Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-10 / 8. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. JANUÁR 10., PÉNTEK A nyerteseknek adja a szürke marháit őshonos „Nekem állataim vannak, de nincs legelőm, nekik van földjük, vigyék hát” ►Folytatás az 1. oldalról Szencz József még 1996-ban vágott a gazdálkodásba, „szürke marhákat azért kezdtem tartani, mert nagyon kedvelem a fajtát, a szüleimnek is volt, és akkoriban úgy gondoltam, hogy meg lehet élni a tenyésztésükből”. Mára az állatállománya rohamosan fölszaporodott (évente akár százzal is nő a számuk), a legelőterületek azonban nem tartották ezzel a lépést, e közben piaca sincs a szürke marhának, vagyis nem, vagy csak igen nehezen lehet értékesíteni - ezért lett volna fontos, hogy legelőhöz jusson a nemzeti parkos földek haszonbérleti pályázatán. - Nagyon szeretnek kint, szabadon lenni, szerencsére jó még az idő ehhez - mutat az állataira. - Amennyi területünk van, az két hónapnyi takarmányra elég, a betakarított szénához még húsz vagon répaszeletet kellett vennünk nemrég. Valamikor a gróf is tartott állatokat Gyótán, aztán nagyon elvadultak ezek a gyepek, és a szürke marha éppen arra jó, hogy ezeket a rossz minőségű legelőket „rendbe tegye”. Gyenge, nyolc aranykoronás területek ezek, egy marhát három hektár tudna eltartani, vagyis kellene vagy ezer hektár a mostani állományomhoz. Az öt megpályázott birtoktest is még csak háromszázat adott volna ki, így a meglévőkkel együtt se lenne meg az ezer hektár fele sem. Nyolcvan darabos növendékszaporulat, kiváló, fiatal állatok, továbbtartásra alkalmas, első osztályú alapanyag - bök már a családi gazdaságban egy újabb szürkemarha-csoportosulásra. - Ezeket nagyon tudnám ajánlani egy pályakezdő pályázatnyertesnek, hosszú távra biztosítva lenne velük az állatállománya - mondja a gyótai gazda látszólag szenvtelenül, de aztán hozzáteszi: kis, családi gazdaságuk az őshonos állatokkal szerinte tipikusan az a forma, amelyre „elméletileg” az állami fóldbérlet-páSzencz József 17 éve vágott bele a gazdálkodásba, elméletileg rájuk írták az állami földbérletpályázatot, mégsem ők nyertek Szakmai bizottság helyett ügyvédek „értékeltek”, darabonként nettó 50-60 ezerért szakmai bizottság helyett külsős ügyvédek töltötték ki az értékelési lapokat, darabonként nettó 50-60 ezer forintért - írja a földpályázatokról a Népszabadság. E szerint három-négy ügyvédi iroda között volt felosztva a 19 megye, So- mogyot Baranyával és Tolnával együtt bízták egy olyan ügyvédre, akihez Bács-Kiskun, Békés és Csongrád is tartozott. „Az ügyvéd az értékelési lapokat maga töltötte ki, semmiféle szakmai bizottság nem láthatta, így nem is véleményezhette azokat” - idéz a lap a Fővárosi Főügyészség határozatából a Bükki Nemzeti Park földbérlet-pályázati eljárásával kapcsolatban. Ez volt a legelső földbérlet-pályázat, s - olvasható Ángyán József legújabb, ötödik földjelentésében - elsőre mintaszerűen bonyolították le, ám váratlanul, a beadási határidő napján visszavonták, a nemzeti park igazgatóját leváltották (ugyanekkor Ángyán államtitkárt minisztériumi szinten „levették” a földpályázatokról) és új eljárást írtak ki, melyen már teljesen mások nyertek, mint akik először földhöz jutottak volna. Például egyfi- deszes képviselő cége, mely immár nemcsak Ángyán, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda friss gyanúsítása szerint is közokirat-hamisítást követhetett el, amikor fiktív székhellyel pályázott. A legelőn még tiszta a küzdelem, a földért való harcban már kevésbé Négy fiatal, 123 hektár KÉRDÉSEKET KÜLDTÜNK a Bala- ton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, de csütörtökig nem kaptunk válaszokat. Nemrég ünnepélyesen kötöttek szerződést a Balaton-fel- vidéki Nemzeti Park somogyi, zalai és veszprémi, főleg gyepterületeit pályázati úton bérletbe kapó gazdákkal. Bitay Márton államtitkár akkor azt mondta: most, a második körben is csak helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó és állattartást vállaló pályázó nyert, közülük négy fiatal gazda, akik 123 hektárt kaptak a meghirdetett 1500 hektárból. A második körben - tette hozzá -a tíz nemzeti parknál összesen 140 ezer hektárt hirdettek meg, s természetes személyek nyerik a területek kétharmadát. lyázatot kitalálták. Bár az iparban is dolgozott, parasztgyereknek mondja magát Szencz József, a szüleitől tanulta a gazdálkodást és most, hogy már nyugdíjas, a fia venné, vehetné át tőle a gazdaságot: harmadéves a keszthelyi agráregyetemen. - Ennek a családi gazdaságnak minden téglájához valamilyen emlék köt, magam terveztem, alakítottam, egyetlen fillér támogatás nélkül, önerőből. Van százötven mangalicadisznóm, birkák, lovak, szamarak. Tavasszal mi lesz a marhákkal, nem tudom. Vágóhídra hajtjuk őket, ha nem kell a pályázatnyerteseknek. Hirdetjük értékesítésre élve, levágva, de nincsen kereslet. Pedig hiába is akarnánk, nem tudjuk drágábban adni, mint amennyi a tescós argentin marha ára. A földbérlet-pályázat volt az utolsó remény? - kérdem Szencz Józseftől. - Egyszerű ez: nekem állataim vannak, a nyerteseknek meg legelőjük, vigyék hát - feleli és megjegyzi, hogy a környék sok száz hektárja van holland kézen, de ez meg már egy másik történet... «Fónai Imre Szövetkezetté nőtt az önkormányzati kertészet, felelevenítik az évezredes mezőgazdasági hagyományokat Csokonyavisontán Feliismerték: újra meg kell tanulni a gazdálkodást falun ►Folytatás az 1. oldalról az elmúlt húsz-harminc évben ez megszűnt, ezért kell újra tanítani az embereket, hogy felismerjék, micsoda kincseket rejtenek ezek a kis települések. - Két éve a START munkaprogram során kertészetet létesítettünk, ahol húsz közfoglalkoztatott dolgozott, ezt szeretnénk most tovább fejleszteni, amihez^ már megtettük az első lépéseket - mondta Csík Lászlópolgqrmes- ter_^ Azt tapasztaltuk, hogy a programban tevékenykedők lelkesen, odaadom végezték a munkájukat,éspárhuzamosan a sájátkertjükben is elkezdtek zöldséget termelni. Ezen felbuzdulva, palántával láttuk el őket, miközben egyre többen kapcsolódtak be a programba. AZ ÖNKORMÁNYZAT több mint egy hektáron termelt különböző zöldségféléket a sárgarépától kezdve a paprikán, paradicsomon keresztül, a több féle káposztán át a cukorborsóig. A kertet azóta újból hasznosították. Ehhez a veteményeshez jött hozzá egy hektár burgonyaterület, amit időközben plusz egy hektárral bővítettek, mert érezték annak szükségét. Itt azonban nem állt meg a mező- gazdasági fejlesztés: tavasszal az önkormányzat bepályázott tíz darab sertés vásárlására, amelyeknek a faluban vásárolt egy ingatlant, ahol kiváló minőségű sertésól található. Idén ide kerül még két anyakoca, és elkezdődik a malacnevelés is. A terület azonban alkalmas további bővítésre: az itt lévő bontásanyagból építkeznek tovább, és kétszáz darab baromfit vásárolnak, amelyeket szabadtartásban látnak majd el. 2014-ben két hektár újabb terület is kapcsolódik a korábbiakhoz: itt kukoricatermelés a tervezet, ami a sertések és barom- fik étkeztetésére szolgál. De itt még mindig nincs vége az értékteremtő munkának: az ön- kormányzat vásárolt egy zártkerti ingatlant, villamos energia és vízlehetőséggel, egy hektáros zártkerttel. Szakértőkkel egyeztetve ültetnek ide direkt termő almát, a termést a Kaposváron üzembe helyezendő gyümölcslé üzembe szállítják, illetve a helyi gyerekek étkeztetésére fordítják. - Önerőből ösz- szesen két millió forintot áldoztunk az elképzeléseinkre a tavalyi évben - fűzi hozzá a település első embere. - Keressük a további bővítési lehetőségeket, így azokat az ingatlantulajdonosokat, akik nem művelik a területüket felszólítjuk, hogy tegyék azt, és ha ezt nem szeretnék, akkor egy bérleti szerződés keretében átadhatják művelésre az önkormányzatnak. A termelés mára annyira megnőtt és sorkétűvé vált, hogy szükséges a szövetkezetté válás a termékek piacra juttatásához. Ennek létrehozásáról januárban dönthet Csokonyavi- sonta képviselő testülete. az idei tervek közt szerepel egy erőgép és technikai felszereltség pályázata is, hogy a már meglévő kiskerteket alkalmassá tegyék a művelésre a családok számára. csík László szerint a felsoroltak alapján egy nagyobb, 40-50 fős létszámot is tudnak majd egész éven át foglalkoztatni. Azt ■aram Gyöngyös tyúkok a múltból AMIKOR KISLÁNY voltam, nagyszüleim Péterhidán éltek. Hatalmas terület tartozott hozzánk: két kert, végeláthatatlan kukoricatábla, megszámlálhatatlan baromfi, disznók, kacsák, gyöngyös tyúkok. Utóbbiaknak szerettem a furcsa hangját, ellenben disznóvágásokon mindig elbújtam. EMLÉKSZEM, MINDIG akadt tennivaló: kiengedtük a ba- romfikat, elmentünk gyomlálni a kiskertbe, leszedegettük a bogarakat a krumpliról, kifejtettük a cukorborsót, kötöztük a szőlőt, esténként beszedtem a tojásokat. szerettem azt az életet. Volt benne valami megnyugtató. Néha hiányzik. A nagypapám is. mondja, ez egy olyan irány, amire van érdeklődés, és az önkormányzat úgy érzi, kötelessége ebben közreműködni. m Jeki Gabriella Indul az üzletkötés, negyven százalékot zuhant a gabona ára kezdődnek az újév első üzletkötései; beszámolók szerint a gabonafélék és az olajos magvak ára egy év alatt csaknem 40 százalékot zuhantak. A közeljövőben nem is várható, hogy a magas árak visszatérnek, így 2014-ben magas hozamok kellenek ahhoz, hogy eredményes évet zárjanak a gazdák. hanyecz IMRE, a kaposvári MG. Produkt Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja: az ótermésnél nem várható jelentős drágulás, az újtermény esetében alapvetően időjárásfüggő az ármozgás. Legutóbb december közepén vásároltak árut: a kukorica tonnája mintegy 45 ezer forint volt, egy tonna jó minőségű búza közel 55 ezer forintba került.- az emúlt esztendőben nagyjából 250 ezer tonna terményt vettünk meg, melyért 13 milliárd forintot fizettünk - tudtuk meg tőle. - Az idén előreláthatóan közel 15 millliárd forintért rendelünk árut, s 300 ezer tonna árut értékesítünk tovább. m Harsányi M.
