Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-04 / 3. szám
2 2014. JANUÁR 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Megszállás-emlékmű A szabadság téren a német megszállás emlékművét állítanák föl a budapesti Szabadság téren. azt hittem, csak dicsőséges, pozitív hősöknek és tetteknek állítunk emléket. Ráadásul éppen a szabadság te- rén...(fi) HÍRSÁV Elhunyt Lévai József elhunyt Lévai József György író, újságíró, helytörténész, a Somogyi Hírlap egykori szerzője. Temetése január 7-én, 9 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben római katolikus szertartás szerint. Világi megemlékezést nem tartanak. Gasparics József az év halőre először ítélte oda a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2013-ban a halőri munka elismerésére az év balatoni halőre címet. A13 halászati őr közül a díjat és a nagy értékű, gravírozott elemlámpát Gasparics József kapta. ■ F. I. Tíz évre kapták az állatmenhelyet tíz évre kapta használatba a várostól a kutyamenhelyet a Siófoki Állatvédő Alapítvány. A határozott idejű megállapodás révén az alapítvány a telep fejlesztésére uniós pályázatot tud benyújtani. ■ F. I. Száztíz donor adott vért Csurgón csurgón 110, Betegen 22 donoradott vért. A kisvárosban nyolcán először vettek részt véradáson. ■ G. A. Zárlat okozott tüzet a pincében péntek hajnalban egy kaposvári családi ház szute- rénjében lángra kaptak a berendezési tárgyak. A házban hárman próbálták eloltani a tüzet, s közben enyhe füstmérgezést szenvedtek. A tűz elektromos hiba miatt keletkezhetett. ■ H. M. DECEMBER 4.. SZOMBAT siófokon 19 órakor Újévi Gálakoncert „Éljen a magyar! B.Ú.É. K 2014!” címmel a Váci Szimfonikus Zenekar előadásában, a kulturális központban. BALATONLELLÉN16 órakor Nyugdíjasok Pótszilvesztere a művelődési házban. ÁLLANDÓ PROGRAMOK balatonlellén az Afrika Múzeumban (Kossuth L. u. 2.) afrikai trófea- és folklórkiállítás, gróf Somssich Pongrácz és Soltész István gyűjteménye; nyitva munkanapokon 9-16 óráig. BUZSÁKON a Népművészeti Tájház hétfő kivételével 9-17 óráig látogatható: 19. századi parasztporta, tisztaszobával, füstöskonyhával, buzsáki hímzéseket, régi viseletét bemutató kiállítóhelyiséggel. Felcsút és Bábony jól teljesített ángyán-jelentés A kicsiknek Somogybán és országos szinten is 14 százalék jutott ► Folytatás az 1. oldalról „Az európai agrármodell is a kis és közepes családi gazdasági és szövetkezeti modellre épül” - írja Ángyán József az immár valamennyi megye földbérlet-pályázatát összegző, ötödik jelentésében. Az Euros- tat friss adatai szerint az átlagos birtokméret Lengyelországban hat, Olaszországban nyolc, Svájcban 17, Ausztriában 19, Hollandiában 25, Németországban 46, Dániában 60 hektár. A „nagybirtokok” átlagos mérete pedig Svájcban 54, Hollandiában 135, Lengyelországban 250, Dániában 426, Németországban 1391 hektár. Magyar- országon 3164 és ennél csak Csehország (3531) és Szlovákia (3934) nagybirtokainak átlagmérete nagyobb. „Egyes hazai közvélemény-formáló „szakértők” ezt az európai gazdaság- szerkezetet persze előszeretettel minősítik versenyképtelen „skanzennek” - így Ángyán. - Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már valószínűleg régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság...” A földspekuláció, a földéhség három alapja az exállamtitkár szerint: 1., A világ várhatóan növekvő élelmiszerkereslete, ami stratégiai, nemzetbiztonsági kategóriába emeli az élelmiszertermeléssel szoros kapcsolatban lévő piacokat, természeti erőforrásokat, mindenekelőtt a termőföldet, a vízbázisokat, és kulcspozícióba juttatja mindazokat, akik ezeket az erőforrásokat és piacokat a kezükben tartják. Mindez olyan potenciális nyereséget ígér, amely már eléri a nagy tőkeérdekeltségek ingerküszöbét is. 2., Idén meg kell nyitnunk a földpiacunkat a külföldi tőke előtt és a hazai, valamint a nyugat-európai földárbeli különbségek elképesztő extraprofit ígéretét hordozzák. Az erős érdekérvényesítő képességű, nagytőkés csoportok még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni ezeket az erőforrásokat. Ezért a gazdaságpolitikát - akár a politikába beküldött, döntéshozó pozícióba helyezett embereikkel - úgy alakítják, a döntéshozókat úgy befolyásolják, gazdaságilag is „érdekeltté teszik”, hogy azok a gazdasági, piaci, jogi és intézményi feltételek számukra kedvező alakításával elhárítják a spekuláció útjában álló akadályokat. 3., A tekintélyes agrártámogatási összegek: minden hektár megművelt földterület után ma járó, hektáronkénti mintegy 69 ezer forint földalapú támogatás, illetve a gazdálkodási rendszerekhez kötődő kifizetések, fejlesztési támogatások, amiket ma az európai közös agrárpolitika a földhasználóknak juttat. „Az ezekkel az eszközökkel és módszerekkel kirabolt, a természeti és pénzügyi erőforrásoktól, segítő hálózataitól és piacaitól megfosztott, az információktól távol tartott gazdatársadalom, illetve a szolgáltatásait, megtartó erőt adó intézményeit elveszítő, legyengített falusi, vidéki közösségek azután már nem állnak többé a zsákmányszerzés útjába. A közösségek így „felszabaduló” földjei, gazdaságai, maradék erőforrásai és piacai adják a zsákmányAngyán József: kirabolják a gazdatársadalmat, a spekuláns nagytőke akadálytalan behatolását az állam készíti elő Egy jelentés, ami nincs: ellentmondó nyilatkozatok a létezéséről a földalapkezelő (NFA) ellenőrző bizottsága belső vizsgálat nyomán számos ponton alátámasztotta: a pályázati rendszer súlyos problémákat vet fel. A vizsgálati jelentés azonban nemhogy mára eltűnt, hanem „nincs és nem is volt” - olvasható a legfrissebb Ángyán-jelentésben. Miután a szaktárca, vezetése a parlamenti albizottsági tagokkal megismertette a 11 oldalas vizsgálati jegyzőkönyvet (mely bírálta egyebek között, hogy a pályázók számos esetben a szubjektiven adható pontok magas aránya miatt nyerhettek, hogy akkor is magas pontszámot kaptak egyesek, amikor terveik nem voltak kiemelkedőek, sőt, hiányosak voltak, esetenként értékelhető pénzügyi terv is hiányzott, máskora nyertesek nem rendelkeztek állatállománnyal, sőt több esetben eszközökkel, gépekkel sem, míg a vesztesek között évtizedes tapasztalattal rendelkező állattartók is voltak), maga az előterjesztő, Péter Mihály azMTI-nek már „nem létezőnek" minősítette. Ángyán József írásbeli kérdésére ekkor még Fazekas Sándor miniszter is azt válaszolta: a jelentés létezik, sőt annak mellékletei is megtekinthetők. A Mezőgazda- sági Bizottság október 3-i ülésén Fazekas már azt mondta: semmiféle ellenőrző bizottsági jelentés nincs, nem készült. Bitay Márton államtitkár azt tette hozzá: az NFA ellenőrző bizottságának jelentésében, amit a bizottságjóváhagyott, ilyen mondatok nincsenek... kört a magánvagyonok gyarapításához. Ez a zsákmányszerzési folyamat - államhatalmi támogatással - törvényszerűen vezet a társadalom összetartó erejének megszűnéséhez, képlékeny, engedelmes masszává válásához, immunrendszerének összeomlásához és a gyenge érdekérvényesítő képességű vidéki közösségek pusztulásához. Mindezzel a spekuláns nagytőke akadálytalan behatolását maga az állam készíti elő, amely a helyi közösségek, a családok és a fiatalok helyett ezekkel az érdekkörökkel köt „stratégiai partnerségi megállapodásokat”, majd a nemzet és közösségei kirablásából származó hasznon, extraprofiton megosztozik a háttérből a folyamatokat vezérlő (formálisan különböző politikai pártokhoz kötődő, ám inkább közös profitmaximalizáló érdekeik alapján egységes hálózatot képező) tőkeérdekelt- ségekkel” - vezeti le a folyamatot Ángyán József. Adatai alapján Somogy megye sem kivétel. Ötven érdekeltség kapott húsz évre bérbe 84 nyertes pályázattal 1695 hektárnyi állami földet. A három nagy a nyertes pályázatain kívül, megbízási szerződéssel további 218 állami földrészletet bérelhet; ezek összterülete nem is tudható, mert a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) semmilyen adatot nem hoz nyilvánosságra ezekről, a nyertesek nevét is csak bírósági döntés nyomán volt hajlandó közzétenni. A legnagyobb, száz hektárnál nagyobb területet elnyert három érdekeltség 22 nyertes pályázattal közel 800 hektár somogyi földhöz jutott. Az exállamtitkár földjelentésében az áll: Ágh János üdülő-karbantartó lakatosból lett a húsz éve az állami gazdaságtól vásárolt telepén elsősorban állattartással foglalkozó nagygazda, bábonymegyeri önkormányzati képviselő. Családtagjaival - feleségével, fiával, lányával és sógorával, Bábonymegyer- ről, Siófokról és Somból pályázva - 12 nyertes pályázattal ösz- szesen 503 hektárt nyert el, Bá- bonymegyer és Som állami földjeinek 85, illetve 60 százalékát megszerezve. Ezen felül további 192 darab állami földrészletet bérelnek, megbízási szerződéssel. A somogyszobi Cla- essens Group négy céget (többek között a Somogyszobi Mezőgazdasági Kft.-t) foglal magában. Tulajdonos igazgatója, Cla- essens Peter belga származású nagybirtokos 1995-ben települt Magyarországra, és a Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kombinát egyik utódcégét vette meg. Négy nyertes pályázattal összesen 161 hektárhoz jutottak, Cla- essens Peter szerezte meg a megyében eddig bérbe adott birtoktestek közül a legnagyobbat, a 96 hektáros nagyatádi szántót. A Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. valójában egy föld nélküli tehenészeti telep 1100 szarvasmarhával és 28 dolgozóval. Ez a helyzet úgy állt elő, hogy a volt Lajoskomáromi Győzelem téeszt felvásárló, ma 3000 hektáros nagybirtokos, Raskó György, az Antall-kormány államtitkára a gazdaság tehenészeti telepét föld nélkül eladta egy bányavállalkozásnak. így a volt téeszből alakult cége, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. mellett az általa értékesített tehenészeti telepből létrejött a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. Utóbbi földnélküli tehenészeti telepként most, leválasztva a korábbi téeszfóldekről, állami földre tart igényt. Pályázattal Ádándon, Nagyberényben, Sió- juton és Somban jutottak ilyenhez, ezen felül pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel 26 birtoktestet (ebből Bábonyme- gyeren kettőt, Somban huszonegyet) bérelnek. Somogybán a 42 település közül 21 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég. A 85 elnyerhető egységből 35 darab, az 1695 hektár meghirdetett földterületből 590 került helyi lakosokhoz. Azaz - áll az Ángyán-jelentésben - a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek kevesebb, mint felét tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a nagyobb részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől. Országos szinten a messze kimagasló 14 legnagyobb érdekeltség az összes bérbe adott terület közel egyharmadát tudta megszerezni. E rangsorban hetedik az Ágh-család. A 672 településen, pályázati úton bérbe adott földterület 35,6 százaléka került helyi lakosokhoz. A kormányzat azt állítja: tőkés társaságoknak nem ad bérbe, hanem a helyben élő, gazdálkodó családoknak, „kérges tenyerű gazdáknak” juttat. Ehhez képest: a legnagyobb 67 nyertes 105 pályázója közül 27 tőkés társaság, mely az összes földterület 24 százalékát vitte. S végül azok a települések, ahonnan a legtöbb a nyertes: első Felcsút, második Karcag. Utóbbi a vidékfejlesztési miniszter városa... ■ Fónai Imre