Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-28 / 23. szám

2014. JANUÁR 28., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Kint vannak a vízből a települések? mozgástér Adósság nélkül ma már könnyebb az önkormányzati büdzsékészítés ► Folytatás az 1. oldalról Holovits Huba balatonföldvá- ri polgármester arról számolt be: idei, várhatóan másfél mil­liárd forintos költségvetésük­ben soha nem látott nagyság­rend, nyolcszáz-millió forint juthat fejlesztésre, beruházás­ra (ebből 150 millió utakra és járdákra, ez is rekord összeg), ám a mozgástér szűk, a gazdál­kodás feszített. - Már az adós­ságkonszolidáció előtt, 2011 végére eltüntettük az önkor­mányzat működési hiányát; ötvenmillió forintot, azaz na­pi 250 ezer forintot spóroltunk meg a működésen - tette hoz­zá. - Ezt a fegyelmezett gazdál­kodást kell folytatnunk idén is. A négyszáz-millió forintos adósságunk egyébként kizáró­lag a fejlesztési, beruházási cél­ra felvett kötvénykibocsátásból származott. Schmidt Jenő tabi polgármes­ter, a Települési Önkormányza­tok Országos Szövetségének (TOÖSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet: éppen a három­száz legnagyobb, jelentős be­vételi forrással rendelkező te­lepülés adósodott el leginkább.- Az éves kamat-és tőketör­lesztésük negyven-ötven-mil- liárd körül lehetett volna, amit ki tudtak volna fizetni, hiszen nyolc-kilencszáz-milliárd fo­rintnyi helyi adót szednek be- így Schmidt. - A működési struktúrájukat kellene inkább rendbe rakni, átalakítani, mert a feladatfinanszírozásra úgy nem lehet áttérni, hogy akik nem teszik rendbe a működé­süket, újratermelik a hiányt, azután meg futnak megint az államhoz. Az adósságátvállalásért cse­rében fejlesztési terveket vár el az állam az önkormányza­toktól, de e téren is beszűkült a mozgásterük a településeknek a TÖOSZ-elnök szerint. A dom­bóvári jegyző meg egyenesen úgy véli, hogy valójában forrás- elvonás és államosítás zajlik, „adósságkonszolidációba cso­magolva”. Letenyei Róbert azt vetette fel: adósságuk éves tör­lesztőrészlete kisebb volt, mint a korábbi feladataik finanszí­rozásra kapott, de mostanra el­vont állami támogatás. Szerin­te az „erőszakosan elvont” ál­lami vagyonra (kórházra, isko­lára, stb.) költött helyi források sem térültek meg, visszavárná például azokat a milliókat is az államtól, amit Dombóvár a kór­ház uniós pályázatához nyúj­tott önerőként. Korábban megírtuk, hogy Siófokon az önkormányzat cé­ge, a Termofok Kft. vett fel hi­telt azért, hogy a kórházban az intézményt és a foki-hegyi városrészt is ellátó hőközpon­tot alakítson ki. E hitel vissza­fizetését most a Termofok jog­utódja, a Balaton-parti Kft. vál­lalta át és nem a kórházat idő közben átvevő állami irányító szervezet. Balázs Árpád siófo­ki polgármesternek az a véle­ménye, hogy az önkormányza­ti tulajdonú gazdasági társasá­gokat is konszolidálni kellene az államnak, mert ezáltal vál­na még világosabbá, hogy me­lyek az önkormányzati és me­lyek az állami feladatok. ■ Fónai Imre-Márkus Kata Munkában a kaposvári közgyűlés. A költségvetés-készítésen már túl vannak Kaposváron már elfogadták a költségvetést mint arról szombati lapszá­munkban beszámoltunk, Ka- posvár közgyűlése pénteken szavazta meg a megyeszékhely valamivel több, mint tizen- öt-milliárd forintos költségveté­sét. Az elmúlt két év után 2014-ben is szufficites költség- vetéssel tervez a somogyi me­gyeszékhely, vagyis az önkor­mányzat bevételei meghalad­ják a kiadásait. mivel a települési önkormány­zatok december 31-én fennálló adósságának állami átvállalá­sáról február 28-ig születik megállapodás, a napokban el­fogadott kaposvári költségve­tésben még ötszáz millió forin­tos éves adósságszolgálattal tervez a város. Azért sem szá­molnak még az adósságkon­szolidáció hatásaival, mert an­nak pontos összege egyelőre nem ismert, ez az átvállalás pontos időpontjától is függ. Ám annyit már lehet tudni, hogy az adósságok állami át­vállalása várhatóan több, mint fél milliárd forinttal javít Ka­posvár büdzséjének egyensú­lyán. ■ Ön kinek az adósságát vál­lalná át? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu w/' A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Bizalomvesztésre hivatkozva felmentették az iharosberényi jegyzőnőt, bizonytalan ideig az aljegyző viszi az ügyeket ► Folytatás az 1. oldalról- Nem egyhangú döntés szüle­tett - ismerte el az iharosberé­nyi polgármester -, volt ellen- szavazat és tartózkodás is. Miután ilyen esetekben a sza­vazatok a lakosság arányában érvényesek, nem is kellett min­den település támogatása: in­formációink szerint a pogány­szentpéteri faluvezető támogat­ta iharosberényi kollégája kez­deményezését. Strausz Edit 2007 óta látta el a jegyzői feladatokat az akkor még körjegyzőségben - a há­rom faluhoz már a közös hiva­tal idejében csatlakozott Inke -, ahová Zala megyéből került. Anno a döntéshozók annak el­lenére mellette tették le voksu­kat, hogy - sok más pályázóval ellentétben - nem volt jegyzői gyakorlata - türelmi időt kapott a településektől a vizsga meg­szerzéséhez -, s korábbi felet­tese, a sormási jegyző is negatí­van nyilatkozott róla. Ráadásul kinevezését a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hiva­tal is jogszabályellenesnek tar­totta, ugyanis úgy vélte, a képvi­selő-testületek nem tartották be azt az eljárásrendet, amellyel a voksolás jogszerű lett volna.- Miután a jegyzőasszony egészségügyi okokból tartó­san táppénzen lesz - tette hoz­zá Zsirmon Endre -, nem tud­juk, mikortól szűnik majd meg hivatalosan a munkaviszonya. Addig az aljegyző veszi át a fel­adatait. A települések szerencséjére dolgozik a hivatalban aljegy­ző, az április 6-i országgyűlési választásokig bizonyosan nem lesz új jegyzője a négy falunak, s ez akár a voksolás előkészíté­sében és lebonyolításában is ne­hézséget okozhat, ugyanis az iharosberényi jegyző a négy te­lepülésért felelős helyi választá­si iroda vezetője is. ■ A. V. Követendő példa GONDOLJUNK BELE. hogy valaki úgy kezd a család- alapításba, a családi otthon megteremtésébe, hogy oda- állnak elé: adunk neked egy több millió forintos telket, és ráadásként ugyanilyen értékű támogatást kapsz a házépítéshez. nem, ez nem tündérmese, mert van olyan hely Ma­gyarországon, ahol így (is) csinálják. Erről tanúsko­dik, hogy nyolc közműve­sített telket adott a jászbe­rényi önkormányzat olyan fiatal szakembereknek, akik helyi cégeknél dol­goznak, és hosszú távon a jászsági városban tervezik családjuk jövőjét. A 3,5-4 millió forint értékű építé­si telkeket azok a fiatalok kapták, akiket a munkálta­tóik erre javasoltak. Az is kitétel volt, hogy a telektu­lajdonosokat munkahelyük legalább ilyen nagyság- rendű kedvezményes köl­csönnel támogassa, hogy az építkezést minél hamarabb el tudják kezdeni. MONDHATNÁNK ERRE. hogy Jászberény messze van. De ha nem a földrajzi távolságot nézzük, hanem az Észak-Al­föld gazdasági fejlettségét, teljesítményét, bizony már nem is tűnik olyan nagy­nak a távolság. Adódik tehát a kérdés, hogy miért nem lehetne nálunk, a Dél-Du- nántúl városaiban, települé­sein is követhető, követendő példaként elterjeszteni ezt a módszert. MEGVALÓSULÁSA UGYANIS azt jelentené, hogy az itteni ön- kormányzatok is támogatják a jövőt helyben tervező fiata­lok otthonteremtését. Hogy van lehetőségük, van forrá­suk rá. De azt is, hogy itt is vannak olyan cégek, ame­lyek a szakember-utánpótlás érdekében hajlandóak akár anyagi áldozatot is hozni. meg azt, hogy nem ingat­lanadóról, munkanélküli­ségről, elvándorlásról szól­nának a hírek. Az apróságok reakciói is részei az előadásnak babaszínház Zenével, fényekkel, mozgással, ritmussal, mondókákkal, versekkel kötik le a kicsiket Felborult a pénzszállító Segesdnél Svédországból indult útjára a babaszínház-program, Magyar- országon Novák János, a Kolib­ri Színház igazgatója honosítot­ta meg a műfajt, mely leszámol a korábbi felfogással: három éves­nél fiatalabb gyerekek számá­ra felesleges színházat csinálni, úgysem értenek belőle semmit, ráadásul ezt a korosztályt nem lehet lekötni egy összefüggő pro­dukcióval. Ahogy korábban már sok he­lyen, hétfőn Kaposváron az Agó- rában is megdőlt ez a sztereotí­pia. A veszprémi Kabóca Báb­színház Ha Dede című produk­ciója nemcsak telt házat von­zott, de a kicsik és szüleik igen­csak élvezték Kiss Erzsi és Sza­bó Balázs - előbbi az Egy Kiss Er­zsi Zene, utóbbi a Szabó Balázs Bánd vezetője - zenés játékát.- Ez az előadás nemcsak a kö­zönségnek, hanem a színészek­nek is élmény - magyarázta Pályi János, a kaposvári Bábszíntér ve­zetője -, hiszen nem támaszkod­hatnak a nézők előzetes tudására, s nem elég a szöveggel készülni­ük, a produkció teljes embert kí­ván. Zene, fények, formák, moz­gás, érzések, hangulatok, ritmus: mindenre szükség van, hogy le­kössék az apróságokat, cserébe az alkotásra nyitott, előítélet-men­tes, s őszinte közönséget kapnak. Viszont rutinból ezt nem lehet csi­nálni, ha elvész az őszinteség, oda a gyerekek figyelme. Nem könnyű lekötni a legifjabbak figyelmét. A babaszínházban sikerült A babaszínház lényege a „fé­szekhangulat”, a kicsik a szülői közelségtől védetten fogékonyak a számukra ismeretlen dolgok iránt, reakcióik - nevetés, gü­gyögés, belekiabálás, adott eset­ben sírás, esetleg egy kis játék - közös színházi élménnyé ala­kították az előadást. Mely alkal­mazkodva terhelhetőségükhöz 20-25 percig tartott, majd egy­fajta játszóházzá alakult, ahol az apróságok megérinthették a da­rabban látott figurákat, játszhat­tak a színészekkel, együtt éne­kelhettek velük. S vélhetően so­káig felejthetetlen élménnyel gazdagodtak, melyről még nem tudták: átestek egyfajta színházi beavatáson... ■ Vas A. baleset Felborult egy pénz- szállító autó hétfőn délelőtti Segesd közelében. Bázelné Mihályka Szabi­na megyei katasztrófavédel­mi szóvivő közölte: a balese­tet szenvedett járműbe két ember beszorult. Az eset­hez a nagyatádi tűzoltókat ri­asztották, akik a helyszínen áramtalanították a járművet és feszítővágó segítségével ki­szabadították a benne rekedt embereket. A balesetben senki sem sé­rült meg, az útra nem folyt üzemanyag. A műszaki men­tés után fél tízkor a félpályán megindult a forgalom. ■ Harsányi M. JEGYZET KASZÁS ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom