Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-06 / 284. szám

2013. DECEMBER 6., PÉNTEK 7 BELFÖLD - GAZDASÁG Fordított áfa jöhet a cukornál is? javaslat Egy friss uniós irányelv könnyíti a hozzáadottérték-adó rendszerének átalakítását A cukor esetében nagyobb eséllyel próbálkozik a kor­mány a fordított áfa beveze­tésével. Erre egy uniós irány­elv ad lehetőséget. VG-összeállítás Engedélyt kért az Európai Bi­zottságtól a fordított áfafizetés bevezetésére a cukor esetében a kormány. A kérés, amelyet a Magyar Nemzet információi szerint november végén nyúj­tott be a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium nem meglepetés: november 19-én a kaposvári cukorgyár új silójának átadá­sakor erre már utalt Orbán Viktor miniszterelnök. Azért is várható volt, mivel a cukor az áfacsalás egyik fő terepének számít - erre utalt az elmúlt hetekben Horváth András, a NAV visszaéléseket feltáró volt munkatársa is. A fordított áfafizetés rend­szere jelenleg kiforróban van az Európai Unióban. Magyar- országon eddig a gabonater­mékek és az olajos magvak kereskedelmében vezették be - a brüsszeli jóváhagyás erre 2014 közepéig ad lehetőséget. A bizottság ugyanakkor eluta­sította a magyar kormány erre vonatkozó kérését a sertéshús kereskedelmével kapcsolatban. A probléma az unió sze­mében az a fordított adózás­sal, hogy az amúgy egységes rendszert felborítja, ami sérti az áruk szabad mozgásának alapelvét. Brüsszel ugyanak­kor az áfarendszer refomjának lépéseként igyekszik megte­remteni a lehetőségét annak, hogy egy adott termékpályán az áfát nem az összes szereplő, csak a végső felhasználó fizes­se meg. Egy nyáron elfogadott és augusztus közepén hatályba lépett irányelv egyes termé­keknél kilenc hónapra, de akár két évre megteremti a fordított fizetés lehetőségét a hozzá­adottérték-adó (héa) esetében. Arról, hogy mely termékek esetében vezetik be a fordított adózást, az egyes tagországok dönthetnek. Megkötés az, hogy ezek a termékek nem juthat­nak el a fogyasztókhoz, vagyis egy termékpálya első elemei­ről - alapanyagok, takarmány- növények - lehet szó. A fordított adózást egy úgy­nevezett gyorsreagálási me­chanizmus teszi lehetővé, amelynek a keretében az Eu­rópai Bizottság egy hónapon belül ad választ a tagországok kérelmére. A rendszer 2018 végéig lesz hatályban - így például a gabonaféléknél már engedélyezett magyarországi adózás meghosszabbítása is lehetséges, ha sikerül bizo­nyítani a hatékonyságát. Ami Magyarországot illeti, ez nyil­vánvaló: a rendszer bevezetése után drasztikusan csökkent a gabonafélék kereskedeleme, az ágazati szereplők szerint azért, mert a spekulánsok új terméket választottak maguk­nak - a lisztet vagy a sertés­húst. A fordított héarendszer azon­ban csak részmegoldás, mivel az adócsalás komoly problé­A befizetés tizede jóllehet az EU-ban tagállami hatáskör az adópolitika, a héa a kevés szabályozott elem egyi­ke. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a belső piacon sza­bad az áruk áramlása. A másik fontos elem az, hogy az uniós büdzsé tagállami befizetéseinek egyik része a héa. a hozzájárulás összegét egy harmonizált kulcs alapján ha­tározzák meg, és a teljes bevétel nagyjából 10-11 százalékát te­szi ki. Az egyes tagállamoknál azonban előfordulnak eltérések. 2012-ben például Magyaror­szág 928 millió eurót fizetett be az EU kasszájába, ebből 88 mil­lió eurót tett ki az áfaalapú hoz­zájárulás. mát jelent az egész EU-ban. Ennek hátterében részben az szabályozás áll, hogy az adót a vevő telephelyének országá­ban kell megfizetni, az eladás helyén viszont nem. így a ve­vők úgy tesznek, mintha az adott terméket exportálnák, vagyis nem vallják be az adót, de valójában otthon, áfás áron értékesítik. A trükk elsősor­ban nem romlékony, könnyen mozgatható termékek eseté­ben elterjedt, ilyenek például a számítógépes alkatrészek - korábban ezeknél is felmerült a fordított adózás terve, ezt azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta. De ilyen a cukor is, és nem csak Ma­gyarországon. Nemrég az SME szlovák lap írt arról, hogy amíg az ország a 2011/2012-es sze­zonban 128 ezer tonna cukrot termelt és 350 ezer tonnát im­portált, a kivitel ugyanebben az időszakban 634 ezer tonna volt. Vagyis 156 tonnával töb­bet exportáltak, mint amennyi egyáltalán az országban volt. A magyar adatok sem sokkal job­bak: amíg a tavalyi kampány­ban 158 ezer tonnányi cukrot gyártottak le hazánkban, az export meghaladta a 281 ezer tonnát. Magyarországon komoly csá­bítást jelent az is, hogy kiemel­kedően magas, 27 százalékos az adó kulcsa, vagyis a csalók ennyit nyernek. Az adócsök­kentési javaslatokat azonban a Nemzetgazdasági Miniszté­rium többször lesöpörte az asz­talról, a jövő évi adótörvények­nél is csak arról rendelkeztek, hogy az élősertés és a félsertés kereskedelmében veszik visz- sza öt százalékra az adótartal­mat. Erre is magyarázatot ad az uniós áfarendszer: ebben ugyanis korlátozott számú kulcs alkalmazható. Vagyis ha már kedvezményes, az 18 vagy 5 százalékos lehet. Előbbi nem jelent érdemi változást, utóbbi azonban túl nagy adókiesést jelentene az államnak. Nehezen faraghatók a gázárak szabályozás A korábbi árképzés szerint is esnie kellett volna a lakossági tarifának A magyar leánynak is jól jón majd az Intersport piaci teijeszkedése Az elmúlt szűk két évben folyamatosan csökkentek a lakossági díjak Elvileg tovább is csökkent­hető az orosz importgáz ára, kérdés, adottak-e a feltételek. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igaz­gatója szerint azonban a szolgáltatóknak már a mai árszint és értékesített mennyiség mellett sincs elég pénzük érdemi fejlesz­tésekre. B. Horváth Lilla Az októbertől elért, 20 száza­lékos csökkentésnél akár is tovább is faragható a Magyar- országra érkező, orosz import­gáz ára, hiszen minden ilyen megállapodásban rögzítik, hogy a benne foglaltak mi­lyen feltételek teljesülésekor, milyen indokkal, és mennyi idő elteltével tárgyalhatok új­ra. Ekkor azonban a vevőnek is kell kínálnia valamit: pél- sául a korábbinál nagyobb mennyiség vásárlását, hosz- szabb időre szóló megállapo­dást, vagy kedvezőbb fizetési konstrukciót. E lehetőség ismeretében nem kizárt, hogy az impor­tőr MVM még kedvezőbbre kívánja változtatni a hosszú távú gázimport-szerződésben foglalt árképletet, amely a kö- zelmútlbeli módosítása után már most is a spotpiaci szintet közelíti. Ám az esetleges szán­dékról csak annyit mondtak a társaságnál, hogy a piaci vál­tozások miatt folyamatosan egyeztetnek a Gazprom Ex­porttal, de minden részlet üz­leti titok. Az importár csökkenése és a hazai lakossági árak kap­csolatáról két dolgot emelt ki a Világgazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója. Egyrészt azt, hogy mivel az egyetemes szol­gáltatásban alkalmazott ta­rifának az 55-60 százalékát teszi ki magának a gáznak az ára, a tarifa a rezsicsökkentés elrendelése nélkül is csökkent volna, hiszen a korábbi, piaci folyamatokat leképező ármeg­határozás is ezt írta volna elő. Igaz, erre a megvalósított re­zsicsökkentéshez képest kés­leltetve került volna sor. (A gáz végfelhasználó árában a vevő magán a gázon kívül fi­zet a rendszerhasználatáért és a gáz tárolásáért, de fizet ár­rést is, mindezt pedig 27 szá­zalékos áfával megfejelve.) Másrészt eléggé kérdéses, hogy meddig is tartható a la­kossági gáz jelenlegi, alacsony ára. Mára ugyanis rendkívül rossz helyzetbe kerültek az európai gáz- (és áram-) keres­kedők a gazdasági válság mi­att lecsökkent gázkereslet mi­att. De azért is, mert az árak is estek a kisebb igények, és a felfutott amerikai gáztermelés miatt. Tőzsdei értékékük néhány éve még a könyv szerinti érték két és félszeresét is kitette, ma már az alatt van. Nincs igazán forrásuk a fejlesztésre, holott a beruházásaik meglehetősen tőkeigényesek, és a szakma jellegéből következően, érte­lemszerűen hosszú távra szól­nak. Értékvesztésük miatt egyéb­ként igencsak nagyot veszítet­tek rajtuk fő vevőik, a nyug­díjalapok is. Két-három évig talán még tartható a mostani helyzet, azt követően viszont már „történnie kell valami­nek” az igazgató szerint. A piaci előrejelzések szerint a következő két-három évben csak halványan emelkedhet­nek azok a hollandiai gáztőzs­dén meghatározott árak, ame­A Panrusgáz közvetít az orosz Gazprom minden or­szágnak egy általa 50 százalék­ban ellenőrzött vegyesvállalaton keresztül adja el a gázt. Ma­gyarországon ez a Panrusgáz Zrt., a hazai vevő közvetlenül vele szerződik. A Panrusgáz másik fele az E.On Ruhrgasé. E hányad várhatóan a gáznagy­kereskedelmet is átvett MVM-hez kerül, döntés még nincs. A Panrusgáz a gáz 60 százalékát a saját, olajárinde­xált képlete szerint, a többit spotpiaci áron adja. Az arányt - amely csak a hazai nagyke­reskedőt kötelezi, a közvetítőt nem - a hazai szabályozás írta elő. Akár módosíthatja is. lyekhez európai vevői elvárá­saihoz igazodva a Gazprom Export is közelít saját árképle­tével. Ám a valódi elmozdulás serkentő piaci kereslet akkor sem nő majd meg látványo­san, ha élénkülne a földrész gazdasági teljesítménye, mert míg korábban egy százalékos növekedés egy százalék ener­giaigény-emelkedéssel járt, a termelés hatékonysága és a takarékosság miatt ma csak 0-0,2 százalékossal. A magyarországi helyzetet és a kilátásokat jól jellemzi a friss adat: az idei, tízmilliárd köbméter alatti hazai gázfel­használás jócskán elmarad a valamikori legnagyobb, 14,5 milliárdos felhasználástól. több mint 150 milliós piacot szerzett meg az Intersport De- utschland, többségi tulajdont vásárolva a több kelet-európai országban, így hazánkban is leányvállalattal rendelkező Intersport Ausztriában. A len­gyel Intersport 25 százalékos részesedésével is rendelkező német anyacég, az Intersport Ausztriához tartozó magyar, cseh és szlovák piac felett is megszerezte az ellenőrzési jo­got. (Az önálló tagvállalatokból álló Intersport International Corporationnek (IIC) 42 or­szágban 5400 saját, illetve franchise üzlete van.) Gábrielé Fenninger, az Intersport Auszt­ria vezérigazgatója szerint a partnereik által is támogatott akvizícióval, a hat országban közösen működtetett piacon hosszú távon bebiztosítják a sport-szakkereskedelem anya­gi és szakmai hátterét. Horváth Csobán, a magyar leányvállalat ügyvezető igazga­tója szerint az új tulajdonos ne­kik is új lehetőségeket teremt. Nyugat-Európában a gazdasági válság egyik nagy nyertese a sportszer piac, amely közel 20 százalékos forgalomnöveke­dést ért el. Magyarországon stagnálás a jellemző. A két out­iét mellett 9 saját és 6 franchi­se üzletet üzemeltető leány a márkaválaszték újratervezése mellett bérleti szerződések új­ratárgyalásával racionalizálja kiadásait. Áruházaik számát a következő három évben 25-re tervezi növelni. ■ 1 * » # k

Next

/
Oldalképek
Tartalom