Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-15 / 12. szám

2014. JANUÁR 15., SZERDA 5 BELFÖLD Felelősségbiztosítás vezetőknek kockázata legtöbb cégnek már havi 10-15 ezer forintért magas szintű fedezet nyújtható Ismét nő a hazai kisvállalkozások optimizmusa Busa Zoltán: rendkívül egyszerű a szerződéskötés, csak hat kérdésre kell pozitív választ adni A vezető tisztségviselő fele­lősségét egy szintre helyezi a társaságéval az új Polgári Törvénykönyv - nyilatkoz­ta lapunknak Busa Zoltán. A CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója elmondta: a speciális kockázatra már el­érhető a megfelelő biztosítás. A CIG Pannónia tavaly ki­mondottan a mikro,- kis- és középvállalkozásoknak kidol­gozott egy egyszerűen meg­köthető, a valós kockázatokra szóló biztosítási fedezetet. VG-interjú- Elég sok változást hoz a már­cius 15-én életbe lépő az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.). Mi­lyen új szabályokat tartalmaz a törvény a vezető tisztségviselők felelősségi körének bővítésével kapcsolatban?- Az új törvény abban a te­kintetben nem változtat a ve­zető tisztségviselő felelősségi körén, hogy amennyiben vezető tisztségviselő a jogi személy ne­vében, képviseletében eljárva, vezetői jogviszonyával össze­függésben kárt okoz, a teljes vagyonával felel. Eddig a vezető tisztségviselő felelőssége csak közvetett, másodlagos volt. Vagyis abban az esetben lépett érvénybe, ha az elsődleges fe­lelős vagyonából nem lehetett kielégíteni a károsultat, illetve a vezető tisztségviselő eddig közvetlenül nem volt perelhe­tő. Új szabályként a márciusban életbe lépő új Ptk. az igényér­vényesítés kapuit szélesebbre tárja, a vezető tisztségviselő felelősségét egy szintre helyezi a társaságéval a szerződésen kí­vüli hitelezőkkel szemben, így a felelősséget egyetemlegessé teszi. A vezető tisztségviselő a felróhatóság fokától függetlenül felelős mind a gondatlan, mind a szándékos károkozásért. Az új törvény a jogi személyek ne­vében eljáró vezetőket védel­mező szervezeti (társasági) paj­zsot ezzel áttöri. Mit is értünk ezen? Eddig a károsultnak, ha az szerződésen kívüli hitelező volt, nem volt lehetősége köz­vetlenül a vezető tisztségviselő ellen kártérítési igényt benyúj­tania. Ezt a cég ellen nyújthatta be, amelynek az alkalmazásá­ban, megbízásában állt a vezető tisztségviselő. Arról a társaság tulajdonosai dönthettek, hogy a társaságnak okozott kárt a vezető tisztségviselővel szem­ben érvényesítik-e vagy sem. Ez márciustól nem így lesz, a károsult közvetlenül nyújthat be kárigényt a vezető tisztség- viselővel szemben. Az okozott kárért a cég és a vezető tisztség- viselő egyetemlegesen felel.- Ez mit jelent a gyakorlatban?- Nagyon leegyszerűsítve: ha a károsult látja, hogy a cég va­gyona nem fedezi a kárigényét, azonnal a vezető tisztségvise­lővel szemben léphet föl. A tár­saságok zömének a felelőssége korlátozott, a felelősségük kor­látja a társaság vagyonáig ter­jed. Ez kisebb cégek esetében a törvényben megkövetelt törzs­tőke. Sok esetben a vezető tiszt­ségviselő vagyona lényegesen magasabb, vagyis célszerűbb, ha rögtön a vezető tisztség- viselővel szemben próbálják meg érvényesíteni a kárigényt. A másik oldalról, amennyiben a cég tulajdonosa és vezető tisztségviselője egy és ugyan­az a személy, nem valószínű, hogy a társaság kártérítési pert kezdeményez a vezető tisztség- viselője ellen. Azzal azonban, hogy közvetlenül a vezetővel szemben is érvényesíthető a kárigény, ez a fajta „védelem” is gyengül. A törvényi változás a vezető tisztségviselők számára tehát egyértelműen kedvezőt­len változásokat tartalmaz.- Mennyire érzékelik a vezetők ezt a veszélyt?- Úgy vélem, a mostani jog­szabályi változások révén is egyre többen ébrednek majd rá, milyen veszélyeket is rejt magában egy cég vezetése. A gyakori törvényi, jogszabályi változások, döntések vagy ép­pen a döntések hiánya azok a kockázatok, amelyekkel akár tudattalanul is jelentős anyagi kárt, veszteséget tudnak okoz­ni a vezetők. Sajnos egyelőre elenyésző azon cégek, vezető tisztségviselők száma, akik ezt a valós kockázatot kezelik is.- Milyen lehetőségek állnak ren­delkezésére azoknak a cégek­nek, vezetőknek, akik szeretnék ezt a kockázatot csökkenteni, esetleg teljesen kivédeni?- Több lehetőség is van. Min­denképpen érdemes jogi szak­értő segítségével áttekinteni a társaság vonatkozó dokumen­tumait, mint például a társa­sági szerződést vagy a mana- ger szerződéseket. Én azonban szakmámnál fogva is a legegy­szerűbb és legkézenfekvőbb megoldást javasolnám. Erre a speciális kockázatra már el­érhető a megfelelő biztosítás. Társaságunk, a CIG Pannónia az elmúlt évben kimondottan a mikro,- kis- és középvállal­kozások részére dolgozott ki egy egyszerűen megköthető, a valós kockázatokra szóló biz­tosítási fedezetet. A legtöbb cég számára már havi 10-15 ezer fo­rintért megfelelően magas szin­tű fedezet biztosítható, amely­nek megléte esetén nyugodtan alhat a vezető tisztségviselő, hiszen azzal megvédheti az éveken keresztül felhalmozott magánvagyonát.- Hallhatnánk konkrétumokat?- Vegyünk egy kisvállal­kozást. A cég éves árbevétele mondjuk 150 és 200 millió fo­rint közötti. Az igényelt kárté­rítési limit legyen 200 millió fo­rint. Ebben az esetben az éves biztosítási díj 240.000 forint körül alakul. Egy 3 milliárdos árbevételű cég esetében a fen­ti limittel számolva 400 ezer forint körül alakul az éves díj. Mivel ez a díj a cég tevékenysé­géhez kapcsolódó költség, azzal az adóalap is csökkenthető. A biztosítás pedig megnyugtató mértékben védi a céget, illetve a magánvagyont.- Mi ellen véd ez a biztosítás?- Egyrészt a hibás vezetői döntésekből eredő károkat térí­ti meg a biztosító. Ez arra is ki­terjed, ha egy hatóság, felügye­leti szerv közvetlenül a vezető tisztségviselőt bírságolja meg. Másrészt - ami szerintem még fontosabb - a kártérítési eljá­rásban az eljárási költségekre is kiterjed a fedezet. Előfordulhat ugyanis, hogy a kártérítési el­járás végén nem születik elma­rasztaló ítélet, de eljárás során számos költség merül föl, amit a biztosító megtérít. Ezek a költ­ségek (jogi védekezés költségei, szakértői költségek) akár milli­ós nagyságrendűek is lehetnek, hiszen sok esetben bonyolult jo­gi eljárásokról van szó, amelyek nem nélkülözhetik különböző szakértők bevonását.- A költségekre tudna néhány példát mondani?- Ide tartoznak a hivatalos vizsgálat, a krízis helyzet keze­lésének költségei, pl. ügyvédi, szakértői díjak, de említhet­ném még a személyes szabad­ság korlátozásával kapcsolatos költségeket is. Persze ennél sokkal több kockázati elemre nyújt fedezetet a termék.- Mitől jobb az önök terméke, mint más biztosítóé?- Vezetői felelősségbiztosítá­sunkat kifejezetten a mikro,- kis,- és közepes vállalkozások tényleges igényeire dolgoztuk ki. Nincsenek benne fölösleges kockázati elemek és igyekez­tünk egyetlenegy valós koc­kázati elemet sem kihagyni. A másik nagy előnye a termék­nek az, hogy rendkívül egy­szerű a szerződés megkötése, 6 kérdés, 6 pozitív válasz - és kész a szerződés. Ismereteim szerint ebben a formában köt­hető, ilyen típusú szerződés ma nem létezik a piacon. Nemcsak szigorító intézkedéseket hozott a Ptk. per A törvény visszatarthat az egyesületek és alapítványok ügyvezetésében való ingyenes részvételtől Az új Ptk. alapvetően megvál­toztatta a jogi személyek vezető tisztségviselőinek harmadik sze­mélyekkel szembeni kártérítési felelősségét. Eddig - a kontinen­tális Európában szokásos módon - a károsultnak a jogi személyt kellett kártérítésért perelnie és a jogi személy, ha kártérítésre kötelezték, fordulhatott azután, mintegy második lépcsőben vissza a vezető tisztségviselő­vel szemben - mondta lapunk­nak Sárközy Tamás egyetemi tanár. Az új Ptk. átvette az an­gol-amerikai megoldást, a hato­dik könyvben kimondta, hogy a vezető tisztségviselő a károsult (például befektető) által közvet­lenül is perelhető. A 6:541. § szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával, azaz ügyvezetői tevékenységével kárt okoz, úgy a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult választhat: vagy a jogi személyt perli, vagy a ve­zető tisztségviselőt (ha többen vannak, bármelyiket) és a teljes kárt behajthatja tőle. Részvény- társaság igazgatóságának kárt okozó határozata esetén tehát a károsult perelheti a részvény- társaságot, illetve az igazgatóság bármely tagját, aki megszavazta a határozatot. Ez a szabály akkor is irányadó, ha a vezető tisztség­¥ £ Sárközy Tamás viselő nem megbízás, hanem munkaviszony alapján látja el az ügyvezetési feladatokat - hang­súlyozta Sárközy Tamás. Az új Ptk. indoklása alapve­tően a hitelezővédelem fokozásá­val indokolta a változást, amelyet egyébként a szakirodalomban sokan vitatnak. A felelősség szi­gorítása ugyanis alapvetően visszatarthat a non profit szer­vezetek, azaz az egyesületek és az alapítványok ügyvezetésében való ingyenes részvételtől. De a gazdasági társaságok körében is túl szigorú ez a rendelkezés. Ve­szélyének elhárítására alapvető eszköznek a vezető tisztségvise­lők felelősségbiztosítási rendsze­rének elterjesztése látszik. Meg kell említeni, hogy a Ptk. a vezető tisztségviselők felelőssé­gével kapcsolatban nemcsak szi­gorító rendelkezéseket hozott. A 3:24. § szerint, ha a vezető tiszt­ségviselő „saját” jogi személyé­nek (például társaságának) okoz kárt, erre a szerződésszegéssel okozott károkért való szabályo­kat kell alkalmazni. A Ptk. 6:142. § alapján viszont mentesül a kár megtérítése alól a vezető tiszt­ségviselő, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta és az adott helyzetben általában el­várható gondosság mellett nem volt elvárható, hogy a kárt elhá­rítsa. Az előreláthatóságot pedig a 6:143. § alapján a jogi személy­nek kell bizonyítania. A gazda­sági társaságok körében pedig a 3:118. § enyhítette a vezető tiszt­ségviselők eddigi felelősségét a felszámolás során kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szemben - tette hozzá Sárközy Tamás. bizalmi index Az előző negyed­évi megingás után újra optimis­tábbak a hazai vállalkozások. A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index 5 pontos emelkedést követően jelenleg -13 ponton áll, amely az elmúlt három év egyik legjobb ered­ménye. A javulás azzal magya­rázható, hogy nagymértékben növekedett a benyújtott uniós pályázatok aránya, és a vevőkkel kapcsolatban is bizakodóbbak lettek a vállalkozások, miközben a gazdaságpolitikával és a köz­terhek változásával kapcsolatos várakozások nem romlottak tovább. A pozitív tendencia min­den ágazatban megfigyelhető, de jelentősebb bizalomnövekedés az agrárcégeknél tapasztalható - derül ki az ötszáz hazai mik­ro-, kis- és közpévállalkozáson megkérdezésén alapuló kutatás legfrissebb adataiból. A várako­zások javulása minden árbevé­tel-kategóriában megfigyelhető. „Az uniós forrásokkal kapcso­latos javulás hátterében az áll, hogy közel 36 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben átlagosan benyújtott pályázatok száma, valamint 5 százalékponttal nőtt azoknak a cégeknek az aránya, akik olyan pályázati lehetőséget [ találnak, amely komolyan ér­dekelheti a céget. „A növekedés összefügghet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás | megszüntetésével” - magyarázta ! Németh László, a K&H Kkv mar­keting főosztály vezetője. ■ VG Folytatódik az ipar átalakulása ksh Tavaly novemberben 3,5 százalékkal nőtt az ipari ter- j melés éves alapon - derült ki a j KSH részletes adataiból. Októ- J berhez képest ugyanakkor 0,5 százalékos visszaesés tapasz- j talható. Az ipari export 4,4 szá­zalékkal nőtt, amit nagyrészt a járműgyártás 14,9 százalékos bővülése okozott. Az elektro­nikai szektor kivitele viszont több mint 10 százalékkal esett. A feldolgozóipari termelés közel 4 százalékkal emelke­dett, ám az energiaipar 9,1 százalékkal visszaesett. A jár­műgyártás kibocsátása 20,6 százalékkal nőtt, az elektroni­kai termékek gyártása viszont 11,3 százalékkal csökkent. „Két és fél éve tart az ipar átalakulása” - mondta a Világ- j gazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgaz- ! dásza kiemelte: a meghatározó j ágazatok közül a járműgyártás | növekszik, az elektronikai ipar hanyatlik. Ez szomorú, mert j ősszel már mérséklődött a visz- [ szaesés mértéke - tette hozzá. A feldolgozóipari új rendelé­sek 40,8 százalékkal csökken­tek éves alapon. Az új export- rendelések 45,8 százalékos mérséklődését a KSH szerint a 2012 novemberében látott egyszeri, nagy megrendelés okozta. A belföldi rendelések közel 25 százalékkal nőttek, és az összes új rendelés több mint 20 százalékkal emelkedett. Török hangsúlyozta: „a hazai értékesítés stabilizálódás jeleit mutatja.” ■H.J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom