Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-11 / 9. szám
2014. JANUÁR 11., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Jogerős: soha többé nem szabadulhatnak pécsi ítélőtábla Szita Bence gyilkosainak életük végéig a rácsok mögött kell maradniuk ► Folytatás az 1. oldalról Ahogy Kaposváron, úgy a Pécsi ítélőtáblán is rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg pénteken reggel a kisfiú gyilkosainak pere. A gyerek nevelőanyja, P. Erika korábban sem járult hozzá, hogy felismerhetően szerepeljen a felvételeken, ezúttal két vádlott társa is szemérmesnek bizonyult. Az álarcos kommandósok kísérte férfiakat láthatóan megviselték az elsőfokú ítélet óta börtönben töltött napok, főként a korábban kifejezetten jó fizikumú Bogdán Józsefen látszott, nem alaptalanok a híresztelések, melyek szerint rabtársai rendszeresen bántalmazzák, elsózzák vagy a vécébe öntik ételét... A vádlottak meglehetősen egykedvűen ülték végig a tárgyalás első perceit, amikor az előadóbíró ismertette az elsőfokú eljárás iratait, Szita Bence anyja viszont már ekkor sírva fakadt. Nem sokkal később aztán még rosszabbul érezhette magát, ugyanis a bíróság felolvasta két szakértő kiegészített véleményét: pontos látlelet következett a kisfiú testén talált sérülések besorolásáról, illetve, hogy mitől - ütéstől, rúgástól vagy eszköztől - származtak. Ötvenkét sérülést soroltak fel, köztük összetett koponya- és agysérülést ásótól - önmagában halálos lehetett volna -, járomcsonttörést szintén ásótól, darabos töréseket az állcsonton, légcsőszakadást nyaktaposás miatt, máj- lebeny-szakadást, huszonnégy késszúrást... Ezután Bogdán József védője kapott szót, aki fenntartotta koKülönös kegyetlenséggel elkövetett gyermekgyilkosság. A tanács történetében még nem fordult elő ilyen, négyszeresen minősített emberöléses eset rábbi fellebbezését, ugyanis nem látta bizonyítottnak, hogy védence részt vett a gyilkosságban. Felmentést kér, illetve az ítélet hatályon kívül helyezését, úgy vélte, az elsőfokú bíróság több indítványukat lesöpörte az asztalról, pedig azok bizonyították volna igazukat, így véleménye szerint megismételt eljárásra van szükség. Kertész ügyvédje is fenntartotta a felmentésre, illetve enyhítésre vonatkozó fellebbezésüket. A védő szerint a kaposvári Törvényszék megalapozatlan tényállás alapján döntött, s ebből helytelen következtetéseket vont le anno a grémium. Felmentést és enyhítést kért, illetve, hogy ha elítélik védencét, ne zárják ki a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét. P. Erika védője kollégáival ellentétben megfelelőnek és alaposnak tartotta az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárását, ám a következtetéseket már ő is rossznak vélte. Taktikaként a két másik vádlott bűnlajstromát sorolta, az asszonyt pedig az átlagosnál intelligensebbnek írta le. Állította a gyilkosságot Bogdán követte el, kertész a társa volt ebben, P. Erika viszont ártatlan az egész ügyben. Ha viszont mégis úgy döntene az ítélőtábla tanácsa, hogy a nő is bűnös, a tényleges életfogytiglani helyett huszonöt-negyven évet javasolt, mint legkorábban szabadlábra bocsátás lehetőségét. A Pécsi fellebviteli Főügyészség képviselője viszont teljes mértékben egyetértett a kaposvári ítélettel, a vádhatóság képviselője ráadásul a magyar kriminalisztika történetében példanélkülinek nevezte az esetet, s természetesen az elsőfokú verdikt helybenhagyását kérte. Három kommandós gyűrűjében olvasta fel az utolsó szó jogán közölni akartakat az elsőrendű vádlott, aki kitartott a per során végig hangoztatottaknál, vagyis, hogy semmi köze sincs a gyilkossághoz, melyet úgynevezett bűncselekményként emlegetett, melyről csak a sajtóból értesült.- Kinek az útjában volt Szita Bence? - tette fel végül a kérdést Bogdán, aki szerint nemhogy nem akarta megölni a kisfiút, de üdítőt és csipszet vett neki... Újat a másodrendű vádlott sem tudott hozzátenni a korábban elmondottakhoz, a börtönben láthatóan leépült, s zavarttá váló férfit a tárgyalásvezető többször is figyelmeztette, hogy az esetről beszéljen, ugyanis sokszor elkalandozott, mondatai között semmiféle kapcsolatot nem lehetett felfedezni. Arra jutott, hogy koncepciós per áldozatává vált, ugyanis Kaposváron már az első tárgyalási napon megsúgta neki az egyik börtönőr, hogy életfogytiglanit fog kapni... P. Erika is sokáig a már ismert vallomását ismételte meg, új elemként azonban előkerült, hogy a sántosi erdőben őt is leütötték, elveszítette az eszméletét, s így nem volt hatása a történtekre. A rendőrségen is csak azért tett a jelenlegivel ellentétes vallomást, hogy védje magát és családját, ahogyan a későbbi, egymásnak ellentmondó megnyilvánulásai is ennek tudhatok be. A grémium néhány apró módosítástól eltekintve teljesen egyetértett a Kaposvári Törvényszék ítéletével - Bogdán esetében még egy 192 ezer forintos vagyonelkobzást is bejelentett: ennyit kapott a férfi P. Erikától a gyilkosságért... Az indoklás - melyet az egykori nevelőanya magába roskad- va, míg Bogdán feszülten hallgatott végig, Kertészen viszont látszott, fogalma sincs, éppen mit történik vele - szerint az átgondolatlanság, a kriminalisztikai szempontok mellőzése és a véletlen vezetett a gyerekgyilkosok lebukásához, hiszen rengeteg nyomot hagytak maguk után, s telefonbeszélgetéseik miatt mozgásuk utólag is folyamatosan nyomon követhető volt. A felmentésükre vonatkozó fellebbezéseket megalapozatlannak mondta ki az ítélőtábla tanácsa, mely nem a régi Btk. - az 1978-as IV. törvény - alapján hozta meg döntését - az új Büntetőtörvénykönyv elvben még szigorúbban szankcionálta volna a három vádlott tetteit. A bíróság megemlítette, hogy a tanács történetében még nem fordult elő ilyen, négyszeresen minősített emberöléses eset, melynél ráadásul a különös kegyetlenség extra mértékben volt jelen, s egy gyerekkel szemben...- Örülök az ítéletnek - mondta az ítélethirdetés után Szita Bence édesanyja, miközben elvezették a három gyilkost -, remélem, ahová kerülnek, mindennap emlékeztetik őket, mit követtek el, s minden pillanatban megszenvedik tettüket... ■ Vas András Kormányadósság: nem nyert a pályázat hiteltelenül Eddig az átvállalásra játszó önkormányzatok jártak jobban Esélyteremtésért miniszteri elismerés Szita Károlynak Csalódott taszári gyermekarcok: nem lesz állami pénz óvodafelújításra elutasítás A keret szűkösségére hivatkozva utasította el a Belügyminisztérium a taszári önkormányzat 30 milliós óvodafelújítási pályázatát. Az önmagában nem feltétlenül megrázó hír azért érdekes mégis, mert az adósságkonszolidációban nem érintett településeknek pályázati támogatást ígért a kormány. Taszári így hidegzuhanyként érte az elutasítás. A település először akkor érezhette becsapva magát, amikor a felelős gazdálkodásához képest az eladósodók jártak jól, másodjára pedig most, amikor a korábbi ígérethez képest nem kap támogatást a feladatellátásához szükséges fejlesztéshez. Az önkormányzatok teljes adósságának átvállalása február 28-án zárul le formálisan is. Összesen 1247 milliárd forintos összegről van szó, ennyi volt a szektor adósságállománya három évvel ezelőtt, nyilatkozták kormányforrások. Bár ez idő alatt akár változhatott is az ösz- szeg, nagyságrendileg érezhető, nem kevés pénzről van szó. Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságából előbb 618 milliárd forintnyi terhet vett le az állam, jelenleg a fennmaradó rész átvállalása folyik. Az ötezernél kisebb lélekszámú településeken 74 milliárdnyi adósságátvállalást történt. Adóssággal mintegy kétezer önkormányzat rendelkezett. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a kezdetektől sürgette az adósságkonszolidációval nem érintett települések megfelelő kormányzati kompenzációját. Az elnökség úgy ítélte meg, hogy mindez nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is, ezért fontosnak tartja a jelentős hitelállománnyal rendelkező nagyvárosok reális és igazságos konszolidációját. A múlt év tavaszán jelent meg a kormányrendelet, amely 100 százalékos pályázati támogatást ígért a jól gazdálkodóknak, míg 90 százalékos támogatás járt a hátrányos helyzetű térségek falvainak, és 80 százalékos volt az alaphelyzet. Pataki Sándor, Taszár polgármestere elmondta, hidegzuhanyként érte az év végi elutasítás. Indoklásul csak annyit írt a tárca, hogy a keret csak az igények töredékének a kielégítésére volt alkalmas. A községvezető reméli, a kompenzáció nem csupán hitegetés volt, és előbb-utóbb kártalanítják őket. Az igazságtalanság-érzés egyes településeket arra sarkallta, hogy kiszámolják, a „tékozló, felelőtlen és pazarló” gazdálkodást végző önkorKOMMENTÁR Térkő az az önkormányzat járt jól, már-már az volt igazán bölcs és előrelátó, aki a fejlesztéseit 2010 előtt hitelfelvételi, kötvény-kibocsátási kockázattal is folytatta, és így élte túl a gaz kormány ámokfutását, aki annak idején pótkocsis talicskával tolta el szegény önkormányzatok pénzét így összegezhető az egymással hadakozó politikai oldalak színvonalán a most befejeződő adósságkonszolidáció története. Józan paraszti ésszel pedig egyszerűen gyomorforgató és jobb helyeken a Btk.-val is kibékíthetetlen ellentétben állaza közpolitika, ahol miközben a halandók a takarójukhoz zsugorodnak, addig a nagyurak előre megfontoltan elkövetett eladósodásáért megdicsőülés jár. de egyszer majd csak kiszámolja valaki, mibe került egy koszlott térkő a magyarországi modelljében... (bt) mányzatok lakosonként 70 ezer forintos adósságátvállalást nyertek, így ilyen mértékű támogatást kértek az el nem adósodott, takarékosan gazdálkodó önkormányzatok részére is. ■ Balassa Tamás megyehét „Szegényeknek hirdetik az evangéliumot” címmel konferenciát tartottak a Napkerék Egyesület és a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház közreműködésével a somogyi vármegyeháza dísztermében, délután pedig „Az ősképek és a magyar Szent Korona” címmel Molnár V. József művészettörténész tartott előadást ugyanit. Szita Károly polgármester a megyehét keretében vette át az esélyteremtési díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetőjétől, Kisgyőri Ro- landtól és a Napkerék Egyesület elnökétől, Bogdán Imrétől. A díjra a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház terjesztette fel a minisztériumhoz Kaposvár polgármesterét ■ M. K. Fehér aranysakéit kaptak puskavégre a Dráva mentén nádi farkas Fehér aranysakéit lőtt egy vadász a Dráva mentén. Nem sokan dicsekedhetnek azzal, hogy láttak már fehér aranysakéit S az már egyenesen ritkaságszámba megy, ha valakinek még elejtenie is sikerül. E különleges élményben volt része a napokban Varsányi Eriknek: a Lakó- csai Dráva Ártér Vadásztársaság területén tudta puskavégre kapni a ragadozót a reggeli órákban a vadásztársaság tagja. Az egykor őshonos, nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett ragadozó másfél évtizede jelent meg újra Magyarországon. Az 1989-ben kiadott jegyzékben még kipusztult fajként szerepel. Érdekesség viszont az, hogy a kipusztultvarsányi Erik és zsákmánya tá nyilvánítása után szinte azonnal spontán visszatelepedése lett megfigyelhető a dél - nyugati országrészben, Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyékben. ■ G. A.
