Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-08 / 33. szám

2014. FEBRUÁR 8., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 A diploma sem garancia a könnyű életre egyetemi évek Száznyolcvan kaposvári hallgatónak véget értek, százhúsznak újra kezdődnek ► Folytatás az 1. oldalról Szávai Ferenc arról beszélt: a fel­sőoktatási törvény szerint a Ka­posvári Egyetem továbbra is Ma­gyarország egyik állami egyete­me, reprezentánsa. - A megye, a város vezetésével tudtuk csak elérni ezt az eredményt - mond­ta. - A ma kézhez kapott diploma sem ad garanciát a kényelmes, könnyű életre. „Az egyetem fel­adata a tudományos kutatás köz­vetítése. Egyrészt magáért a tu­dományért, másrészt a művelt­ség gyarapításáért. Műveltséget kell adni, mert ez a magyar társa­dalomból elrémítő fokban hiány­zik. Az egyetem fő feladata, hogy a közért van. Fő feladata nem az, hogy állásokat szerezzen, hanem az, hogy megfelelően kiművelje a legjobbakat” - idézte Teleki Pál egykori miniszterelnök szavait a rektor. Szávai Ferenc szerint szelle­mi megerősödésük bizonyíté­kát tartják a kezükben diplomá­jukkal a végzett hallgatók, akik többek közt az egyetem kereszt- féléves képzéseiben vettek részt, van köztük állattenyésztő, mező- gazdasági, és növénytermesztő mérnök, fotográfus és gyógype­dagógus is. ■ Márkus Kata Diploma. Szávai Ferenc szerint szellemi megerősödésük bizonyítékát tartják a kezükben a végzett hallgatók Oktatás az ötven fölöttieknek: indul a Senior Oktatási Program az egyetemen, s már százhúsz fölött jár a jelentkezők száma a kaposvári Egyetem, kiteljesít­ve társadalmi szerepvállalását Senior Oktatási Programot indít február 13-án. A program kere­tében félévenként 12 alkalom­mal csütörtökönként■ délután három és hat óra között lesznek az előadások az egyetem új ok­tatási épületében a Guba Sán­dor utcában. A nyitóelőadást Kerekes Sándor egyetemi tanár tartja Fenntartható fejlődés - Te­hetünk unokáink jövőjéért? cím­mel. Az oktatási programot be­harangozó pénteki sajtótájékoz­tatón Szávai Ferenc rektor hangsúlyozta: a kezdeményezés népszerűségét mutatja, hogy már 120 fölött jár a jelentkezők száma. - Az ötven felettieket igyekszünk megszólítani a seni­or programmal - mondta Szá­vai Ferenc rektor. - Hazánkban viszonylag kevés helyen foglal­koznak ezzel a réteggel, a mi nem titkolt szándékunk, hogy a nagypapákat, nagymamákat behozva a programba az uno­káknak is kedvet csináljunk az egyetemhez. répa imre általános és tudo­mányos rektorhelyettes a sajtó- tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a 64-ből eddig négy hazai egyetem indított ilyen progra­mot, a kaposvári az ötödik. - A program pedig egyfajta össze­foglaló lesz mindabból, amivel az egyetem foglalkozik, a peda­gógiától a színházművészeten át a gazdaságtudományi és ag­rártudományi területig országos és nemzetközi hírű szakembe­rekkel. Az intenzív előkészítő munka az elmúlt négy-öt hó­napban volt, amelyhez az egy­házak is segítséget nyújtottak.- azért is jó a kezdeményezés, mert párhuzamban van a kor­mányzat azon törekvésével, mi­szerint vigyázzunk az 55 év fe­letti munkaerő megtartására- mondta Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke -, ugyanakkor vitalitást ad, s akár egészségmegőrző hatása is le­het. Hiszen ha értelmet ad a ta­nulás az egyén életének, az a közösségnek is jó. Az egyénről, a családról, a közösségről és a munkahelyekről is szól a prog­ram. a félév végén a senior hallgató tanúsítványt kap. Aki a prog­ramfolytatásában is részt vesz, annak a hatodik félév végén dí­szoklevél jár, a tizedik elvégzett félév végén pedig Senior multi­diszciplináris másoddiploma átvételére jogosult. A Kaposvári Egyetem egyelőre a hetedik a véradóversenyen EDDIG CSAKNEM 6300 diák adott vért a 8. Országos Felső- oktatási Véradóverseny kereté­ben. A Kaposvári Egyetem az 1000 és 10 ezer fő közötti kate­góriában a 7. helyen áll a ver­senyben. az idei tanévben összesen 38 hazai felsőoktatási intézmény nevezett a Magyar Vöröskereszt által szervezett és az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai tá­mogatásával megvalósuló ver­senyre. Szeptember óta 142 vér­adóeseményen összesen 6239 nappali tagozatos hallgató adott vért, közülük 1725-en első alkalommal. Ez azt jelenti a Vö­röskereszt tájékoztatása szerint, hogy a szeptember és december között országosan megjelent véradók négy százaléka a ver­seny keretében adott vért. Az új véradók nyolc százaléka is ezen főiskolások és egyetemisták kö­zül került ki. az országos Felsőoktatási Vér­adóversenyt 2005-ben azzal a céllal indították útjára, hogy minél több fiatal csatlakozzon a véradó mozgalomhoz, és váljon rendszeres véradóvá. A verseny a nappalis hallgatói létszám alapján három kategóriában zajlik: 1000fő alatti, 1000 és 10 ezer közötti és 10 ezer feletti. A verseny a tavaszi félévben is folytatódik, a Vöröskereszt és a vérellátó szolgálat munkatársai Somogybán a Kaposvári Egyete­men február 18-án, a Kaffka Kollégiumban pedig február 27- én szerveznek véradást. A 8. Országos Felsőoktatási Véradó­verseny május 16-ig tart, az eredményhirdetés június 14-én, a Véradók Világnapján lesz. Márkus Kata Túlélők összekapaszkodása a rák ellen pécsi balázs „A szűrések lehangoló eredménnyel működnek országszerte” Tanár-diák bocskapocs, Szennában bejött a medve ► Folytatás az 1. oldalról A munkaügyi perét jogerősen megnyerte, mondta az orvos kér­désünkre, és hozzátette: Kapos­váron nem találta volna a helyét hosszú távon. Az onkológus sze­rint az egészségügyi szűrések eredményessége általában le­hangoló hazánkban, mert a la­kosság széles körében minimá­lis a hajlandóság a közreműkö­désre. Márpedig a szűrés csak nagy számú résztvevő esetén tud látványos sikert hozni. A rendszerszerű emlőrákszűrés­re szerinte kevesen mennek el, a méhnyakrák-szűrésre még ke­vesebben, míg a kampányjelle­gű tüdővizsgálatok megjelené­si aránya még lehangolóbb. Ezt egyébként, jegyezte meg igazat adva egy kaposvári radiológus­nak, nem röntgennel, hanem CT-képalkotással lehetne szűr­ni, de erre nincs darabonkénti 15 ezer forintja az államnak. A végbélrákot alkalmatlan techno­lógiával, emiatt fölösleges és kel­lemetlen vizsgálatokkal próbál­ják tetten érni, a szájüregi da­ganatoknak a lakosság tömegeit érintő észlelésére pedig még eny- nyi esély sincs. Pécsi Balázs szerint a lakosság szé­les körében minimális az együtt­működési hajlandósága szűrésre Pécsi Balázs érzékeltette: a nemzetiössztermék-arányos egészségügyi költés elégtelen hazánkban. Az 1125 milliárdos kassza a GDP 4,8 százalékát te­szi ki, míg az uniós átlag - jel­lemzően erősebb gazdaságokkal - kedvezőbb, 7,4 százalékos. A megelőzésre mindössze 45 mil­liárd jut, ami a teljes kasszának csupán négy százaléka. És ez is nagyrészt papíripar csődjének megelőzésére megy el, jelezte a hatékonyság szintjét. A honvé­delem 360 milliárdját és az egy­házügy 65 milliárdját tette még mérlegre az előadás a „mi meny­nyit ér?” kérdést nyitva hagy­va. A közelmúlt egészségpoliti­kai intézkedéseit elemezve azt mondta: a csipszadó a vonatko­zó sós és édes termékek forgal­mát 25-30 százalékkal lecsök­kentette ugyan, de a só- és cu­korfogyasztás nem csökkent: megesszük mással ezeket. A do­hányzásellenes fellépésnek egy értékét ismerte el: a passzív do­hányzást érdemben csökkentet­te, de sokan kevesebb rágyújtás­sal szívják el ugyanazt a meny- nyiséget, vagy bizonytalan mi­nőségű csempészárut vásárol­nak: mindkettő rossz fejlemény. Nincs könnyű út az onkológi­ában - figyelmeztette Pécsi Ba­lázs, és a hallgatóságnak nem okozott nagy meglepetést. Tíz­húsz éves „túlélők” is többen ül­tek a teremben. Más szóval a da­ganatos megbetegedések őszin­te és érthető tájékoztatással, a sikerbe vetett reális mennyisé­gű hittel jó eséllyel kézben tart­hatók. A csodakészítményekkel hívogató csodadoktorokról óva intett az előadó, a természetes alapanyagú, a kiegészítő keze­léssel javulást ígérő szerek for­galmazóit nevezve csupán tisz­tességesnek. Tele lehetne a bör­tön csodadoktorokkal, mondta Pécsi Balázs, ha a csalás és más Btk-paragrafusok rendelkezése­it alkalmaznák. A gátakat abban látja a főor­vos, hogy nehezíti a dolgukat az egészségüggyel szembeni biza­lomhiány, az orvosok hiányos betegtájékoztatása, a kemofóbia, a félretájékoztatás, és a kimerült vagy hiányos aktív onkológiai el­látási háttér. Stressz-feldolgozási képesség, mozgás, zöldség-gyü­mölcs korlátlan mennyiségben és hús mértékkel, valamit lelki nyugalom, hiszen egyszer élünk: ezeket a szempontokat ajánlotta a megjelentek figyelmébe Pécsi Balázs, aki szerint tízmillió ma­gyarnak kellene figyelnie a fen­tiekre. ■ Balassa T. játékmackók Mackónapot ren­dezett a szennai Fekete László Általános Iskola egész hetes já- tékmacitárlattal. A falubeli csa­ládok, tanárok és diákok közö­sen mintegy százhetven ked­venccel járultak hozzá a kiál­lítás sikeréhez. A legidősebb, több generációt túlélő medve hatvanéves. Az intézményben a környe­zeti neveléssel összefüggő te­matikák között kaptak fősze­repet a mackók, akik a hagyo­mány szerint a télnek ebben a szakában - egészen pontosan a gyertyaszentelő napján, ja­nuár végén - barlangjukból ki­merészkedve tesztelik az időjá­rást. Vassné Szűcs Ágnes tanár a korábbi komoly témák után döntött kis lazítás gyanánt a medvelecke mellett. A főszer­vező mindig az osztályfőnöki munkaközösség, amely első­sorban a felsős tanulókat szó­lítja meg, de mindig vannak programok, amelyekhez az al­sóbb évfolyamok is csatlakoz­hatnak: az osztálytanítók saját ötletekkel egészítik ki a téma­napot a kicsik számára. Idén a Medvetánc nyitotta az akciónapot: a művészeti iskola A könyvtárban nyílt a Mackó-tár rögtönzött játékmúzeuma, zenével, mesehallgatással, játéksarokkal tánccsoportja Dráva-menti ta­vaszváró című koreográfiáját adta elő a farsangi medveheré- lés hagyományát elevenítve föl. A Mackó-tár rögtönzött játék­múzeuma a könyvtárban nyílt, zenével, mesehallgatással, já­téksarokkal, naponta megújuló életképpel. Mese- és versíró pá­lyázat, absztraktmackó-készítő kézműveskedés, szellemi vetél­kedő és környezetvédelmi fali­újság színesítette a nagysikerű szennai programot. ■ B. T. I A A ■ Ön odafigyel az egészsé­gére? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom