Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-07 / 285. szám
6 SPORTBIZNISZ 2013. DECEMBER 7., SZOMBAT Nagy ugrás az atlétikában sportágfejlesztés 2020-ig 18 milliárd jut a sportok királynőjének A Toronto Maple Leafsaz NHL legértékesebb hokiklubja JÉGKORONG egy év alatt 46 százalékkal emelkedett a jégkorong klubok értéke az észak-amerikai hoki ligában (NHL) - áll a Forbes magazin elemzésében. A 30 klub átlagos értéke 413 millió dollár. Az NHL klubok piaci értékét 1998 óta becsük, azóta a legértékesebb öt klub között mindig szerepel három kanadai klub, a Toronto Maple Leafs, a Montreal Canadiens és a Vancouver Canucks. A top 5-höz idén a nagymúltú New York Rangers és a Stanley Cup bajnoka, a Chicago Blackhawks csatlakozott. ■ A legértékesebb öt jéghokis klub között mindig szerepelt három kanadai egyesület A NHL-ben jelenleg a kanadai klubok prosperálnak a legjobban. A legutóbbi idényben az egy meccsre eső jegybevételben a Toronto 2,2 millió dolláros, a Montreal 2,1 milliós, a Vancouver 1,8 milliós, a Calgary Flames és az Edmonton 1,6 millió dolláros bevételt ért el. Közéjük az Egyesült Államokból a New York Rangers tudott befurakodni 1,8 millió dollárral. A legnagyobb bevételt a Toronto (142 millió dollár), a New York Rangers (131 millió) és a Montreal Canadiens érte el (127 millió dollár). A legkisebb bevétele a New York Islanders- nek volt 61 millió dollárral. Az adózás utáni eredményben is a Toronto volt a legeredményesebb 48,7 millió dollárral, utána a Montreal következett 29,6 millió dollárral. Tizenegy klub zárt veszteséggel, a legnagyobb mínusza a Minnesota Wildnak volt 13,6 millió dollárral. ■ É. S. A legértékesebb NHL-klubok (millió dollár) 1. Toronto Macié Leafs 1150 2. New York Rangers 850 3. Montreal Canadiens 775 4.Vancouver Canucks 700 5. Chicago Blackhawks 625 6. Boston Bruins 600 7. Philadelphia Flyers 500 8. Pittsburgh Penguins 480 9. Detroit Red Wings 470 ...30. Columbus Blue Jackets 175 FORRÁS: FORBES A kiemelt sportágak közül az atlétika 2020-ig 18 milliárd forint támogatást kap, ebből 12 milliárdot költenek létesítményfejlesztésekre, 2,3 milliárdot utánpótlásra, 1 milliárdot pedig akadémiákra. Éber Sándor „A 16 kiemelt sportágnak tervezett 135 milliárd forintból az atlétika 18 milliárd forint állami támogatást kap 2020- ig” - nyilatkozta lapunknak a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) főtitkára. Gyulai Márton közölte, hogy az első évre, jövő év júniusáig 683 millió forintot támogatás jut a szövetségnek. Idén a sportág 375 millió forint támogatásban részesül, ennek egy részét már meg is kapta a MASZ. 2020-ig 12 milliárdot létesítményfejlesztésre, egy milliárdot akadémiákra, 2,3 milliárd forintot pedig az utánpótlásra fordítanak majd. A főtitkár elmondta, korábban az állami támogatás még az olimpia évében sem haladta meg a 100 millió forintot, így szerinte tetemes előrelépésről van szó a korábbiakhoz képest. „Ezzel együtt a hozzánk hasonló erőt képviselő országok, a hasonló mennyiségű atlétával rendelkező szövetségek továbbra is nagyobb anyagi háttérrel rendelkeznek nálunk” - hangsúlyozta Gyulai Márton. Az első évben 8 projektet adott be a M ASZ támogatásra: külföldi versenyeztetésre, felnőtt versenyek rendezésére, versenyrendszerük bővítésére, szervezet- fejlesztésre, utánpótláskorúak versenyeztetésére, a Kölyök Atlétika Programra, a Sport XXL Program bővítésére, szakági akadémiák létrehozására, iüetve műhelytámogatásokra. A MASZ sportágfejlesztési koncepciójában reális célnak tartják a jelenlegi 3000-3500 fős igazolt versenyzői létszám megnégyszerezését. Ezer pedagógus már korábban megkapta a Kölyök Atlétikai Programhoz szükséges képzést, így összesen 3000-3500 alsó tagozatos a hat „nagy” fővárosi klub esetében a Vasas, az FTC, az UTE és a Budapesti Honvéd rendelkezik komoly atlétikai szakosztállyal, így számukra mindenképp nagy segítség, hogy az adósságaikat átvállalja a kormány - mondta lapunknak Gyulai Márton. az atlétikai szövetség főtitkára közölte: a BVSC és az MTK esetében abban bíznak, hogy a segítségnek köszönhetően feléled az atlétikai tanár sajátítja majd el az atlétikai alapú testnevelés oktatásához szükséges tudást. A Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzői programjába az atlétikából hárman kerültek be. Kiemelt juttatást kap Németh Zsolt (többek között az olimpiai bajnok kalapácsvető Pars Krisztián edzője), Spiriev Attila sportigazgató (tulajdonképpen a szövetségi kapitány), valamint Lengyák György utánpótlás referens. Akadémia létrehozására több városban is van szándék. Szombathelyen nemrég meg is nyitották a Németh Pál Dobó Akadémiát, amely 12,5 milliós támogatást kap az első évben. Szintén felvették a programba 7 millió forintos támogatással a VEDAC (Veszprém), illetve az élet. A szövetségnek nincs tudomása olyan kizárólag atlétikával foglalkozó klubról, ahol komoly adósságállományt halmoztak volna fel és megmentésre várnának. gyulai szerint nem lehet ügy minőségi munkát végezni, hogy folyton azt kelljen nézni, hogy mennyi még a tartozás mértéke. De felelősségteljesen kell költekezni, amit a felelősségteljes tervezés előz meg. ARAK (Székesfehérvár) klubokat, az előbbi dobószámokkal, az utóbbi utánpótlással foglalkozik. A MASZ több mint 122 millió forintot osztott szét műhelytámogatás címszó alatt a kiemelt támogatásból. Gyulai Márton szerint az atlétika egyik legnagyobb problémája, hogy a létesítményeik gyakran nem megfelelő színvonalúak. Ezért szükséges lenne minden megyében legalább egy műanyag borítású pályára, de még ekkora sincsenek biztosítva a téli edzéslehetőségek, vagy a dobóáfcámok feltételei. 1 2014 második felében már több létesítményfejlesztést is terveznek a sportágban. „Elsődleges célunk, hogy egy nemzeti atlétikai központra, egy igazi otthonra leljünk a fővárosban, az Istvánmező projekt (Budapest Olimpiai Központ) részeként” - mondta Gyulai Márton. Itt egy 8-10 ezres stadion, közvetlenül mellette egy egész évben kizárólag atlétikát szolgáló fedettpálya, és egy szabadtéri dobópálya épül majd meg. A főtitkár szerint a komplexum megvalósulásával az atlétika központi létesítményének az igénye megoldódna, és megkezdődhetne a nyugati színvonalú munka. Ezt követően a vidéki bázisokat erősítenék meg hat éven keresztül, mintegy 1, 2 milliárd forintból, ott ahol eredményes munka folyik. Az atlétikát is érinti az adósságrendezés Döntöttek a stadionépítési fejlesztések első 20 milliárdjáról költségvetés A költségvetés tervezetének módosításával 1,572 miUiárd forinttal megnövelték a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatokra és a ] sportszövetségek adósságrendezésére eredetileg tervezett 10,979 milliárd forintos összeget. Az emelés fedezetét a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból vonták | volna el. A jövő évi büdzsében a 16 kiemelt sportág létesítmény fejlesztésének támogatására még rendelkezésre áU 4 milliárd forint. A sportért felelős j államtitkárságtól megtudtuk, j a 1,5 milliárdos emelést tulajdonképpen hat fővárosi klub sportszakmai feladatainak finanszírozására fordítják majd. Nemrég jelentették be, hogy az | MTK, a Budapesti Honvéd, a j BVSC, a Ferencváros, a Vasas és az Újpest adósságát konszolidálja az állam. Ot klub majd 2020-ig évi 300 milliós állami támogatásra számíthat, a BVSC 70 millióra, mi- ) után vagyonkezelésbe kapják | ingatlanaikat. Az MTK külön kap fejlesztésre 5 milliárdot. A sportbizottság beterjesztett egy módosítást a büdzséhez, a | helyi önkormányzatoknak ad- | nának 400 millió forintot a tar- j talékok terhére sportfeladataik ellátására. Ez a beadványt még nem szavazták meg. Jövőre mintegy 82 miüiár- | dót szán a büdzsé a sportlétesítmények fejlesztésére; de a j Népszabadság szerint újabb fut- ballstadion-fejlesztési program koncepciójáról tárgyalt a kormány, melyben 26 létesítmény felújítását és kibővítését irányozza elő a 2016-ig terjedő időszakban. Ennek költsége több mint 21 milliárd forint lenne. Időközben azonban kiderült, hogy ez a pénz még annak a 40 milliárdos megállapodásnak a része, amelyet a kormány és a labdarúgó-szövetség kötött a stadionok, pályák fejlesztéséről. A Honvéd így ötmilliárdot kaphat, Pécsen egymilliárdos, Kaposváron és Pakson 800 milliós beruházás lenne. A másodosztályban a Nyíregyháza, a Zalaegerszeg és a Vasas egy- milliárdot, a Békéscsaba 800 milliót kasszírozhat, Cegléden 400, Gyirmóton 600 milliós fejlesztés lehet. ■ É. S. Többszörösére növekszik a röplabda állami dotálása TÁMOGATÁS A sportág a következő hét évben mintegy 2 milliárd forintot remél, jövő júniusig 329 milliót kaptak „A korábbi ' támogatásokhoz képest igen jelentősen növekszik a röplabda állami támogatása” - nyilatkozta lapunknak a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) főtitkára. Ludvig Zsolt elmondta, hogy korábban a Magyar Olimpiai Bizottságtól évente mintegy 14 milliós támogatást kapott a szövetség. Más állami programokban is részt vesznek, így a Héraklész és a Sport XXL utánpótlás programokban is. A 16 kiemelt sportág közé bekerült röplabda 2014. június 30-ig összesen 329 milliós támogatást kap az államtól. 2020-ig mintegy 2,1 milliárd- ban reménykedik az MRSZ, ennyit kaphatnak a 16 kiemelt sportágnak juttatott 135 milli- árdból, a korábbi alaptámogatások megmaradása, sőt talán növekedése mellett. Ludvig lapunknak elmondta, hogy élsportra, szakmai és működési feladatokra 99 milliót kaptak. Ebben van forrás a szervezeti fejlesztésre, a nemzeti válogatottak menedzselésre, és az ülőröplabda fejlesztésére (9 millióval). Utánpótlásnevelésre 30 millió jut, kiemelten az iskolai röplabdázást akarják fejleszteni. Egyesületek támogatására 110 milliót szánnak, egyes klubokat ebből a forrásból kiemelten támogatnak 50 millióval, a többi egyesület 60 milliót kap. A férfiaknál a Kaposvár, a Kecskemét, Újra ütős lehet a röplabda a Dunaújváros, a Kazincbarcika, a nőknél a Vasas, a Gödöllő, a Nyíregyháza, és a Békéscsaba lett a kiemelt klub. Mintegy 90 tagszervezete van az MRSZ-nek, és 47 érvényes pályázat érkezett. Egyes klubok csak nemrég csatlakoztak a szövetséghez, így nem jutott nekik forrás. Egyes tagszervezetek együtt is pályáztak. A kiemelt edzői programba nem kerültek be. Az indoklás szerint nem volt a röplabdának a közelmúltban jelentős eredménye. Szeretnének felzárkóztatási alapon majd edzőt delegálni a programba, például a szövetségi kapitányokat. „Létesítmények fejlesztésre 90 milliót terveznek”- mondta az MRSZ főtitkára. Ebből az összegből 50 milüóval egy miskolci multifunkciós sport- csarnok építéséhez járulnak hozzá. Itt majd válogatott mérkőzéseket rendezhetnek. 40 milliót a strandröplabdával kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésekre kapnak, a napokban véglegesítik a terveket. Az összeg felét egy fedett létesítmény kialakítására fordítanák Budapest környékén. A másik felét eszközbeszerzésre szánják, hogy például több város főterén rendezhessenek strandröplabda mérkőzéseket. Egy bérlésre alkalmas eszközparkot is akarnak létrehozni, és nemzetközi strandröplabda versenyeket is terveznek. Ludvig szerint a jelenlegi létesítmények a kluboknál általában nem alkalmasak a nemzetközi kupaesemények megrendezésére. Ezért a nem túlságosan jó állapotban lévő sportcsarnokokat, tornatermeket újítanák fel, sok helyen nyílászárókat, szigetelést korszerűsítenének. Korábban a röplabda sikertelenül lobbizott, hogy bekerüljön a tao-támogatást kapó látvány- csapat-sportágak közé. Ludvig Zsolt szerint azonban azáltal, hogy a kiemelt sportágak közé kerültek, egy biztos forráshoz jutottak egy bizonytalan felhasználható keret helyett, ami stabil működést eredményezhet a röplabdának. ■ É. S.
