő magyar és cigány kártyákkal bemutatta az önként jelentkezők segítsé­gével a különféle jóslásokat is, majd szeánsz keretében meg­vizsgált egy résztvevőt, hogy van-e rajt rontás... Volt. (A ron­tás levételén már csak a „meg­rontott” vehetett részt). A boszi- nap jó hangulatú jelmezes bál­lal zárult. ■ Györke József Somogy nehezen tartja meg tehetségeit nagy A szakadék: a szegény nem­zető túlélésért küzd, a betevő falatért. Ahol magasabb a GDP, a családok is több pénzt tudnak arra fordítani, amiben jó a gye­rek, a legjobb szaktekintélyekre bízhatják csemetéiket, miközben a szegény réteg gyereke minél előbb dolgozni kezd, diákhitelből vegetál. Ezt fogalmazza meg Voj- kovics Gyuláné, a kiválóra akk­reditált Nagyatádi Tehetségpont mentora. Sok pedagógus kedvét azonban nem tudja semmi elven­ni. így van ez Nagyatádon is.- Somogy fővárostól való távolsá­ga nem könnyíti a helyzetet, ne­hezebben tudja a tehetségeit megtartani-mondja. -A megtar­tó erő csak a pályázatok, a kitar­tó, hosszú távon végzett, össze­hangolt tehetségsegítő, mentori munka, megalapozott szakmai tudás, ennek feltétel nélküli elis­merése, bizalom, szakmai alá­zat, széles körű támogatottság, megfelelő anyagi juttatás, a te­hetségekre fordítandó elegendő idő biztosítása. Abban minden szakember egyetért, hogy az isko­la lenne a tehetséggondozás leg­jobb közege, ezért ez hosszú tá­vú, ideológiai kérdés, nem kizá­rólag anyagi. A mentor hozzáte­szi, hogy a magyar ember szelle­mi kapacitása, kreativitása, kép­zettsége világszínvonalú: hát ezért rossz hely a negyvenedik vezető. - Az elmúlt tanévben kér­dőív segítségével megkérdeztük a szülőket, mi az a legmagasabb iskolai végzettség, melyet elvár­nak gyermeküktől: a válaszadók 26 százaléka „jósolt” gyerme­kének 8 általános iskolai, vagy annál kevesebb, 14 százalékuk szakmunkás, 43 százalék gim­náziumi, 17 százalék felsőfokú végzettséget. Tehát a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők több mint harmad része a gyer­mekétől sem várja el a maga­sabb iskolai fokozat megszerzé­sét. Háromfán gyakran találkoz­nak olyan szülővel, aki hitetlen- kedve néz a pedagógusra, ami­kor az dicséri gyermekét, s ki­emeli azokat a területeket, me­lyeken jól teljesít.- Sok szülő nincs tisztában gyermeke képességeivel, nem bízik abban, hogy többre viheti nála az életben; esetlegesen sa­ját önbizalomhiányát „átörökíti” gyermekére, alacsony mércét ál­lít számára, s ezzel nem támogat­ja iskolai esélyteremtő, hátrány- kompenzáló törekvéseinket, pe­dig hiszem azt, hogy minden szülő a legjobbat kívánja gyer­mekének - emeli ki Balatincz Gyöngyi. - Ebben a szülői szem­léletformálásban az iskola mel­lett a helyi társadalomnak is sze­repe lehet; a felelősség a szülői házat, az iskolát és a munkahe­lyeket is terheli, tehát jóformán az egész társadalmat. Meg kell tanulnunk felismerni, s megbe­csülni értékeinket önmagunk­ban, társunkban, kisebb-na- gyobb közösségünkben. A közép-európai országok kö­zül a Cseh Köztársaság a 22, Szlovénia a 25, Szlovákia a 27. helyen áll. Lengyelország a 32, Magyarország a 40. a rangsor­ban. ■ Jeki Gabriella Igyekszik jól gazdálkodni a tehetségeivel Somogy. A te­hetséggondozás már sokéves hagyományoknak örvend, s főként a hátrányos helyzetű térségekben jut kiemelt sze­rephez. Jeki Gabriella A tehetségek vonzása, fejlesztése és megtartása terén Magyaror­szág a középmezőnyben végzett egy most elkészült kutatás sze­rint. A www.tehetseg.hu oldal rá­mutat: a toplista élén Svájc, Szin­gapúr és Dánia áll, ahol a nagy hagyományokkal rendelkező te­hetséggondozás, a magas szintű gazdasági fejlettség és a kiemel­kedő színvonalú oktatás egy­mást erősíti. Magyarország a lis­ta 40. helyére került.- A tehetség Renzulli-féle mo­delljének összetevőit tekintve, melyek az átlag feletti általá­nos képességek, átlagot megha­ladó speciális képesség, kreati­vitás, feladat iránti elkötelezett­ség, kevés gyermek esik ebbe a körbe - mondta Balatincz Gyön­gyi, az NKI Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatónője. - Ezek a gyermekek is eltérnek az átlagtól, és különleges gondozá­suk, fejlesztésük, az egyéni bá­násmód biztosítása ugyanúgy kötelességünk, mint a tanulási, vagy egyéb problémákkal küz­dők megsegítése. A tanulmány kiemeli, hogy Magyarország feltűnően rossz helyen áll a társadalmi mobili­tás terén. Ezen a téren a változás kulcsszereplője lehet az iskola. A szülőkénél egy magasabb isko­Tehetséges fiataljaink több figyelmet és segítséget érdemelnének lai fokozat elérésével, és majdan a végzettségnek megfelelő mun­kavállalással javíthatunk ezen. - Falusi kis iskolánkban a szülők 67 százaléka rendelkezik 8 álta­lános iskolai osztály, vagy annál kevesebbről szóló bizonyítvány­nyal - teszi hozzá az intézmény­A kampánykolbásztól a békekóbiig a fonyódi sportcsarnokban fesztivál Bélatelepig érne a harminc csapat kolbásza, a helyi mentőállomásé lesz az ötödik fesztivál bevétele Ha összefűznék a harminc csa­pat kolbászát, Bélatelepig ér­ne a sportcsarnoktól, amely­nek közelében immár szokás szerint lehetetlen parkolóhe­lyet találni; ez az ötödik Fonyó­di Kolbászfesztivál és valóban messze érhetett már a híre, hi­szen az udvari placc asztalainál egy ültőnyi hely nem sok, any- nyi sincs szombat déltájt, fogy a sültkolbász rendesen. A csapatok azonban odabent még a dandárjánál tartanak, a legjobban ezúttal a somogyvá- riak igazoltak: köténykéjükben sürög-forog Mocsai Lajos is, már ha a tévéstábok hagyják. - Csapatmunka ez is - jegyzi meg a balatonboglári kézilab­daakadémia elnöke, a magyar férfiválogatott szövetségi kapi­tánya. - Két dupla vágáson már túl vagyunk Mocsoládon, hat­száz kilónyi disznót dolgoztunk föl. Egyre több hús fogy, hiszen három lányom körül idő köz­ben megjelentek a férfiak is... Gyerekkoromban részt vettem disznóvágásokon, aztán kima­radt vagy húsz év. Azt szeret­nénk, ha Felsőmocsoládon újra egyre többen tartanának disz­nót, erre utaló jelek már van­nak; még egy szúrópontot is lé­tesítenénk ennek érdekében. Móring József Attila polgár- mester dörzsölheti a tenyérét, standjuk körül táboroz a leg­több tévés és fotós. Az Idio Te­am nemcsak a legnépesebb, hanem a leghangosabb csapat­nak is tűnik (2013 közönségdí­jasai, olvassuk le a helybéli vi­dám fiúk és lányok táblájáról), szószólójuk úgy számol, hogy akár harmincán is lehetnek és mutatja standjuk különlegessé­geit, az ötven éves vastag üve- gű szódásszifont, vagy az ennél is idősebb kolbásztöltőt, de még az érdeklődőknek kínált po­gácsájuk is malacfejet formáz. Nem hiába, a zsűri a dekorációt is pontozza. Ebből a szempont­ból például bizton nyerő az a házikó az egyik csapatnál, amit stílszerűen szalonnából és kol­bászból építettek. Balatoni úszóiskola, triatlo- nosok, kaposvári vízilabdázók, igazán sportos csapatok jöttek idén össze, jegyezzük meg, mi­közben - hiába, választási év van - felfedezzük a kampány­kolbászt is: persze hogy tűzpi­ros köténykében gyúrnak-tölte- nek, hiszen nagy betűkkel raj­ta a marcali emeszpés képvise- jelőjelölt neve. Makkos Péter he­lyi vendéglőtulajdonos-zsűritag mutatja az értékelés szempont­jait, a csapat és standjának meg­jelenésétől a töltés módján, az elkészült műremek formáján, illatán és ízén keresztül a össz­benyomásig, magas tehát a mér­ce, ráadásul a kolbász illatát és színét sütés előtt és után is kü­lön pontozzák. Harminc csapat töltötte a kolbászt, népes közönség kóstolta. Mocsai La­jos a fesztivál idejére a somogyváriakhoz igazolt Képgaléria: Sonline.hu Érsekújvár társasága avatja nemzetközivé a rendezvényt, de az orosháziak is jókora utazás­ra vállalkoztak; kolbászklubjuk 2012-ben alakult, tudjuk meg és tavaly mindjárt másodikok let­tek a fonyódinál is híresebb bé­késcsabai kolbászfesztiválon, sőt, egy tagjuk már az ideit nép­szerűsítő naptárt is a kezembe nyom. Malacka-raj, Kiskondá- sok, Béke Kóbi, Kalbászoló kal- bászok, Vak csibék - villannak a szellemes feliratok. A földvá­riak betyárnak, csikósnak öl­töztek; az ottani „amatőr favá­gók és kolbászkészítők” egye­sültek ez alkalomra a kistérsé­gi turisztikai egyesülettel, tud­juk meg Fekete Tamás TDM-al- elnöktől. Gyúrhattak rendesen a fesztiválra a Part FM-rádiósok is: Lukács Attila nagy szakér­telemmel csavarhatja a frissen bélbe töltött kolbászokat, itt és most ő a főnök, jegyzi meg pár­ja, Kozma Ani, a rádió vezetője. Sztárkolbásztöltés (megnéz­hetjük, hogyan töltenek a Ba­rátok közt tévésorozat népsze­rű színészei), jótékonysági bor- és kolbászárverés, a bevétel idén a fonyódi mentőállomá­sé, de a minden standnál köte­lezően kínált pálinka is jófajta lehet, hiszen amikor a szpíker körbejár, már nem minden csa­patnál tudnak neki kerek, sza­batos mondatokat fogalmaz­ni... ■ Fónai Imre Disznóvágás Darányban hajnali öt órára már lobogott a tűz, a böllér csapatok felkészül­tek a hagyományos disznóvágás­ra. Az előírások szerint szalmá­val porzsolták a sertést Darány­ban, ahol vidám hangulatban, szakértő kezek kezdték meg ez­után a munkálatokat, a már-már alaphozzávalónak szá­mító, elengedhetetlen pálinka társaságában. Negyedik alka­lommal serénykedtek a baráti társaságokból, civilekből álló csapatok a darányi böllérverse- nyen.- egy helybéli baráti kör Nyíregy­háza mellől hozta haza a böl- léprverseny ötletét - mesél a kez­detekről Villányi László darányi polgármester. - Ők alapítottak később erre a célra egy hivatalos civil szervezetet, és azóta a Dará­nyi Közművelődési és Közhasz­nú Faluszépítő Egyesület vállalja a munka oroszlánrészét, kiegé­szítve önkormányzati és más ci­vil segítséggel. Idén tizenöt csa­pat nevezett, ebből egy híján mindenki megjelent. A környék­beli böllérek mellett két határon túli gárda is bekapcsolódottá munkával és szórakozással járó megmérettetésbe. a szerbiaiak most először, in­kább csak szemlélőként kóstol­gatták a bürkét és a hurkát, kol­bászt, az erdélyiek a munkába is beszálltak. Jeki Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom