Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám
3 2014. JANUÁR 26., VASÁRNAP $tf 3 r 3 sn Nyolcvan év után bezár az MN az 1930 óta megjelenő Mosz- kovszkije Novosztyi orosz hetilap február 1-jével megszünteti a nyomtatott változat kiadását, és ezután kizárólag a világhálón lesz elérhető. A nagy múltú lap 1956-ban angolul és más nyelveken is megjelent, azonban 2008-ban az orosz nyelvű kiadását felfüggesztették. A mostani döntés hátterében anyagi okok állnak, a kiadó nem kívánja finanszírozni a veszteséget. ■ Nem tűnt el az argentin államfő EGYHÓNAPNYI HALLGATÁS Után egy tévéműsorban adott interjút Cristina Fernandez de Kirchner. Az argentin államfőről a legkülönbözőbb találgatások láttak napvilágot az argentin sajtóban, főleg azután, hogy. tavaly ősszel egy ideig betegszabadságon volt. Megbántott ember módjára reagált az újságírói kérdésekre. Szerinte politikai ellenfelei igyekeztek „hírt csinálni” belőle. ■ A hegedűs síelésben is bizonyítani akar VANESSA-MAE VILÁGHÍRŰ hegedűs nem elégszik meg azzal, hogy eddig 10 millió lemezét adták el a világban, most a szocsi téli olimpián is bizonyítani akar. Vanessa-Mae az utolsó pillanatban akkreditálta magát a játékokra, thaiföldi színekben óriás műlesiklásban indul. A hegedűs négyéves korában csatolta fel először a léceket, egy évvel korábban, mint ahogy hegedűt vett a kezébe. ■ Vanessa-Mae új babérokra tör PANORÁMA Barack Obama tisztában van a technikai trükkökkel. Külföldi utazásain a technikusai garantálják, hogy nem hallgathatják le. Barack Obama elnök hiá- • ba nyugtatgatja Amerikát és a stratégiai partnereket. Kevesen hiszik el, hogy a jövőben nem hallgatják le beszélgetéseiket, nem elemezgetik mobilüzeneteiket. VR-összeállítás A moszkvai vendégszeretetet élvező információ-kiszivárog- tató Edward Snowdent jó fél évig még biztos nem fenyegeti a veszély, hogy el kell utaznia Oroszországból. A 30 éves férfinak, az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) egykori munkatársának szeptemberig tart az ideiglenes menedékjoga, addig jól él, még akkor is, ha hivatalosan senki sem tudja, hogy pontosan miből. A külvilággal ügyvédein át tartja a kapcsolatot, időről időre üzen, nagy ritkán interjút ad, de úgy látszik, egyelőre komoly munkába nem fogott. Pedig jelentős informatikai cégek keresték meg ajánlatukkal, ám úgy tudni, ezekre még nem bólintott rá. Az orosz újságírók már felhagytak azzal, hogy kutassanak utána, szórakozóhelyekre, éttermekbe, színházba-moziba nem jár, az utóbbi hetekben orosz barátnőjével is lazult valamelyest a kapcsolata. Néhány hete demonstratív módon az apja meglátogatta, a mai napig nem tudni, miért, hiszen évek óta több mint hűvös a kapcsolatuk. Egy valami biztos: Snowden, amikor teheti, azt sulykolja, hogy nem akar amerikai bíróság elé állni, mert nem bízik a pártatlanságban. Ha erre mégis sor kerülne, és bűnösnek találnák hazaárulásért, alaphangon tíz év börtönre számíthatna. Az amerikaiakat egyébként egyre kevésbé izgatja a Snowden-ügy, bár megfigyelhetünk egyfajta kettősséget. Egy legutóbbi reprezentatív közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 56 százaléka börtönbe juttatná a kiszivárogtatót. Ugyanakkor egyre többen vannak azok, akik úgy látják, hogy éppen itt volt az ideje leleplezni az NSA kémkedését, ezt tavaly júliusban 44 százalék látta így, míg januárban már 53 százalék. Ennél is nagyobb arányban, 70 százaléknyian gondolták úgy, hogy a magánélet információs védelme fontosabb a terrorizmus elleni harcnál. A Pew kutatóintézet azt követően készítette a közvélemény-kutatást, hogy Barack Obama elnök beszédben nyugtatta az országot, és nem utolsósorban a stratégiai partnereket. Bár diplomatikusan megkerülte a legkényesebb pontokat, azt azonban világossá tette, hogy szükségesnek lát bizonyos lépéseket az ügynökség adatgyűjtési, tárolási gyakorlatában. Igaz, mindez nem sérthet nemzetbiztonsági érdekeket. Pillanatnyilag napi 20 millió SMS-üzenetet figyelnek az NSA rendszerében, egy része határon túli forgalom. Ne legyen kétsége az olvasónak, ha „gyanús” szövegrészeket, „érzékeny” szavakat küld tovább a mobilján, az nem kis valószínűséggel az NSA elemzőinél is landolhat - más kérdés, hogy mit kezdenek vele. Az amerikaiak 70 százalékát amúgy nem érdekelte Obama reformbejelentése, a többségük nem is tudott róla. Akik viszont hallgatták, vagy olvastak róla, azoknak több mint kétharmada úgy vélekedett: továbbra sincs biztonságban a magánélet védelme - információs fronton. Barack Obama fontosnak tartotta, hogy megnyugtassa partnereit, deklarálta, hogy az elnöksége idején biztos nem hallgatják le a szövetséges államok vezetőit. A legnagyobb botrány abból volt, amikor kiderült, hogy Angéla Merkel német kancellár magánmobilját is lehallgatta az NSA. Obama mostani bejelentésére azonban Berlin érdemben nem reagált. Azt nem tudni, hogy az érintett körben szerepeltek-e magyar vezetők, és ha igen, melyik kormány emberei. Videokonferencián kérdeznének NÉMETORSZÁG KORÁBBAN azt jelezte, készek arra, hogy Moszkvába utazzon egy bizottság. Magyarország sem akar kimaradni a sorból. A parlament lehallgatási ügyet vizsgáló bizottságának elnöke, Kocsis Máté közölte: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt mindenképp meghallgatják. Snowdent pedig videokonferencián faggatnák. JEGYZET Háború és béke A tél békéje belassít. Kint hópelyhek ringatóznak a szélben, bent a radiátor melege simogat. Forró gyümölcstea az egyik kézben, távkapcsoló a másikban. bécsi képek jönnek. Szombatra virradóra csatatérré változott a Hofburg környéke. A szélsőjobb bálozott, az ellentüntetők tiltakoztak, a rendőrök oszlattak. Több tucat sérült, még több letartóztatott, hatalmas anyagi kár. KIJEVBEN ENNÉL ÍS Sokkal durvább a helyzet. Lángokban áll a belváros. A barikádok fedezékéből az uniópártiak dobálják a Molotov-koktélokat, a Janukovics-rendőrség erői pedig gumilövedékeznek. A pénteki fegyverszünet már a múlté. Eddig legalább öt halálos áldozata van a polgárháborúhoz közelítő eseményeknek. BÉCSBEN, KIJEVBEN nincs dolgom, így némileg megkönnyebbülve nyugtázom, hogy mindehhez képest nálunk tényleg béke van. Csak a mindig orvul támadó Tél tábornok akciózgat. Oké, a rezsiharc csapatai is csatasorba állnak, de nem nagyon van ellenség, így nincs csatazaj. Csak itt-ott figyelmeztet egy plakát arra, hogy a tavasz kardcsörte- tést hozhat. de hiába fordulnak ezen a hét végén a választási kampány harcmezejére a különféle egységek (továbbá kétségek és háromságok), hiába a tüzes szónoklatok, én naivan békepárti vagyok. Már látom is, ahogy az Uniós Magyar, az Oroszbarát Magyar, illetve a Csak a Magyar csapatok egy egységes, hosszú békemenetbe tömörülve kirándulnak Nemzeti Magyar Csapat néven a szikrázó tavaszi napsütésben. csak azt felejtettem el, hogy az ablakon beszűrődő téli fény, a gyümölcstea és a rezsicsökkentett meleg elegye elálmosít. Ideje felébredni. Az orosz olajmágnást izgatja a biznisz ítélet Szabadulása után csökkentették Mihail Hodorkovszkij büntetését Hét évtized után újra bíróság előtt a gyilkosság Az orosz legfelsőbb bíróság visszamenőleg 10 év 7 hónapra csökkentette Mihail Hodorkovszkij büntetését. A Jukosz olajvállalat egykori vezetőjét két perben összesen 14 év börtönre ítélték, ám tavaly decemberben Vlagyimir Putyin amnesztiarendelete alapján a büntetés lejárta előtt szabadulhatott. Az ügy pikantériája, hogy ebben az esetben az egykori olajmágnás kártérítésre is igényt tarthat. A bírósági ítéletet Hodorkovszkij ügyvédeinek több beadványa előzte meg. Mindezt a volt oligarcha már Oroszország határain túlról szemléli. Szabadulása után azonnal Berlinbe utazott, majd Hodorkovszkij egy berlini sajtótájékoztatón - már többet szerepel onnan Svájcba költözött. Onnan Izraelbe is elrepült, ahol több korábbi orosz üzlettársával tárgyalt. Hodorkovszkij többször hangsúlyozta, hogy esze ágában sincs részt venni a politikai életben, de minden jel szerint a biznisz ismét foglalkoztatja. A mágnás egyik legközelebbi munkatársát, Platón Le- begyevet szintén szabadlábra helyezték, miután a legfelsőbb bíróság mérsékelte a büntetést egy fellebbviteli perben. Többek között csalás és sikkasztás miatt ítélték el, ő is két különböző ügyben állt bíróság előtt. Tízéves büntetéséből csupán négy hónap maradt hátra. ■ hetven évvel a halálos ítélet kihirdetése és végrehajtása után a héten új tárgyalás kezdődött egy ügyben az Egyesült Államokban. A színes bőrű, 1944- ben még csak 14 éves George Stinneyt azért állították annak idején bíróság elé, mert két fehér bőrű kislány megölésével vádolták. Az áldozat hét, illetve tizenegy éves volt. A tárgyalást egyetlen nap alatt lezavarták Alcolu városában, Stinneyt villanyszékben végezték ki. Akkor ő volt az utóbbi száz év legfiatalabb elítéltje, akit kivégeztek Amerikában. Már a per hírére tömegek tiltakoztak, az ügyészséget és a bíróságot rasz- szizmussal vádolták, majd a kivégzés után hónapokig tartott a jogi vita. A perújrafelvételt George Stinney rokonai kezdeményezték. Az ügyvédek szerint nem mindennapi eljárás kezdődött, hiszen közvetlen bizonyítékok egyáltalán nem maradtak, és az is kérdéses, hogy a bíróság egyáltalán meg tud-e hallgatni valakit. Nem maradtak meg a periratok, Stinney vallomása is elveszett. Az ügyvédek szerint viszont megőrizték a fiú cellatársának vallomását, amelyben az áll, hogy Stinney végig ártatlannak mondta magát. Úgy tudni, hogy a bíróság elrendelheti a két kislány holttestének exhumálását. ■ & Mennyit ér a biztonság? snowden-ügy Amerikának fontosabb a magánélet sérthetetlensége TAKÁCS ZOLTÁN
