Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
8 2014. JANUÁR 12., VASÁRNAP INTERJÚ kajakkirálynő Minden idők legeredményesebb női kajakozója még mindig úgy érzi, hogy örömet okoz neki a versenyzés. Indulna a riói olimpián is. Most azonban Kovács Katalin az anyaságra koncentrál. „OLYAN MINDEN, MINT A MESEBEN” Kovács Katalin 31-szeres világbajnok és háromszoros olimpiai bajnok kajakos életében új fejezet kezdődik. Júniusra várja kislányát, Lucát. Azt mondja, most ez a legfontosabb az életében és fejben már tervezgeti a sport utáni életét is. De visszavonulni még nem szeretne. Fábos Erika- Azt mondta, hogy egy hónapra elutazik. A szokásos téli edzőtábor, vagy pihenős egy hónap következik?- Kiadós pihenés lesz. Ezt már akkor terveztük, amikor még csak édes kettesben voltunk és nem is sejtettük, hogy már hármasban utazhatunk majd. Malajziában dolgozik az egyik testvérem, régóta szeretnénk meglátogatni. Onnan pedig Ausztráliába megyünk, ahol az Ausztrál Openen is szurkolunk majd, hiszen mindketten szeretjük a teniszt.- Hányán vannak testvérek?- Nagy a család: öten. Abból hárman vagyunk édestestvérek.- Akkor biztosan családpárti.- Igen, az álmaimban mindig az élt, hogy szép nagy családom lesz. Azért azt ebben a pillanatban nem garantálnám, hogy öt gyereket fogok szülni. Egyelőre ezt a boldogságot szeretném megélni. Kovács Katalin alig tudta titokban tartani, hogy babát vár. Most csak Luca jövetelére koncentrál, de folytatja a versenyzést.- Pár hete jelentette be, hogy a negyedik hónapban jár. Addig senkinek nem mondták el?- Csak az édesanyáink tudták és ez nagyon nehéz volt, pedig tudok titkot tartani. Az első időszakban persze volt szépsége, hogy csak mi tudunk róla és a miénk ez az édes titok. De a barátaim előtt nem volt könnyű kibírni, hogy nem beszélhetek erről a csodálatos dologról. Amióta bejelentettem, nagyon jó érzés, hogy sokan örülnek velünk és hogy megbeszélhetek velük mindent, ami ezzel kapcsolatos.- Tudják már, hogy kisfiú vagy kislány lesz?- Igen, nincs kétség, kislányt várunk és Lucának fogjuk hívni.- Douchev-Janics Natasa sokat beszélt róla, hogy az anyaság mennyire megváltoztatta őt. Vele mikor közölte a hírt?- Miután bejelentettem, őt is felhívtam. Majd kiugrott a bőréből és rögtön sorolta a jó tanácsokat.- Mennyire viselte meg a kapcsolatukat a Natasa országváltása körül kialakult felfordulás?- Volt pár rossz napom, csalódott voltam emiatt, de nem vettem én azt annyira komolyan. Én voltam talán az egyetlen, aki végig azt mondta, hogy várjuk ki a végét és el sem akartam hinni, hogy elmegy. Nekem lett igazam.- Ezek szerjnt jól ismeri őt. Önök a civil életükben is jó barátok, vagy csak együtt versenyeznek?- A barátság számomra fontos és komoly dolog, egy-két olyan ember van, akiket a barátomnak nevezek. Ezek hosszú évek alatt kipróbált, mély kapcsolatok. Natasával jó a viszonyunk és mindketten biztosak lehetünk abban, hogy számíthatunk a másikra, de ezt inkább egy nagyon jó és őszinte együttműködésnek nevezném.- Hajóban mikor ült utoljára?- Még az ősszel.- Nem hiányzik?- Vannak néha elvonási tüneteim, de télen azért az a megszokott ritmus, hogy van nagyobb kihagyás. Persze, most hogy voltak ezek a szép idők, néha megfordult a fejemben, hogy kedvem lenne kajakozni egyet.- A baba miatt vett vissza a tempóból?- Igen, de még nem is tudtam, hogy kisbabánk lesz, amikor erről megszületett bennem a döntés. A duisburgi világbajnokság után mindenképpen úgy terveztem, hogy lesz egy hosszabb pihenő. Úgy gondoltam, ha sikeres szeretnék lenni a jövőben is, szükségem van rá, hogy feltöltődjek és egy időre kikerüljek abból a körforgásból, amiben élsportolóként hosszú ideje éltem. Aztán a világbajnokság után néhány héttel jelezte a kislányom, hogy jönni szeretne. Olyan minden, mint a mesében és most szeretném egészen átélni ezt a csodát.- A körforgás, amiről beszél, valóban hosszú ideje tart. Már 31 világbajnoki aranyérme van, amiből az elsőt 17 éve szerezte. Hogyan lehet ilyen hosszú ideig folyamatosan ennyire az élvonalban lenni?- Nekem is volt néhány rövid hullámvölgy a pályafutásomban, de úgy igazán sosem volt elegem, csak néha picit beso- kalltam. A siker ugyanis óriási hajtóerő. Szeretek nyerni, azt hiszem, ez nagyon fontos, de ez sem lenne elég, ha nem lenne bennem hatalmas a verseny- szellem is. Engem évről évre motivál, hogy legyőzzem a világot, hogy megmutassam, hogy én vagyok a legjobb. Aztán jó a közeg amiben dolgozhatok, jó az edzőm és ez mentálisan is segít. Az, hogy örömmel megyek és teszem a dolgom a hétköznapokban.- London után elég nagy volt a felfordulás ebben a sportágban. Sokan mentek el külföldre versenyezni. Minek köszönhető, hogy ennyi tehetséges ember van a kajak-kenuban hazánkban?- A jó csapat és a sok jó edző nagyon fontos. De talán a sportág hagyományai miatt alakult ez így. Amikor én voltam fiatal versenyző, nekem is voltak világklasszis példaképeim és a mi generációnk is húzza, viszi magával a fiatalabbakat. Az, hogy mindig van a versenyzők előtt cél, ahova van esély elérni, hiszen egy versenyzőtársa, egy honfitársa oda már elért, hatalmas dolog. Talán ez lehet a titok nyitja.- Ön azt nyilatkozta egyszer, hogy nem azért kezdett el kajakozni, hogy olimpiai bajnok legyen. Miért, hogyan kezdett versenyezni?- Nagyon eleven gyerek voltam. Már általános iskolában sport-tagozatos suliba írattak a szüleim. Aztán mivel családilag sokat vizittúráztunk és a nővéreim kajakoztak, én is lementem a vízi telepre, ahol jó hangulat fogadott. Annyira, hogy el sem mozdultam onnan, imádtam lejárni és más sportágba bele se kóstoltam. Szóval jó időben, jó helyre kerültem és nem volt megállás. Nyertem pár versenyt, volt esélye, hogy a serdülő keretbe bekerülök, aztán az ifibe, aztán a felnőttbe. Fokozatosan mertem nagyobbakat álmodni, így lett egyre komolyabb az önbizalmam.- Annyiszor említi a csapat, a közösség élményét. Holott az gondolnám, hogy ezen a szinten már önzőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ennyire eredményes legyen.- Ez így is van. Egy élsportolónak, persze ésszerű határokon belül egoistának is kell lenni bizonyos helyzetekben. Az eredmények érdekében szükség van arra, hogy néha csak magára gondoljon az ember. Ehhez azonban nem szükséges másokon átgázolni, ez Névjegy KOVÁCS KATALIN 1976. február 29-én született Budapesten 1987-ben kezdődött pályafutása a Bp. Spartacus egyesületben. 1995-ben került be a válogatott keretébe. 1997-ben szerezte első világbajnoki címét. 2000-ben Sydneyben szerezte első két olimpiai érmét, két ezüstöt. 2002-2003-ban az év sportolójának választották. 2004-ben Athénben nyerte első olimpiai aranyérmét, Janics Natasával. a 2005-ös Európa-bajnokságon és a világbajnokságon Janiccsal minden távon megnyerte a páros versenyt. 2006-ban a világbajnokságon és az Európa-bajnokságon is minden számot megnyert, amiben indult. 2009- TŐL Csípés Ferenc irányítja a felkészülését. 2010- ben a négyesben szerzett aranyérme a 28. világbajnoki címét jelentette, amellyel a világ legeredményesebb női kajakosa lett. Azóta már 31 világbajnoki címe van és 29 Európa-bajnoki aranyérmet nyert. 2008-ban Pekingben aranyérmes. 2012-ben Londonban aranyérmes. 2013 decemberében jelentette be, hogy első gyermekét várja. hobbi: kirándulás, olvasás, fotózás, piknikezés. nem jelent feltétlenül rosszat. Ez a koncentrációnak egy foka, aminek az élet más területén is hasznát veszem.- Mit köszönhet még a sportnak?- Sokat. A kitartást, a fegyelmet, ami szükséges, amikor nagyon fáj a munka. Szóval a sport, ahogy az köztudott, komolyan formálja az ember jellemét, de számomra ennél is fontosabb, hogy rengeteg élményt köszönhetek annak, hogy sportolok. Az ünnepekre kaptam az egyik szurkolómtól egy albumot, ami az eddigi pályafutásomról szól. Végignéztem már többször és újra tudatosodott bennem, hogy mennyi tökéletes, örömteli időszaka volt a sport miatt az életemnek. Ez hatalmas dolog. Azt mondhatom, hogy elégedett vagyok az életemmel, hogy imádom amit csinálok és felhőtlenül boldog vagyok és ez a sport miatt van.- A civil életében is annyira győztes típus, mint a sportban?- Annyi biztos, hogy küzdő típus vagyok. Megtanultam és szeretek is megdolgozni a célokért, amiket el szeretnék érni. Az, hogy mennyire leszek győztes a sporton kívüli életemben, még nem tudom. Az a világ, amiben egy élsportoló él, nagyon burokban tart. Azt remélem, hogy menni fog az is.- Egy élsportolóval, egy ennyire céltudatos és sikeres nővel könnyű, vagy nehéz a párkapcsolat?- Az élsport rengeteg olyan dolgot tesz hozzá egy ember személyiségéhez, ami egy pár- kapcsolatban jól jön. Az, hogy tisztelettudó, rendszerető, és pontos vagyok, kicsit talán a sportból is jön és szerintem ezek fontos női tulajdonságok. Az, hogy céltudatos vagyok egy olyan embert talán zavarna, aki nem az. De én nagyon értékelem, ha egy férfi tudja mit akar. Persze azt is, hogy annak érdekében mit kell tennie. Ezért ez fontos szempont volt számomra, amikor választottam. Szerencsére mindig olyan társam volt, aki nem jött zavarba az eredményeimtől, hanem büszke volt rám. Ehhez persze az kell, hogy egy férfi nyugodt és magabiztos legyen. Ami a legnagyobb nehézség, ha rólam van szó, az az, hogy Budapesten nincs olyan pálya, ahol világversenyekre készülni lehet, így márciustól-szeptemberig az edzések miatt sokat vagyok távol. Na de a szerelem attól szerelem, hogy együtt nem nehézség legyőzni a nehézségeket.- Ez a sport azért az erőről is szól. A kajakosokra nem lehet mondani, hogy gyenge nők. A nőiesség hogyan jelenik meg az életében?- Igen, izmosabbak vagyunk, de azért el tudunk gyengülni. Amúgy számomra a sportosság mindig az egészségességet is jelentette, és nem feltétlenül gondolom, hogy a külsejétől lehet csak nőies egy nő. Nekem az ápoltság fontos, szívesen törődöm a frizurámmal, a bőrömmel. Vásárolgatni is szoktam, mert jólesik, szóval a nőcis dolgokban jól állok. Arra is rájöttem viszont, hogy ennél fontosabb, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus, kedves tudjak lenni, mert talán ebből fakad az a fajta nőies kisugárzás, amitől nőként működik egy nő egy férfi mellett.- Korábban az athéni olimpiáig, 2004-ig tervezte a pályafutását. Nagyon nehéz a kajakot abbahagyni - ezt mondta a londoni olimpia előtt és most is végig jelen időben beszél a sportolói pályafutásáról.- Nehéz befejezni azt, amit annyira szeretsz, amiben ennyi az öröm és ennyire jól megy. Terveztem sokszor, de belül sosem éreztem még, hogy vissza kéne vonulnom, hogy bármilyen okból nem megy tovább.- El tudja képzelni az életét kajak nélkül?- Az élsportban napi célok vannak. Edzés, részidők, versenyek és ezek a dolgok nagyon kordában tartják az életet és napi szinten hoznak sikert, visszaigazolást. Nehéz elképzelni, hogy más munka, civil foglalkozás ugyanezt az élményt nyújthatja. De még a folytatás foglalkoztat.- Szóval akkor a következő olimpia, Rió még szerepel a tervek között?- Ez már Lucától is függ, ezért óvatosabb lennék. Azt mondom inkább, benne lehet. Szeretném, ha benne lenne.
