Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-03 / 2. szám

2014. JANUÁR 3., PÉNTEK VILÁGUNK - DIAESZEMMEL 11 Ünnepeink?! Olyanokká váltak, mintegy túlélőverseny Láss, ne csak nézz! Kinyílt a világ nemzeti tehetség program Kémiashow izgalmas kísérletekkel a nagyatádi gimiben hamvas Béla két lényegi pontját emeli ki az ünnepnek, azt „hogy a hétköznap értelme itt lepleződik le, s hogy a légkör isteni jelenléttel te­lik meg. "Az ünnep magasabb szin­tű létezés, közösségi állapot, ami az önzés jeláldozásával valósul meg. A földkerekségen, történel­münk során, nem volt és nincs olyan emberi kultúra, ahol ne len­nének ünnepek Mi lehet az oka? Annyira fontos lenne, hogy nem helyettesíthető semmivel? Ma mégis úgy tűnik, mintha eredeti értelmét és szerepét veszítené el. Talán csak az érintetlenebb kö­zösségek őrzik még tisztán. Er­délyben fennmaradt az a képzet, hogy az ajándékot az angyal hoz­za, nem a konzumtélapó, még érezni valamit az ünnep titokza­tosságából, szakralitásából. mai ünnepeink olyanok lettek, mint valami survival (túlélő ver­seny). Az ünneplő ember elidege­nedettviszonyba került önmagá­val és az ünneppel szemben is. A HÉTKÖZNAPOKBÓL, ÓZ „Én nyüzsgéséből”, az irritált kábasá- gunkból lassan képtelenek le­szünk kilépni. Jungtól tudjuk, hogy „a lélek halála, ha a tudat­talan, elborítja”. Mi okozza ezt a kábaságot? Irritáltságot? Mit al­szunk át a hétköznapjaink so­rán? Mi után ébredjél az eltom­pult, gyötrő vágy ünnepek előtt? Mit, kit keresünk karácsony kö­zeledtével? Mit, kit kutatunk az üzlet polcain,, a csillogó díszek, kivilágított izzók elektromos fé­nyében? Honnét ez a kínzó üres­ség? Isten hiánya éget bennün­ket? Vagy mégsem? Ha a lélek­ben hasadt üreget nem tölti be a Magasabb Rendű, pusztító erők lépnek be helyette. A belül hábor­gó erők megnyilvánulnak, külső környezetünkké válnak Tudat­lanságból kaput nyitni a gonosz­nak a katasztrófa és háború útja. Apokaliptikus korban élünk Az emberek előtt olyan erők nyilat­koznak meg, amelyek megrendí­tik, elborzasztják, aggodalommal tölti el őket. Hol a kivezető út? Mit kell megtanulnia az emberiség­nek? Talán az egymás iránti fi­gyelmet? „Látom, hallom, tompa han­gok, aprók és nagyok, kering­nek a térben, a széles szürkeség­ben, csak károgó, fekete tollak, melyek a tiszta hó helyett hull­nak, hogy lassan átváltoztassa­nak mindent: az élőt holttá, az örömet fájdalommá, az ünne­pet szünnappá és a csodát káp- rázattá” A MÁTYÁS TIMES SZERKESZTŐI, FONYÓD Láss, ne csak nézz! címmel hirdette meg a Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a termé­szettudományok iránt érdek­lődő diákjai számára a több mint egyhetes rendezvény- sorozatot, miután néhány lelkes pedagógus pályáza­tot nyújtott be a Nemzeti Tehetség Programra. Több mint másfél millió forint tá­mogatást nyertek. j A rendezvény célja az volt, hogy a diákok kitekintést kapjanak a kö­zépiskola falain túlra, az egyete­mi élet és a munka világába. Egy­mással is összevethették tudásu­kat és a középiskolai tananyag­nál magasabb szintű ismeretek­hez juthattak. A foglalkozások a tanóránál hosszabbak voltak, így megtapasztalták a felsőfokú in­tézmények időbeosztását. Az elő­adások a matematikai, fizikai, ké­miai és földrajzi ismereteiket bő­vítették. Az előadók között vol­tak az iskola régi diákjai, tapasz­talt pedagógusok középiskolák­ból, egyetemekről. A programso­rozat alatt mintegy 20 előadásra, kísérleti bemutatóra, üzemlátoga­tással egybekötött kirándulásra, egyetemi látogatásra került sor. Legnagyobb népszerűségnek a látványos kísérletek bizonyul­tak, Buglyó Péternek, a debrece­ni egyetem oktatójának Kémia show-ját, és a pécsi Csodák Pa­lotája képviseletében Sebestyén Zoltán gondolkodtató kísérleteit érdemes kiemelni. A diákoknak lehetőségük adó­dott, hogy az Élményműhely munkatársaival többdimenzi­ós testeket építsenek, fraktálo- kat rajzoljanak, Kiss Atilla villa­mosmérnök útmutatásai alapján elektronika eszközt készítsenek. Az aulában felállított mozgó Planetáriumnál lehetőséget biz­tosítottak néhány környékbeli ál­talános iskola tanulói számára is a virtuális égbolt megcsodálásá­ra. A program egyik csúcspont­jának az üzemlátogatással egy­bekötött kirándulás bizonyult, a diákok megtekinthették az or­szág legkorszerűbb autóbontóját. A Műszaki Egyetemen a hallga­tók vezetésével betekinthettek két kutató-laboratórium munká­jába. A diákok meglepődéssel ta­pasztalták, hogy a néhány évvel idősebb egyetemi hallgatók mi­lyen lelkesen és szakmailag fel- készülten mutatták be szakterü­letüket, ezzel is erősítve azt a hi­tet, hogy érdemes tanulni. Nincs izgalmasabb, mint részt venni egy meghökkentő kísérletben. A nagyatádi diákok egy kicsit a dolgok mögé tekintettek, máshogy látják már a világunkat A nagyatádi gyerekek hálásak tanáraiknak az izgalmas programsorozat megszervezéséért tamás Zsanett Buglyó Péter Kémia show-ja hű volt a nevéhez, hisz az előadó színes, izgalmas, csodákkal teli show-t varázsolt a szemünk elé. Sajnos a kevés szá­mú tanóra nem teszi lehetővé, hogy az átlag kémia órákon ilyen kísérleteket végezzünk, pedig ga­rantáltan megszerettetné a gyere­kekkel a kémiát. Számomra a legérdekesebb kísérlet az volt, amikor meggyújtott egy törölkö­zőt, ám annak a láng kialudtá­val sem lett semmi baja. Más ta­lán ezt ésodtínak (téli, de mi már tudjuk, ez csak kémia. A hét zá­rását jobban el sem tudtam vol­na képzelni egy tanulmányi ki­rándulásnál. A fehérvárcsurgói Alcufer Kft. autóbontó üzeme nem mindennapi élmény volt. Testközelből láttuk, hogy mivel aprítják fel a már nem használt fémeket és utána hogy hasznosít­ják újra. A Budapesti Műszaki Egyetem VIK karának kollégiu­mában az egyik egyetemi hallga­tó tartott előadást az energiákról közérthetően, színes, képekkel teli prezentációvá. Megtekinthet­tük az egyetem Áramlástani tan­székét is. Az elmúlt hetet átgon­dolva, értettem meg igazán a hét mottóját. „Láss ne csak nézz!" Egy kicsit a dolgok mögé láthat­tunk, megcsodálhattuk a termé­szettudományi tárgyak izgalmas, sokszor nem látott, nem ismert oldalát. Nagyon köszönöm a ta­nároknak, akik megszervezték ezt a programot, s hogy minden­nek a részese lehettem. Horváth András: A műanyagok nagyon fontosak, jó tudni, ha lá­tunk egy jelzést, tudjuk róla hogy milyen műanyag. Meglepő, hogy ilyen sok műanyag van. Szeretem a matekot, vártam ezt az órát így mégnem tanultunk valószínűség­számítást, eleinte furcsa volt, de belejötteml Az elektromosság is nagyon érdekel, sajnos ilyen kí­sérleteket nem csinálunk órán. A gömbi geometria nagyon furcsa volt, mivel ilyenről nem is hallot­tam. Rájöttem, hogy amit a sík­ban tanultunk az nem igaz itt, egy-két kivétellel. A kémiai kísér­letek nagyon érdekesek voltak, szeretnék egy-kettőt kipróbálni közülük A Planetárium nagyon tetszett, remélem máskor is lesz. A földrajznak inkább a természe­ti részét szeretem, de ez a gazda­sági része is érdekes. Nagyon tet­szettek a villamossági előadások Budapestem milyen sok dologra kell egy villamosmérnöknek fi­gyelni, milyen nehéz dolga van egy energiaszolgáltatónak Az energia útját is érdemes volt látni a lelőhelytől a fogyasztóig. Az áramlástan is érdekes volt, saj­nos nem nézhettünk megélőben kísérleteket A fizikai feladatok egy kicsit nehezek voltak, de a többségét meg tudtam volna olda­ni, sajnos kevés időnk volt rájuk, így csak megnéztük a megoldá­sát. Minden előadás tetszett, an­nak ellenére, hogy tudom, nem azt fogom tanulni egyetemen. sallai judit: Kiss Attila előadá­sait átszőtte legmélyebb tisztele­tem és áhítatom. Ámulatba ejtő, hogy egy ilyen kis városból, ugyanabból a gimnáziumból ahova én is járok, el tudott jutni az én álmomig - vegyészmérnöki kar. Csodálatos emberekkel is­merkedhettem meg, és az, hogy hallgatók még bensőségesebbé tették a találkozást. Mindenre volt elegendő időnk, így az egyik hallgatóval több órát is beszélget­hettem. Hihetetlenül segítőkész, közvetlen, barátias, bátorító, ins­piráló volt, de mégis informatív. "" Életem egyik, ha nem a legtartal­masabb társalgása volt - ami az én esetemben - igazán nagy szó. Erősítette bennem a tudatot, hogy „ igen itt vagy most sétálsz keresztül az álmod - BME - ud­varán. Körülötted, melletted hall­gatók élik a kései mindennapjai­kat és most te is beavatódhatsz a világukba, megízlelheted ezt az életetés talán egyszer a magadé­vá is teheted..."Az egész egy fesztelen álomszerű képzet, me­lyet az esti fények égi magasla­tokba emelnek PÁPICS BERTA: A Nemzeti t Tehet­ség Program után elmondhatom, hogy sokat köszönhetek a prog­ramoknak Belekóstolhattunk a követelményekbe, megtapasztal­hattuk, sőt hallhattuk a saját fü­leinkkel, hogy milyen tudást sze­rezhetünk megjövőbeli egyetemi éveink alatt. Érezhetően kirajzo­lódott, hogy a felsőoktatás mara­dandó tudást tud adni, ha az ille­tő akarja ezt a tudást. Irányt mu­tatott számomra a hét, és meg­erősítettaddigi bizonytalan, ám mostanra már egészen konkrét célomban, és ha az embernek már van egy célja, az már fél si­ker, mert bizonyára lelkesedik iránta és köztudott, hogy a lelke­sedés növeli a kitartást kubaszek richárd: Számomra nagyon jól telt el a hét, feledhetet­len előadásokkal, melyek által kibővíthettük tudásunkat és akár érdekes információkat tud­hattunk meg ez által szélesítve ismeretségünket Szinte mind­egyik előadás élvezetes, jól össze­szedett és érdekes volt, mindegyi­ken tanultunk sok-sok új dolgot Mindegyiknek megvolta maga érdekessége, „szépsége”. Azért mondom így, mert láthattunk sok izgalmas kísérleteket mind fizikából és mind kémiából is. Láttunk felrobbanó pet palacko­kat, mértünk feszültséget az em­bereken, melynek végén sorba kapcsoltunk az embereket és mű­ködésbe hoztak egy kis LED lám­pát, majd végül egyszerű eszkö­zökből zeneszerszámot készítet­tünk Ezekkel a kísérletekkel is bizonyítottuk, hogy a fizika min­denütt ott van az életünkben. Még hosszan folytathatnám fel­sorolásaimat a hét történéseiről, de röviden összegezve a hét tar­talmát, szerintem nagyon hasz­nos, érdekes és izgalmas volt, melynek köszönhetően sok-sok új eddig talán ismeretlen informáci­óval gazdagította tudásunkat, melyre talán a jövőben még szük­ségünk lehet. Egy csípős bodzaszörp és egy kalandos zselici kirándulás beszélgetés Keserű Zoltán tanár úr a töröcskei darázskolónia kedvence, legalábbis többször közelről találkozott vele A fonyódi Mátyás Király Gim­názium tanulói hatodszor vet­ték birtokba a Töröcskei-tó melletti ifjúsági tábort, hó­dolhattak művészeti szenve­délyüknek a festészet és a rajz területén Lengyel Zsüli- ett tanárnő instrukcióival, ke­reshették a ritmust a szebbnél szebb versekben Halvax Esz­ter tanárnő segítségével, és szabad idejükben túrázhat­tak, főzöcskézhettek Keserű Zoltán tanár úr irányításával. És persze mindig történik valami!- Például darázscsípés. Keserű ta­nár úrnak is volt része benne.- Otthagytam az ablakpár­kányon a szörpömet, beszélget­tünk, főzőcskéztünk, na gondol­tam, hogy az utolsó kis kortyot is bekapom, de éreztem hirtelen egy szúrást, azt gondoltam ab­ban a pillanatban, hogy egy ka­vicsdarab maradt benne, az szúr­ta meg a nyelvemet. Kiderült, az bizony egy darázs. Hát fájt is ren­desen. Nagy riadalom, erre Hal­vax tanárnő előkapta a piros bics­káját, abban van egy icipici csi­pesz. Kirántotta a nyelvemet, és kikapta belőle a fullánkot. Na­gyon szúró érzés volt, de ittam rá kalciumot, egy kis esti zsibbadás a torkom körül, de másnap az éb­resztővel már nem volt gond.- Ezúttal is találkozott eggyel?- A Zselicben túráztunk, va­lahol az erdő mélyén két civili­zált település között, ott a fejem­re szállt valami, és őrült nagy szúrást éreztem. Oda is csap­tam a túrabotommal, az is fájt rendesen, de a darazsat sikere­sen elkergettem. Lehet, hogy na­gyobb darázsféle lehetett, iszo­Keserű Zoltán: „Nem tántorítottak el” nyúan fájt, még jó hogy volt ná­lam kalcium, kértem a túrázók­tól vizet, levágtam egy fantás do­boz tetejét, abba bedobtam a tab­lettát, bugyogott egy darabig, az­tán megittam. Kissé meg is vol­tam szédülve, zsibbadást is jócs­kán éreztem, mintha a fejemen a bőrt akarnák lehúzni, mint va­lami maszkot. Kicsit meg is ijed­tem, mert mintha a végtagjaim is zsibbadtak volna, lúdtam, hogy nem vagyok rá allergiás, de azért volt bennem némi nyugtalanság, mert egy barátomat is megcsípte egy lódarázs, őt kórházba is kel­lett vinni. Mindenkit óva intek, ha megcsíp egy darázs, azonnal hívjatok orvost, mert nagy baj is lehet belőle.- Nem tántorítják el ezek a kelle­metlenségek?- Jövünk Töröcskére, a Zse- licnek e gyönyörű szegletébe, hiszen itt csak jól érezheti ma­gát az ember, válogathat a tevé­kenységek közül, kiélheti kre­ativitását, remek a hangulat, film, zene, tábortűz, sport, tú­ra... kell ennél több? HORVÁTH NORMAN, 10. C, FONYÓD

Next

/
Oldalképek
Tartalom