Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-10 / 8. szám

KÖZELET tí-mMKM&M 1 MMiM Január végén döntenek a rezsicsökkentésről január 24-én Balatonszár- szón tartja évadnyitó ülését a Fidesz parlamenti képvise­lőcsoportja, a tanácskozáson az újabb, várhatóan három közműszolgáltatás árát érin­tő rezsicsökkentés ütemezé­séről és mértékéről döntenek majd - közölte Rogán Antal. A kormánypárti frakcióveze­tő szerint február 3-án lehet az első idei parlamenti ülés­nap. ■ MTI Novemberben is nőtt a külkermérleg MEGHALADTA A 800 millió eu- rót a külkereskedelmi több­let novemberben, a 803,5 millió euróst mérleg 237 millióval haladta meg az egy évvel korábbit - közölte első becslését a KSH. Novem­berben az export 0,8 száza­lékkal nőtt, az import 2,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbival összevetve. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője kiemel­te, hogy a várakozásokat felülmúló többlet keletkezett a külkereskedelemben, ám az export, és az import növe­kedése is megtorpant, amit tükrözi az ipari termelés megtorpanását is. ■ MTI Gyurcsány miatt távozott Juhász Péter FELAJÁNLOTTA LEMONDÁSÁT az Együtt-PM Szövetség társelnöke. Juhász Péter, a Milla vezetője ezt úgy indo­kolta: „nem állhat elő olyan helyzet, hogy egy olyan listán szerepeljek, amelyet Mesterházy Attila miniszter­elnök-jelöltként vezet, vagy amelyen Gyurcsány Ferenc helyet kap.” Szigetvári Vik­tor, az Együtt-PM társelnöke cáfolta, hogy eldőlt volna, a Milla-platform is kilép-e a szövetségből. Az MSZP és az Együtt-PM vezetői szerdán közös lista állításában álla­podtak meg, és közölték: erre tesznek javaslatot a Demok­ratikus Koalíciónak is. ■ VG Szabálytalanságot tárt fel az LMP gazdálkodásában a számvevőszék Mire megy a 30 milliárd? büdzsé Szakképzésre 26,4 milliárd forint, a hozzájárulás 57 milliárd Idén 26,4 milliárd jut szak­képzési és felnőttképzési támogatásokra, míg szak­képzési hozzájárulásból 57 milliárdos bevételt vár a büdzsé. A mintegy 30 milli­árdos különbözet a foglalkoz­tatási alapon belül marad. Éber Sándor Jelenleg még tervezi a Nemzet- gazdasági Minisztérium, mire költi az idei költségvetésben szakképzésre és felnőttképzés­re szánt 26,4 milliárd forintot - közölte lapunkkal a tárca. Az előirányzat valamivel kevesebb a tavalyinál, 2013-ban még 27,5 milliárdot szántak erre a célra. Ezek az összegek ugyanak­kor jóval alacsonyabb annál az 57 milliárd forintnál, amellyel a központi költségvetés számolt a szakképzési hozzájárulásból. A tárca arra vonatkozó kérdé­sünkre, mire fordítja az állam ezt az 57 milliárdos bevételt, ha célzottan a büdzsé közel 30 milliárd forinttal kevesebbet ad szakképzési és felnőttképzé­si támogatásokra annyit közölt, hogy „a költségvetési törvény­ben 57,071 milliárd forintban meghatározott szakképzési hozzájárulás bevételének a szakképzési és felnőttképzési támogatásokra felhasználható keretén felül fennmaradó része is a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül marad, és kép­zési, valamint foglalkoztatási célokra (így például a Foglal­koztathatóság és Alkalmaz­kodóképesség Európai Uniós társfinanszírozására) kerül fel- használásra”. A 2012-es jogszabály alap­ján ezt a keretet a szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervezetek tanulószerződéses gyakorlati képzésének támoga­tására, az egyedi kormánydön­tésen alapuló beruházásösztön­ző képzési programok és nagy számban tanulószerződést vál­laló gazdálkodó szervezetek tanműhelyfejlesztésének tá­mogatására használhatják fel. Ebből finanszírozzák a szakis­kolai ösztöndíjprogram kereté­ben nyújtott támogatásokat is. Innen támogatják az uniós for­rásból támogatott programok hazai társfinanszírozását is. A decentralizált keret biz­tosít forrást - a gyakorlati képzés tárgyi eszközei elszá- molhatósáaának, valamint a saját döntés szerinti hozzájáru­lás-felhasználási lehetőségek megszüntetése miatt, ennek kompenzációjaként - a gyakor­lati képzést szolgáló tárgyi esz­közfejlesztések támogatására. Az államháztartás 2014-ben 650 milliós bevételt is remél a szakképzésből és a felnőttkép­zésből. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötele­zettet terhelő szociális hozzá­járulási adó alapja, a kötele­zettség mértéke 1,5 százalék. A szociális hozzájárulási adó mér­téke 27 százalék. A költségvetés az idén ebből adóból 146-151,2 milliárd forint bevételről mond le bizonyos kedvezmények miatt. Ebből a munkahelyvé­delmi kedvezmények 145-150 milliárddal, míg a kutatóké 1-1,2 milliárddal szerepelnek. A gyed extra bevezetésépvel a három-, vagy többgyermekes kismamákat részmunkaidőben foglalkoztatók teljesen mente­sülnek bruttó 100 ezer forint havi bérig a szociális hozzá­járulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, további egy évre csak az adó felét kötelesek megfizetni. Ked­vezmény járhat 25 éven aluli foglalkoztatása esetén is, ami­kor csak a szociális hozzájáru­lás felét kell kifizetni. ellenőrzés Az LMP teljes egészében eleget tesz az Álla­mi Számvevőszéknek a párt gazdálkodásával kapcsolatban megfogalmazott megállapítása­inak és elvárásainak - közölte a párt, amely szerint a feltárt hiányosságok pótolhatóak, és jelentős részben miatt a párt vezetésében 2013-ban bekö­vetkezett változásokkal kap­csolatosak. Az ellenzéki párt arra reagált, hogy az Állami Számvevőszék (ASZ) jelzéssel fordult a Fővárosi Főügyész­séghez, miután meghiúsult a szervezet LMP-nél indított két­évenkénti kötelező ellenőrzése az ellenzéki párt teljes számvi­teli fegyelemsértése miatt. Pótolták és hatályba léptet­ték a szükséges pénzügyi sza­bályokat, 2014. február 28-ig könyvvizsgáló cég bevonásával újrakönyvelik a 2011-es és a 2012-es éveket, valamint ön­revíziót tartanak, és az ebből keletkező esetleges adóhátra­lékot rendezik - tudatták. Ki­tértek ugyanakkor arra, hogy az Állami Számvevőszék jelen­téstervezete nem tér ki a hely­színi szemle munkájára, az ott tett szóbeli megállapításokra, valamint kihagyja az írásbeli megállapítások azon részeit is, melyek érdemben módosíthat­nák a jelentéstervezetet. A számvevőszék a parlamen­ti frakcióval rendelkező három ellenzéki párt 2011-2012-es gazdálkodását ellenőrizte. A vizsgálatot végzők szerint az MSZP beszámolói megbízható és valós képet mutatnak a párt gazdálkodásáról, szemben a lobbikéval, ahol a számviteli bizonylatok, nyilvántartások nem támasztották alá a beszá­molót. Az ÁSZ a legsúlyosabb hiányosságokat az LMP-nél tárta fel, ahol a hiányzó bi­zonylatok és pártszabályzatok miatt nem is tudták elvégezni az ellenőrzést. Az ÁSZ kétévente köteles el­lenőrizni a pártok gazdálkodá­sát. A kormánypártok működé­sét egy évvel korábban végezte a számvevőszék. ■ MTI Mennyit hoz a szociális hozzájárulási adó? az idei évi büdzsé bevételi ol­dalán a szociális hozzájárulá­si adó és járulékok címen 3768,5 milliárd forint szere­pel. Ez az összeg 2012-ben 3558 milliárd, tavaly 3440, milliárd volt. A költségvetés­ben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál a szociális hozzájáru­lási adóból és járulékokból 125 milliárdot, a Nyugdíjbizto­sítási Alapnál 2923,6 milliár­dot, míg a Egészségbiztosítási Alapnál 647,4 milliárd forint bevételt terveznek 2014-ben. A társadalombiztosítási járu­lékot 2012. január elsejétől váltotta fel a szociális hozzá­járulási adó, ami a társadal­mi közös szükségletek fedeze­téhez való hozzájárulás köte­lezettségének megfelelően ter­helő, százalékos mértékű fize­tési kötelezettség. Akár nőhet is a nyugdíjak reálértéke ebben az évben emelés Több mint százezer nő élt a negyven év munkaviszony után elérhető korkedvezménnyel Ma utalják az idei első, a decem­berinél 2,4 százalékkal maga­sabb összegű nyugdíjakat. Ha igazuk lesz az elemzőknek, és az év végére a költségvetésben 2,4 százalékosra tervezett infláció akár 1 százalékos vagy az akár annál kisebb is lehet, a nyugdí­jasok jól járnak, mert ellátásuk reálértékben emelkedik. Tavaly az idősek 5,2 százalékos nyug­díjemelést kaptak, a pénzromlás mértéke viszont éves szinten - a tavaly novemberi adatok szerint - 0,9 százalék volt csupán. A januári ellátás az öregségi nyugdíjasok esetében áüagosan havi 2520, a rokkantnyugdíjasok­nál 2140 forinttal emelkedik. A korhatár előtti ellátásban része­sülők átlagosan havi 3360 forint­nyi emelést kapnak. A nyugdíjjal megegyező mértékben, átlagosan 1450, illetve 600 forinttal emel­kednek havonta a megváltozott munkaképességűek ellátásai és a baleseti járadék. A saját jogú ellátásra és özvegyi nyugdíjra is jogosultak mindkét ellátást emelt összegben kapják. A saját jogú és az özvegyi, balese­ti özvegyi nyugdíjban részesülők esetében az úgynevezett együtt­folyósítási összeghatár január l-jétől 83470 forintra emelkedik. Emelkedik annak a kompen­zációnak az összege is, amelyet nyugdíj helyett kapnak azok az egészségügyi dolgozók, akik­nek tavaly választaniuk kellett a munka és a nyugellátás között. Lapunk információk szerint a „munka vagy nyugdíj” szabály 2013. júliusi hatályba lépése óta több mint hétezer nyugellátást szüneteltetnek. Kompenzáció Nyugellátások várható havi átlagos összege* (forint> Öregségi nyugdíjak 104200 Korhatár alattiaknak járó ellátások 124100 Özvegyi nyugdíj (főellátás) 64100 Árvaellátás 41000 Átmeneti bányászjáradák 166 300 Szolgálati járandóság 187 600 Megváltozott munkaképességűek ellátásai 63000 * az emelés után várható összeg FORRÁS: ONYF azonban csak az egészségügyben dolgozóknak jár, ők is legalább négyezren lehetnek. Az öregségi nyugdíjjal azonos mértékben nő a 40 éves jogosult- sági idővel nyugdíjba vonult nők ellátása is, akik - mint arról szoci­ális és családügyért felelős állam­titkár beszámolt - már több mint százezren vannak. Soltész Mik­lós elmondta, a kormány foglal­koztatási programmal igyekszik segíteni, hogy minden 55 éven felüli nő élhessen a lehetőséggel. Ebben azok vehetnek részt, akik­nek a kedvezmény igénybevételé­hez már kevesebb, mint egy évük hiányzik, elmúltak 55 évesek és nem dolgoznak. Az őket foglal­koztatók tíz hónapon keresztül havonta 147500 forintot kapnak támogatásként. A „Nők-40” nyugdíj lehetősé­gével a bevezetés első esztende­jében, 2011-ben éltek a legtöbben, 48 ezren, 2012-ben 29 ezren választották az Uy módon előre­hozott nyugdíjba vonulási lehe­tőséget, míg tavaly 25 ezren. Az idei évben előreláthatóan havonta több mint kétezren igénylik az el­látást. Az ellátottak számának emel­kedésével nőnek a kiadások: 2011- ben 26,3 milliárd forintot, 2012- ben ennek több mint a négy­szeresét, 109 milliárd forintot for­dítottak a 40 évnyi szolgálati idő­vel nyugdíjba ment nők járadéká­nak fedezetére. Ez utóbbi kiadás nemcsak az előző évit, de a 60,7 milliárd forintos előirányzatot is jelentős mértékben, 80 százalék­kal meghaladta. A 2013-as költés­ről még nincs adat, az előirányzat 133,7 milliárd forint volt. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom