Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

2014. JANUÁR 19., VASÁRNAP 2 KÖZÉLET HÍRSÁV Eltüntetné Marxot a Közgázról Rétvári NYÍLT LEVÉLBEN fordul a Bu­dapesti Corvinus Egyetem vezetéséhez és az egyetem polgáraihoz Rétvári Bence, a KDNP alelnöke. Azt kéri: távolítsák el az intézmény aulájából Kari Marx szobrát. Rétvári Ben­ce szerint Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak. A szobor áthelyezésének lehetősége többször felme­rült már, de ez végül nem valósult meg. A tavaszias tél miatt dolgoznak az útépítők az enyhe téli időjárásnak köszönhetően folytatódnak a vasúti és az útfejlesztési beruházások - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A felújítási munkák fennakadás nél­kül folytatódnak, az új nyomvonalon épülő szaka­szoknál pedig a kivitelezés az előkészítő munkálatok­kal, csökkentett téli üzem­módban ugyan, de nem állt le. Nem kell találkozó a földvitában fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter azt mondta: nem akar azzal az osztrák miniszterrel talál­kozni, „aki kijelentéseivel folyamatosan sértegeti a magyarokat a magyar föld és Paks miatt”. Hang­súlyozta, a hazai földtulaj­don sorsa magyar kérdés. Vona: az elmúlt 24 évet kell leváltani A jobbik nemcsak a kor­mányt, hanem a rendszer- váltás óta eltelt 24 évet akarja leváltani az idei országgyűlési választáson - jelentette ki az ellenzéki párt miniszterelnök-jelölt­je pártja évértékelő ren­dezvényén. Bejelentette: elkészült a párt választási programja „Kimondjuk. Megoldjuk” címmel. A jövő héten népszavazást kezde­ményeznek a magyar föld megvédéséről és a magyar európai uniós csatlakozási szerződés módosításáról. Miért éppen atomenergia? alternatíva Érvek és ellenérvek a megújuló energiaforrásokra A paksi atomenergia kiváltására annyi napelem kellene, amivel a Balatont le lehetne fedni, vagy annyi széltorony, ami elfoglalná a fél Alföldet A jövő héten kerül a Parlament elé az a ma­gyar-orosz államközi meg­állapodás, amelynek értel­mében két új blokk épül majd a paksi atomerőmű területén. A szerződés ked­di aláírása után fellángolt a vita: kell-e nekünk egy­általán új atomblokk, biz­tonságunk érdekében nem lenne-e jobb szakítanunk a nukleáris energiával, nem jobb-e a zöldenergia? B. Horváth Lilla A tervek szerint február köze­péig eldönti az Országgyűlés, hogy épülhet-e a paksi atom­erőmű területén két új blokk. A két új egységre azért van szükség, hogy pótolni lehessen a 2032-től fokozatosan leállí­tandó, ma működő paksi blok­kokat, és mert azt megelőzően több más erőmű is leáll. Az atomenergiától a cserno­bili és a fukusimai baleset mi­att tartók, illetve a más energia- hordozók mellett kiállók joggal teszik fel a kérdést: nem éppen most jött-e el az idő arra, hogy szakítsunk a nukleáris energia- termeléssel? „Elvileg természetesen meg­van a lehetőség arra, hogy zöld­energiával, szénnel, vagy gáz­zal termeljünk áramot, ha majd végleg le kell állítanunk a paksi blokkokat” - válaszolt a Vasár­nap Reggelnek az Energialn- fó szakportál vezető elemzője. Drucker György azonban rámu­tatott, hogy a paksi atomerőmű ma olyan hatalmas hányadot képvisel az ország áramter­melésében (46 százalékot), és áramigényének kielégítésében (37 százalékot), amit elég nehéz zöldenergiával helyettesíteni. Annyi napelemet kellene példá­ul telepíteni, amivel a Balatont is le lehetne fedni, vagy annyi széltornyot üzembe helyezni, ami elfoglalná a fél Alföldet. És honnan vennénk áramot, ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél? Mit kezdenénk azzal az árammal, ami olyankor terme­lődik, amikor nincs rá szük­ségünk? Természetesen van válasz és műszaki megoldás ezekre a problémákra, csak­hogy ezek még drágábbá teszik az amúgy sem olcsó zöldener­gia termelést. A magas ár pedig nagy probléma olyan időszak­ban, amikor Európában egyéb­ként is olcsó az áram. A szakértő szerint nem sok­kal jobbak az széntüzelés esé­lyei sem. Építhető két új lig­nittüzelésű blokk a Mátrai Erőmű területén, de ez komoly környezetvédelmi és levegő­Orosz hitelből épülnek az új paksi blokkok NAGY MEGLEPETÉST okozott, hogy kedden kiderült: nem pá­lyázaton dől el, hogy ki építsen a paksi atomerőmű területén két új, 1200 megawatt teljesítményű blokkot. A magyar kormány ugyanis egy államközi megálla­podás keretében az orosz Rosza­tomot bízta meg 10-12 milliárd euróért a kivitelezéssel. A beru­házáshoz 10 milliárd euró orosz államhitelt kaphatunk, nagyon kedvező feltételekkel. Az új pak­si blokkok már az indulásukkor ugyanolyan olcsó áramot ad­nak, mint a most működők. szennyezési problémát okozna. Nem tűnik valós lehetőségnek az sem, hogy nagy teret adjunk a gázüzemű áramtermelésnek. Míg sokan ezzel kapcsolatban azt tartják fő hátránynak, hogy a gázt importálnunk kell, Druc­ker György egy piaci megfon- | tolást tart elsődlegesnek: olyan drága a gáz, hogy sok hazai gá­züzemű erőmű máris áll, ráadá­sul a még működők lezsírozását is fontolgatják üzemeltetőik. Éljünk tehát továbbra is az esetleges nukleáris baleset ár­nyékában? Drucker György szerint nem kell. Mint hang­súlyozta, az atomerőművek építői mindent megtesznek a létesítmények biztonságának növelésére, ez mellesleg meg is jelenik az áraikban. Fontos azonban tudni, hogy az eddigi balesetek sohasem a fűtőanya­gokkal kapcsolatos, hanem az egyéb, mechanikus rendszerek hibái, illetve emberi mulasztás miatt történtek. A vezető elem­ző ezért nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek sze­rint biztonsági okokból szakí­tani kell a nukleáris áramter­meléssel, de elismeri: maximá­lis biztonság nincs. A szocialisták felsorakoztak Mesterházy és a közös lista mögé EGYHANGÚLAG TÁMOGATTA az MSZP választmánya a bal­oldali ellenzéki pártok kedden megkötött választási megálla­podását és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltségét is. A párt elfogadta: a közös lista első hatvan helyéből 42-t az MSZP, 9-et az Együtt-PM, 6-ot a DK, 3-at a Magyar Liberális Párt tölthet be. A106 egyéni választókerület­ből 71 jut a szocialistáknak, 22 az Együtt-PM-nek és 13 a De­mokratikus Koalíciónak. Mesterházy Attila azt mondta, hogy a választási plakátokon és a szavazólapon az összefogásban részt vevő pártok mindegyikének neve és lógója szerepel majd. Meg­köszönte Török Zsolt szóvivői munkáját. Török tehát távozik, hogy Bács-Kiskun megyei egyéni jelöltként a kampányá­val tudjon foglalkozni. Helyet­te két új szóvivője is lett az MSZP-nek, egyikük a második Gyurcsány-kormány szóvivője, Budai Bernadett, másikuk Ve­res Gábor. ■ A baloldal az összefogásról, a jobboldal új Gyurcsány-korszakról beszél. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöksége is bejelentette: elfogadták a jelöltjeik listáját a tavaszi országgyűlési kép­viselő-választásra. Érdekesség, hogy Kuncze Gábor ezen a lis­tán indul egyéni körzetben és, hogy Vadai Ágnes mégsem in­dul egyéniben. Befutó esélyes helyeken Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Vadai Ágnes Varjú László, Niedermüller Péter és Bauer Tamás szere­pelnek. "A szocialista választmány egy hang nélkül tudomásul vette Gyurcsány győzelmét a baloldalon" - mondta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hozzátette: mióta kiderült, hogy "a baloldal igazi főnöke Gyurcsány Ferenc" egy­re több önkéntes jelentkezik a pártnál. Mint mondta, eddig 27 ezren jelentkeztek a Fidesz által életre hívott Magyar Csa­pat nevű szerveződésbe, hogy részt vegyenek a kormánypár­tok választási felkészülésében. ■ F.E. Villám csapott Krisztus hüvelykujjába vihar Megsérült a Rio de Janiero fölé magasodó hatalmas Krisztus-szobor Luxuscikkekre gyűjtünk, nem pedig jobb lakásra Rio de Janiero, a brazil met­ropolis egyik nevezetes ide­genforgalmi látványossága a Krisztus-szobor, amely megsé­rült egy viharban. Az illetékes tisztségviselők közlése szerint a 38 méteres szobor a várost csütörtökön éjszaka sújtó vi­harban veszthette el jobb hü­velykujjának egy részét. Osmar Raposo atya, aki a riói érsekségen a modern világ hét csodája közé sorolt Megváltó Krisztus fenntartásáért felelős, azt mondta, hogy a szobrot még februárban helyreállítják. Sza­vai szerint jelentős tartalékaik vannak abból a fajta kőből, J amelyből a műalkotást 1931- I ben eredetileg megépítették. ■ A világ fotós ügynökségeinél a hét felvételei közé választották a villámsújtotta Krisztus-szoborról készült képet LEGTÖBBEN GYEREKEIK jövője vé­gett - 19 százalék -, váratlan fizetnivalókra, továbbá egész­séggel kapcsolatos költségekre - 14-14 százalék - tesznek félre vagy fektetnek be bizonyos ősz- szeget hazánkban. Ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói informáci­ókat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi felmérése. A pénzügyi célok további sorrendje az aktívan takaré­koskodó vagy befektető ma­gyarok aránya szerint a követ­kező: munkahely elvesztése vagy jövedelem kiesésének esete, illetve a legtöbben nyug­díjalapba fizetnek. Ezután az új lakás, a magasabb képzett­ség, házasodás és a luxus sze­repel a célok között: például egzotikus utazás, drágább autó vagy óra. Érdekes, hogy ezek mind megelőzik azt a célt* hogy jobb lakásba költöz­hessen a család. Ami a céltudatosságot illeti, a magyar válaszadók 30 száza­léka biztos benne, hogy pénz­ügyi elképzeléseit meg tudja valósítani, de sokan, a megkér­dezettek 23 százaléka nem biz­tos abban, hogy eléri pénzügyi céljait. Harmincegy európai or­szág átlagával összehasonlítva Magyarországon kevesebben takarékoskodnak. Váratlan kiadásra nálunk 14 százalék tartalékol, míg Európában ez a szám 32 százalék. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom