Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2 2014. FEBRUÁR 9., VASÁRNAP KÖZÉLET Bajban a kisebbség többsége voksolás Március 22-ig regisztrálhatnak a nemzetiségek A13 elismert nemzetiség | a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. HÍRSÁV Fidesz: a Simon-ügy csak most kezdődik A Fidesz szóvivője szerint a Simon Gábor osztrák bankszámláján tartott pénz körüli ügy valójában most kezdődik. Zsigó Róbert szerint a Gyurcsány-koalíció minden szereplője kórusban falaz Simon Gábornak. Ez az oka, hogy még mindig nem derült ki, honnan van a negyedmilliárd forint. Folytatják küzdelmüket a felvidéki magyarok FOLYTATJÁK KÜZDELMÜKET a szlovák állampolgárságuktól a magyar felvétele miatt megfosztott felvidéki magyarok, akik memorandummal kívánnak a szlovák kormányhoz fordulni az állampolgársági törvény tervezett módosítása kapcsán. Az érintettek Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón szóltak a várható következményekről is azzal összefüggésben, hogy a szlovák Alkotmánybíróság a közelmúltban határozatlan időre elnapolta döntését az állampolgársági törvény ügyében. Együtt-PM: felszámolni a gyermekéhezést az együtt-pm garanciát vállal arra, hogy kormányra kerülése esetén egy éven belül megszünteti a gyermekéhezést és rendbe teszi az állami gyermekétkeztetést. Dorosz Dávid, a szövetség politikusa azt mondta, a jelenlegi kormány „igazságtalan, elnyomó társadalom- politikája” miatt 100 ezerre nőtt az éhező gyermekek száma. Vonatszerencsétlenség a francia Alpokban kisiklott egy vonat szombat reggel Dél-Franciaország- ban, Alpes-de-Haute-Pro- vence megyében. A balesetben legalább két ember meghalt, hét ember pedig megsebesült. Az első adatok szerint a balesetet az okozta, hogy a Nizzából Dig- ne-Les-Bains városba tartó vonat egy a sínekre került szikladarabnak ütközött. Ugyanarról a lehetőségről van szó, mégis van olyan kisebbség, amelyik a nemzetiségi választás mellett és van olyan, amelyik ellene kampányol. Abban azonban megegyeznek: sok kifogásolnivaló van a jelenlegi szabályozásban, hiszen a kisebbségek közül a többségnek eleve esélye sincs mandátumhoz jutni. Fábos Erika „Aki a választáson élni akar nemzetiségi választójogával, legkésőbb az adott választás előtt 16 nappal, az április 6-i országgyűlési választás esetében március 22-ig nyújthatja be kérelmét és regisztrálhat ennek ér- , dekében - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke.- A legutolsó adatok alapján eddig több mint 8300-an éltek a lehetőséggel, a legtöbben - 4188- an - a német nemzetiségből.” A törvényben felsorolt nemzetiségek országos önkormányzatai jogosultak listát állítani, ha legalább 1500 fő előzetesen nemzetiségi választóként regisztrált. A sikeresen felállított és támogatott nemzetiségi listára - nem az egyes jelöltekre - az adott nemzetiség előzetesen regisztrált választópolgárai szavazhatnak. Akik pedig előzetesen nemzetiségi választóként regisztráltak, s nem szavazhatnak országos pártlistákra, csak az adott körzetben induló egyéni jelöltekre. Búzák Attila, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának jogásza azt mondta: már a múlt nyáron megkezdték a mozgósítást annak érdekében, hogy minél többen regisztráljanak és ezzel mandátumot szerezhessenek. „A választójogi rendszerrel kapcsolatos kritikákat megértjük és sok dologban egyet is értünk, de élni szeretnénk a törvény adta lehetőségünkkel - mondta Búzák Attila. - A számításaink szerint 19-24 ezer szavazatra lesz szükségünk ahhoz, hogy egy képviselőnk bejusson a parlamentbe. Ez a magyarországi németek számára fontos, ezért komolyan vesszük. A kisebbségi döntéseket közvetlen közelről befolyásolhatjuk, másrészt lesz egy olyan nagy legitóth Zoltán választási szakértő azt mondta: a világon az egyik legigazságosabb ilyen rendszera belga. Ott 1880 óta egy arányos rendszer működik, amelynek alapján a különböző nemzetiségek létszámuknak megfelelően, kellő súllyal vehetnek részt a politikai döntéshozásban. Ezen kívül számos egyedi megoldás létezik Európában is, Szlovéniában és Romániában például ugyancsak igazságosabb a helyzet, és valódi politikai súllyal rendelkeznek a kisebbségek. „Amerikában ugyan nem vonatkoznak erre különleges szabályok, de valódi politikai súlya van a lengyel, a zsidó és a spanyol közösségeknek - mondta Tóth Zoltán.- a mostani hazai szabályozás ugyan egy 1993 óta fennálló mulasztást pótol, de az uniós alapelvekkel sincs szinkronban, hiszen annak alapján csak pozitívan lehetne diszkri- minálni, vagyis a kisebbségeknek járhatna az országos pártlistás és a nemzetiségi listás szavazati jog is. Ez az egész helyzet már elvileg helytelen, hiszen az országgyűlés nem a nemzetiségi képviselet színtere kellene legyen. timitással rendelkező képviselőnk, aki teljes munkaidőben és erejével a közösségünkért tud dolgozni.” Amíg a németek azért kam- pányolnak, hogy minél többen vetessék fel magukat a névjegyzékbe, több roma szervezet éppen azért dolgozik, hogy a cigányok ne tegyék, és inkább az országos pártlistás szavazatukat válasszák. Setét Jenő civil aktivista, aki a Roma Büszkeség Napjának főszervezője volt, azt mondta: már csak a kis létszámú nemzetiségi közösségekkel való szolidaritás miatt is arra biztatnak minden romát, hogy ne regisztráljanak a parlamenti nemzetiségi választásra. „A kedvezmény ellenére valójában nem biztosítja a nemzetiségek képviseletét, sőt a nemzetiségi választók hátrányos megkülönböztetését rögzíti - mondta Setét Jenő. - Egyszerű matematika: a mandátum elnyeréséhez egy szokásos részvételi arány esetén minimálisan is 12-13 ezer előzetesen regisztrált nemzetiségi választó szavazata szükséges. Tehát a 13 kisebbségből 11-nek már a létszámából adódóan sincs esélye elérni ezt, csak szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe. Másrészt az is hátrányos, hogy azért cserébe, hogy nemzetiségként szavazhatunk, le kell mondanunk arról a jogunkról, hogy beleszólhassunk a hazai politikai erőviszonyok alakításába. Vagyis azt mondjuk ki ezzel, hogy a cigányokkal már választási ígéretek szintjén sem kell foglalkozni, nem tényezők, hiszen úgysem szavaznak.” A nemzetiségek hangoztatják, hogy az is hátrányos, hogy az országos önkormányzatoké a listaállítás joga, így az a politikai erő érvényesül a listákon, ami az önkormányzatokban is. Ráadásul nemzetiségenként csak egy I listára lehet szavazni, ami nem demokratikus, mert nincs meg a valódi választás lehetősége. Ennél a kisebbségek többsége szerint az igazságosabb lenne, ha minden nemzetiség országos önkormányzatának közgyűlése egyformán egy-egy szószólót delegálhatna az országgyűlésbe, aki korlátozás nélkül hozzászólhatna, kérdezhetne és kezdeményezhetne minden, a nemzetiségét érintő kérdésben. Nincs igazán nagy meglepetés a Fidesz-KDNP választási listáján a Fidesz választmánya szombat délelőtt elfogadta a kormánypártok országos listáját, jelentette be Kosa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Orbán Viktor után a listán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és KDNP-elnök; Kövér László házelnök; Mátrai Márta, a parlament háznagya; Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter; Kosa Lajos; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Fidesz-alelnök; Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője; Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Harrach Péter, a kereszténydemokraták j frakcióvezetője következik. Őket a Fidesszel szövetséges szervezetek vezetői követik, utánuk három tárcavezető, Fazekas Sándor vidékfejlesztési, Balog Zoltán erőforrás- és - a 20. helyen - Hende Csaba honvédelmi miniszter következik. Az első tízben egy női jelölt van: a jogász végzettségű Mátrai Márta 1998 óta fideszes képviselő, eddig mindig a Somogy megyei területi listáról jutott be az országgyűlésbe. A150 nevet tartalmazó listán vele együtt 14 nő szerepel. Kosa Lajos a tájékoztatón el■ Kosa Lajos szerint a listáról 40-45 mandátumot szerezhetnek. hangzott kérdésre azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi politikai helyzetben újra kétharmados győzelmet arasson a Fidesz-KDNP. Szerinte a listáról 40-45 mandátumot szerezhetnek a jelenlegi kormánypártok. Az MTI a szombaton nyilvánosságra hozott listát elemezve azt írta: várhatóan nem lesz tagja a következő parlamentnek a mostani képviselők közül többek között Illés Zoltán környezetügyi államtitkár, Meggyes Tamás, Esztergom volt polgár- mestere, Pálffy István, Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára és Wittner Mária sem. Hiányzik a listáról továbbá a nőverési ügyéről hírhedtté vált „komondoros" Balogh József, de nincs rajta például Zsiga Marcell sem, akinek tavaly a vagyonnyilatkoza miatt kellett magyarázkodnia, 2012-ben pedig a háza előtti útszakasz felújítása miatt. ■ Elszabadultak az indulatok Boszniában összecsapások A hatalmas munkanélküliség miatt ekkora a feszültség Az államtól vár nyugdíjat a magyar munkavállaló A Külügyminisztérium az erőszakossá vált tüntetések miatt óvatosságot tanácsol a Bosznia-Hercegovinába utazó vagy ott tartózkodó magyar állampolgároknak. A szarajevói magyar nagykövetség nem tud magyar állampolgárságú sebesültről. A Konzuli Szolgálat ezzel együtt javasolja, hogy a magyar állampolgárok Bosznia-Hercegovinába történő utazásuk előtt tájékozódjanak az aktuális helyzetről, és kerüljék a demonstrációk által érintett településrészeket. Az események kiindulópontja Túzla volt, ahol eleinte néhány t száz gyári munkás tüntetett J megélhetéséért, de a délszláv £ országban évek óta tapasztal- Életkép pénteken az egyik szarajevói utcán, közel a városcentrumhoz ható súlyos társadalmi problémák, illetve a sokak szerint indokolatlanul erős rendőrségi válasz miatt gyorsan tovább terjedt a feszültség. Az erőszakos demonstrációk a főváros után többek között Tuzlában, Brckó- ban, Bihacban, Zenicában és Mostárban folytatódnak. Számos további városban szimpátiatüntetések zajlanak. Gazdasági elemzők egy része úgy véli, a jelenlegi konfliktusok etnikai feszültségeken és azon alapulnak, hogy amit nem pusztítottak el a kilencvenes évek elején tapasztalt fegyveres összecsapások idején, azóta tönkretették a korrupt privatizációs lépések. ■ Magyarországon a megkérdezettek 76 százaléka szerint az állam feladata a nyugdíj biztosítása, ugyanakkor 88 százalékuk azon a véleményen van, hogy mire ők nyugdíjba mennek, az állami nyugdíjrendszer alig fog működni - közölte felmérése eredményét az Union Biztosító. Az 500 fős, országos, az aktív munkavállalók körében végzett reprezentatív vizsgálat arra is fényt derített, hogy a megkérdezettek 22 százaléka helyezte első helyre az öngondoskodást, de mégegyszer ennyien - 40 százalék - jelezték azt, hogy valamit tesznek is az előta- karékosságért. Arra a kérdésre, hogy miképpen aránylik majd a nyugdíjuk az utolsó bérükhöz, mindössze 13 százalékuk vélte azt, hogy a kettő megegyezik. Arra, hogy nyugdíjaskorban csökkenteni kell a kiadásait, 91 százalék számít. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint jelenleg 868 080 forint a legmagasabb kifizetett nyugdíj Magyarországon, ez a minimális nyugdíj több mint harmincszorosa. Ez az összeg úgy jöhet ki, ha valaki 75 éves kora felett megy nyugdíjba. Azok, akik a korhatár fölött, a nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgoznak, évi 6 százalékos emelésre szereznek jogot. ■ * < > t Eddig 8300-an jelezték regisztrációval, hogy nemzetiségi listára szavaznak Többféle igazságosabb megoldás létezik
