Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

A HÉT TEMAJA 2014. JANUAR 19., VASARNAP bomba A rendőrség szerint a pénzkiadó automata volt a célpont. A kriminálpszichológus viszont úgy látja, hogy a tettes mindenáron közölni akar valamit, és könnyen lehet, hogy újabb robbantást tervez. ÚJABB BANKROBBANTÁS JÖHET? A hétfői bankrobbantás helyszíne és a tettesről közölt fotó a térfigyelő kamera felvételéről. A kriminálpszichológus bízik benne, hogy hamar elfogják a férfit A biztonsági kamerák felvételei alapján korábban, a Váci úton egy bank kirakatát törhette be az az ember, aki hétfőn hajnalban a Lehel úton robbantott egy bankfióknál. A robbantás indítéka még vitatott, de lehet, hogy a tettes extrém gyűlöletet táplál a bankokkal szemben. A lehetséges elkövető bűnügyi profilját kriminológus segítségével vázoljuk fel. Braunmüller L. - Fábos E. Az elsődleges vizsgálatok be­fejeződtek, a rendőrség tudja, milyen robbanóanyagot hasz­nálhatott a tettes. Nyomozati érdekekre hivatkozva egyelő­re sem a robbanószer anyagát nem hozzák nyilvánosságra, sem azt, hogy a tettes miképpen hozta működésbe a pokolgépet. A nyomozók a bank biztonsági kamerái és a környéken műkö­dő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják rekonstru­álni a történteket. A rendőrség azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a támadás célja az ATM kirablása volt, csak az elkövető kissé túlmértezte a robbanó­anyagot. Ezt ugyanakkor meg­kérdőjelezi, hogy egy hasonló motorral rendelkező férfi pár nappal a robbantás előtt egy másik bankfiók kirakatát tör­te be, és a felrobbantott fiókból sem tűnt el pénz. Az országos rendőrfőkapitány 10 millió fo­rintos nyomravezetői díjat tű­zött ki a bűncselekménnyel kapcsolatban, a Nemzeti Nyo­mozó Iroda 135 nyomozója pedig nagy erőkkel kutatja a bankrobbantót. Sütő Ágnes, a Magyar Bank- szövetség szóvivője azt mond­ta: bankbiztonsági szakértőik megvizsgálták az automatát, de a nyomozás érdekeire való te­kintettel nem árulják el, hogy mit állapítottak meg. A robban­tás után kiadott közleményük­ből kiderült, a pénzintézetek kiemelt figyelmet fordítanak rá, hogy szoros együttműködésben a rendvédelmi szervekkel és civil biztonsági erők fokozott bevonásával mielőbb megtalál­ják az elkövetőt. A rendőrség megerősítette a pénzintézetek védelmét. Aki pénzt akar, inkább elviszi az automatát Kárpáti Balázs, a pénzkiadó automatákat üzemeltető Tre- zEx Hungária Zrt. vezérigaz­gatója azt mondta: a tavalyi év során összesen fél tucatnál kevesebb fizikai támadás tör­tént készpénzkiadó automaták ellen, és ezekből mindössze egy esetben jártak sikerrel az elkövetők. A támadások száma az el­múlt években nem változott, elmondható, hogy évente mint­egy 3-6 fizikai támadás fordul elő ATM-ek ellen. A biztonsági megoldásoknak és a berende­zések fizikai kialakításának köszönhetően alig egy-kettő volt sikeres az elmúlt öt év tá­madásai közül. „A fizikai támadások közül az elkövetők legtöbbször a gép elmozdítására, elvitelére tesz­nek kísérletet - mondta Kár­páti Balázs. A berendezések felfeszítése, a bennük található készpénz helyszíni eltulajdo­nítása nem jellemző, idén is csak egy ilyen eset fordult elő. Az ATM-ek esetében legtöbb­ször még mindig a pénzkiadó nyílás preparálása, illetve kü­lönböző elektronikai eszközök révén a kártyaadatok ellopása jelenti a legnagyobb kockáza­tot az ügyfelekre. Azonban ezt a kockázatot is csökkentette a berendezések valós idejű fel­ügyeleti rendszerének kiépíté­se és a berendezések környeze­tének kamerás megfigyelése. Kárpáti Balázs szerint az ATM-ek biztonságosak, több­ségüket olyan pénzkazetták­kal szerelték fel, amelyekbe már integrálva van a festék- patronos védelmi rendszer. Ez - a pénzkazetta esetleges meg­rongálása, illetéktelenek általi felnyitása esetén - megfesti a bankjegyeket, amelyek így for­galomképtelenné válnak. A kriminálpszichológus szerint a tettes így üzent Az „igazság bajnokaként” te­kint magára, újra le fog csapni, és előbb-utóbb olyan nyomokat hagy maga után, amely nyom­ra vezeti a rendőrséget - véli a hétfői bankrobbantást elköve­tőjéről Végh József. A Vasárnap Reggelnek nyilatkozó krimb nálpszichológus szerint - bár egyelőre nem ismert az indíték - nem valószínű, hogy a tettes pénzt akart, vagyis hogy a de­tonáció egy félresikerült bank­rablás lett volna. „Az ilyen cselekmények ál­talában az elromlott, tévútra ment kommunikáció eredmé­nyei. A tettes üzenni akar va­lamit, valószínűleg azt, hogy itt valami óriási igazságtalanság zajlik. Valószínűleg úgy tekint magára, mint a nép egyszerű fiára, aki a gonosz hatalom­mal vagy a gonosz bankokkal szemben áll ki” - fejtette ki Végh József. A valóság azonban sokkal prózaibb, az elkövető valószí­nűleg nem az a tiszta lelkű harcos, ahogy gondol magára. „A tettes minden valószínű­ség szerint egy rosszul szo­cializálódott egyén, aki nem tudja megfelelően kezelni a konfliktushelyzeteket, és ezért könnyen válaszol agresz- szióval. Ennek oka lehet, hogy valószínűleg ő is agresszió el­szenvedője volt gyerekként. A konfliktuskezelési nehézségei miatt mára valószínűleg ren­geteg düh felhalmozódhatott benne. A bankokkal szembeni közhangulat jó ürügyet szol­gáltat számára, itt az alkalom, hogy megszabaduljon a benne felgyülemlett belső feszültség­től, amellyel már nem tud mit kezdeni. Ezenfelül szinte biz­tos, hogy neki is van személyes sérelme a bankokkal szem­ben” - mondta el Végh József, aki elismerte, ennek ellenére nem csupán a tettes, hanem a közvélemény egy része is hős­tettként értékeli a robbantást. Az elkövetőre sokan egy­fajta modern Robin Hoodként tekintenek, egyesek a robban­tást csak egy „jó kis csínyként" kezelik. „Nem gondolnak ar­ra, ahogy valószínűleg a tettes sem, hogy a detonációnál betö­rő üvegablakok is megölhettek volna egy közelben lakót, akár egy gyereket is, a véletlenen múlt tehát csak, hogy nem halt meg senki” - mondta el a szakértő. Arra sem gondol sem a tettes, sem az őt bátorítok, hogy mi játszódhat le a bank­ban dolgozókban, akik joggal érezhetik úgy, hogy a támadás ellenük irányult, vagy hogy mit érezhetnek az adott bank­fiókok ügyfelei. Ez azért is szo­morú, mert ezek az emberek nem tehetnek semmiről” - fo­galmazott Végh József. A szakember szerint újra robbant, ha nem kapják el A kriminálpszichológus sze­rint a legfőbb gond, hogy a tet­tes valószínűleg újra robbanta­ni fog. „Valószínűleg ő volt az, aki néhány nappal a robbantás előtt betörte az egyik bank kira­katát, ám erre még nem figyelt fel a közvélemény, ezért válasz­totta az elkövető a sokkal látvá­nyosabb robbantást. Jól látható, hogy egy fejlődési utat jár be a tetteivel, ha pedig a közvéle­mény nem hallja meg, amit kö­zölni akar, akkor újból próbál­kozni fog. A célja, hogy átadja a sajátos üzenetét, ezt egy újabb robbantás vagy egy levél formá­jában egyaránt megteheti.” A szakértő szerint a tettes bá­torítást nyerhet abból, hogy a társadalomban és a politikában is bűnbakkeresés van a deviza­hitelesek ügyében, „azt pedig csak kevesen mondják ki, hogy ebben a bankok nem egyedüli bűnbakok, a társadalmi problé­ma egy össznépi játék eredmé­nye.” A kriminálpszichológus sze­rint az elkövető majdnem bizto­san férfi, feltehetően középko­rú. „Az ember húszas éveiben nem követ el ilyesmit, legfel­jebb egy csoport tagjaként, itt azonban valószínűleg magá­nyos elkövetőről van szó” - vé­lekedett a szakértő, aki szerint a bűncselekménynek előjelei is lehettek a tettes viselkedésé­ben. „Szinte biztos, hogy a rob­bantó korábban más módokon, például internetes fórumokon vagy baráti beszélgetésekben is nyilatkozott a bankok elleni extrém gyűlöletéről, és előfor­dulhat, hogy van már agresszív múltja, azaz korábban már kö­vetett el olyan cselekményeket, amelyekben felszínre tört a ha­ragja.” . A tettesnek ezenkívül való­színűleg vannak műszaki vagy vegyészeti ismeretei, amelyeket a bomba elkészítéséhez felhasz­nálhatott, és a rendőrség azt is vizsgálja, hogy honnan juthatott a jelenleg feltételezett ipari rob­banóanyaghoz. Mivel motorral jár, az is gyanús lehet, ha vala­kinek a korábban rendszeresen használt ilyen motorja hirtelen „eltűnik”. Például a környeze­tének azt állítja, hogy ellopták, eladta, vagy javítás alatt van. Bombariadók hete: lezárt utak és mindennapos pánik a fővárosban kedden a MOM Parkban volt bombariadó. Szerdán a Mam- mut bevásárlóközpontban volt hasonló fenyegetés, akkor ki­ürítették az épületet. ' szerdán délután azAndrássy utat is lezárták, itt az OTP fiók­jában lettek figyelmesek egy gyanús csomagra, amely ké­sőbb ártalmatlannak bizonyult. csütörtökön este a budafoki Savoya Parkban, később pedig ismét a MOM-ban volt bomba­riadó (itt mindkét esetben telefo­nos fenyegetés történt). pénteken a főváros IV. kerüle­tében lévő CIB Bank fiók kör­nyékét zárták le, miután valaki bejelentett egy gazdátlan cso­magot, de csak papírokat talál­tak benne. Szerdán délután az Andrássy utat is lezárták az OTP fiókja környékén A legtöbb hazai robbantásnak vélhetően politikai indítéka volt 1994.július 23-án máig tisztá­zatlan okokból ismeretlenek robbantottak a Mátyás-temp­lom oldalában. 1996. októberében két bomba is robbant: az egyik Piliscsa- bán, egy menetrend szerinti volánbuszon, a másik pedig a budapesti Wesselényi utcában, a Zsinagógához közel. Piliscsa- bán hárman súlyosan, hatan könnyebben megsérültek, Pes­ten szerencsére senki nem volt a helyszín közelében. 1997. februárjában egy buda­pesti MSZP-irodát támadtak meg, március 10-én az SZDSZ egyik cinkotai kirendeltségé­nél, április 21-én egy újpesti MSZP-irodánál, március 8-án az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltjének kukatáro­lójában, majd 11-én a buda­pesti Halló Bár bejáratánál robbantottak. 1998. március 16-án Torgyán József, volt kisgazda pártelnök házánál robbant pokolgép. 1998. májusában Szájer József használaton kívüli háza előtt következett be robbanás, majd a hónap végén az MDF Dózsa György úti kirendeltségénél is robbantottak. Ebben a hónap­ban a politikusok elleni me­rényleteken túl több maffiale­számolás is történt, ahol jugo­szláv kézigránátokat használ­tak fel. A rendőrség ekkor fog­ta el Dietmar Clodo vállalko­zót, akit állítólag éppen bom­bagyártás közben kaptak el. 1998. június 15-én robbant fel egy pokolgép a Fidesz Lendvay utcai székházánál. A támadás­ban az épület súlyosan károso­dott, de senki nem sérült meg ennél az esetnél. 2006. októberében az őszödi beszéd után több MSZP-s és SZDSZ-es pártirodára dobtak Molotov-koktélt. Többnyire ki- sebb-nagyobb anyagi kár kelet­kezett. 2009. április 8-án állították elő Budaházy Györgyöt és társait a rendőrök, mert a feltételezések szerint három politikus lakásá­nál akartak bombát elrejteni. Ám ezúttal a focilabdába rej­tettpokolgépek elhelyezése előtt közbelépett a hatóság, így nem történt robbantás. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom