Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-30 / 25. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2014. JANUÁR 30.. CSÜTÖRTÖK Szakrális remekek Dorfmeistertől Zichyig egyházi művészet Neves külföldi mesterek és névtelen naiv falusiak művei a Rippl-Rónai Múzeumban Korábban sohasem látott, a rendszerváltásig mostohasorsú szakrális remekekből nyílik kiállítás a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban. Vas András Ez a kiállítás nem jöhetett volna létre, ha nincs Klempa Sándor. Legalábbis a múlt század '70-es éveinek veszprémi püspökének óriási érdeme, hogy összegyűjtötte a különféle egyházi relikviákat az akkor még a bakonyi város egyházmegyéjéhez tartozó somogyi kistelepülések templomaiból, ellenkező esetben előfordulhatott volna, hogy a jórészt 18- 19. századi relikviák mára vagy elpusztulnak, esetleg európai gyűjtők vitrinjeiben lehet csak fellelni őket. Nem pedig a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban, ahol csütörtöktől eddig még soha nem látott egyháztörténeti tárlat keretében mutátják be a Dél-Du- nántúl szakrális művészetét.- Eredendően csak a Klem- pa-gyűjteményt akartuk az érdeklődők elé tárni - mondta Gé- ger Melinda művészettörténész, a kiállítás szervezője -, ám végül kibővítettünk a tárlatot zalai, somogyi és tolnai tárgyakkal is. A múzeumok és kiállítóhelyek mellett magángyűjtők féltett kincseit is először tekinthetik meg az érdeklődők: az anyag rendkívül tág keretek között, a népi grafikáktól Zichy Mihály alkotásain keresztül mutatja be az egyházi művészetet. Mely jeüemzően a barokk idején élte fénykorát, ám Európával ellentétben, ahol ekkor Rubenset, Rembrandtot, Ber- ninit és Caravaggiót csodálták, idehaza nem akadt jeles magyar képviselője a korszaknak.- Ekkor kezdték még csak lerakni a későbbi nagy gyűjtemények, mint például az Esterházy- aké alapjait - magyarázta Géger Melinda -, s mivel idehaza nem akadtak neves művészek, külföldi mesterekkel dolgoztattak. így került például az országba Franz Anton Maulbertsch, akit a veszprémi püspök, Padányi Bíró Márton hívott, vagy éppen Dorfmeis- ter István, aki Somogybán is rengeteget dolgozott. Utóbbi munkásságáról külön meg is emlékezik a kiállítás, öt oltárképe mutatja be a kor gondolkodásmódját és művészeti stíluElőtérben a Káldi-biblia, hátul Dorfmeister István egyik oltárképe: Géger Melinda és kollégái Somogybán eddig nem látott alkotásokból rendeztek kiállítást sát, közülük akad, mely a megye egyik kistelepülésének templomából került elő - jellemző a korállapotra, hogy a helyi pap arra kérte a tárlat szervezőit, még véletlenül se jelezzék a kép származási helyét, fél, hogy ezek után betörnek a plébániára...- A második világháború és a rendszerváltás közötti időszakban igencsak háttérbe kerültek ezek a szakráüs műalkotások - folytatta a művészettörténész -, éppen ezért nagy részük meglehetősen rossz állapotba került. S nem csak a kistelepülések, de még a múzeumok anyagaira is ráférne egy alapos restaurálás. A kiállítás két sarokköve két oltárkép: míg Dorfmeister egyik művétől Zichy Mihály munkájáig jut a látogató, megismerkedhet a korszak népi - provinciális - művészetével: a barokk volt ugyanis az első stílus, mely a paraszti művészetben is éreztette hatását. A kontraszt persze óriási, hiszen Zichy kifinomult technikája és az ismeretlen alkotók naiv művészete eklektikussá teszi a kiállított anyagot. Akadnak itt nemes kisasszonyok zárdamunkái - textüvarrások fémszálakkal, csontokkal, festéssel díszítve -, a falusi templomok faszobrain jól felismerhetőek az an- docsi Mária-vonulat jellegzetes, egyszerű vonalai, de láthatóak különleges igényességgel hímzett miseruhák, kisemberek korarokokó festett oltárképei - melyeken összekapcsolódik a görög mitológia a szentek ábrázolásával -, vagy éppen Lotz Károly és Hegedűs László egyházi művei, esetleg a főként modemekért rajongó Rippl-Rónai Ödön gyűjteményének idevágó rézkarcai.- Az egyházi könyvek közül igazi különlegességnek számít a Káldi György-féle első teljesen magyarra fordított biblia 1632- ből - büszkélkedett Géger Melinda -, vagy éppen egy 1589-es Lut- her-biblia, melyek kidolgozottsága szintén komoly művészekre utal. Hogy kikre, sokszor nem lehet kideríteni, ugyanis a korszakból jórészt csak a nagy művészeti műhelyek nevei maradtak fenn, s azt nem tudni, hogy a névadókon kívül kik dolgoztak ezeken a helyeken, így sokszor csak sejtésünk van, kik készíthették a műalkotásokat. A 17-18. századi szakráüs művészet ebből a szempontból igazi talány... Megemlékezés: igazán gazdag örökséget hagyott maga után életpálya Szalóky Dániel tanított, nevelt és példát mutatott a közösségének, s a következő nemzedékeknek is Az orgona újjáépítéséért fáradoznak Kaposmérőben- Édesanyám is tagja volt a Szalóky Dániel vezette műkedvelő színjátszó körnek katolikusként. Nála mindig alapkövetelmény volt, hogy az adott időre meg kellett tanulni a szerepeket, illetve rendszeresen templomba kellett járni - mondja büszkeséggel Ku- minetz Gyula, nyugdíjas rímfaragó a 75 éve elhunyt erdőcsoko- nyai református igazgató-tanító tiszteletére tartott megemlékezésen Csokonyavisontán. Hozzáfűzte: a honfoglalás 1000. évfordulójára rendezett fővárosi millenniumi ünnepségen felléphettek az elődök, s külön boldogság számára, hogy 2012-ben neki is megadatott ez a mai színjátszó csoporttal.- Önálló kiadványai, értekezései nagy segítséget nyújtottak a pedagógusok munkájában - mondja Jekl Józsefné, a nyugdíjas klub hagyományőrzőinek művészeti vezetője. - Mennyi diák szívébe plántálta a haza, az egyház iránti szeretetet - lelkendezett arról Vida Sándor, amit a szüleitől hallott. - Gyakran látogatta a családokat, pártfogója volt a jóeszű, szegény sorsú gyerekeknek. Emberségre, becsületességre nevelt mindenkit. Az 1900-ban Szalóky által „nyitott” Kaszinót megemlítette Hajdú Géza, s azt Is, ahogy ösz- szefogta a fiatalságot, továbbá a református ifjakból verbúválo- dott közel ötven tagú dalárdát.- Sokat buzdítottál, sokat tanítottál, a mi érdekünkért de sokat fáradtál - így kezdte Szalókyhoz írt verses köszöntőjét a tanítvány, Nagyatádi Szabó István, melyet Tóth Gézáné bibliai szövegű énekek hangzottak fel főként angolul, többféle hangszer kíséretében Kaposmérőben. A községhez kötődő tanár Pap Tamás vezényelte a Pécsi Gospel Kórust, melyben „dobosként” egyetemista öccse Gábor is szerepelt. A jótékonysági koncert bevételét -miként a korábbi zenei estekét is- a református templom rom-orgonájának az újjáépítésére fordítják. Kutasiné Molnár Boglárka helyi a nyugdíjas klub vezetője olvasott fel. Az örökségét hordozó mai színjátszók az emlékelelkész elmondta: a pécsi Angs- ter József gyárából 1912-ben került a hajlékba a hangszer, s 1944-ig szolgálta a gyülekezetei. A háborús pusztítások úgy tönkretették, hogy az orgonaszekrény és öt fasíp maradt csupán belőle. 2012-ben kezdték meg a gyűjtést az évközbeni önkéntes adakozások sokat segítenek abban, hogy elérhető közelségbe kerüljön az újjáépítése. E célra eddig másfél millió forint gyűlt össze. zés virágait is elhelyezték sírkövénél. ■ Gamos Adrienn A csokonyavlsontal szépkorú színjátszók sok közös sikert arattak
