Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
\ 8 INTERJÚ 2013. DECEMBER 22., VASÁRNAP ünnepvárás Ternyák Csaba egri érsek szerint időt és figyelmet kell szánnunk egymásra, attól lesz igazi az ünnep. A boldogságot ugyanis csak önmagunkon kívül, egymásban találhatjuk meg. Az ajándék mögött pedig a szándékot nézzük, és azt, hogy szeretetből fakad. „JOBBAN FIGYELJÜNK EGYMÁSRA!" Az egri érsek számára a karácsony különleges ünnep. Nem csak születésnapja esik az adventi időszakra, 1992-ben éppen karácsony napján kapta meg püspöki kinevezését. Ternyák Csaba szerint a ráfordított idő teszi hitelessé az ünnepet. A karácsonyt pedig a szeretet, amelynek külső megnyilvánulásaitól racionalista korunkban sem szabad félnünk. Fábos Erika- A karácsony a szeretet ünnepe. Mit jelent a szeretet és mit jelent a karácsony az Ön számára?- Számomra mindenek előtt Jézus Krisztus születésének az ünnepe. Hitem szerint ez a születésnap az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. Emiatt kezdjük az időszámítást is Krisztus születésétől. Míg más régi események aligha vannak közvetlen hatással életünkre, ez a születésnap ma is inspirál, szembesít, életünk javítására késztet. Azért lett a szeretet ünnepe, mert arra emlékezünk, hogy az Isten szeretetből emberré lett, hogy az embert megváltsa bűneiből. A szeretet kinyit a másik emberre, egyszerre csak ő válik fontossá. Ennek megnyilvánulásai nagyon sokfélék lehetnek. Kezdődik a meghallgatással, a másik emberre való odafigyeléssel, folytatódik az önzetlen segítségnyújtással és eljuthat egészen az önfeláldozásig. Akinek most a születésnapját ünnepeljük, ő mondta egyszer, hogy nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.- Mit gondol, átélheti teljességgel az ünnep szentségét egy ateista ember?- Jézus Krisztus minden ember megváltója, azé is, aki ezt vonakodik elfogadni. A szeretet nyelvét mindenki megérti, aki képes szeretetet adni és kapni. Ezért lehet a karácsony mindenkié. Az ünnep szentségével azonban egy kicsit máshogy áll a dolog. Szerintem annyira tudjuk átélni, amennyire Isten szentségét befogadjuk, amennyire hiszünk benne, amennyire hajlandóak vagyunk életünket parancsaihoz igazítani.- Ön szerint mitől lehet érvényes, hiteles egy ünnep?- Az ünnep fogalma szorosan kapcsolódik a pihenéshez. Nem véletlen, hogy munkaszüneti napnak is nevezzük. Az ünnep lényegéhez tartozik, hogy ilyenkor nem dolgozunk, vagy a szokásostól eltérő aktivitást végzünk, és kikapcsolódunk a megszokott életrendből. Szervezetünknek is, lelkűnknek is szüksége van erre, hogy regenerálódjunk. Ha nem tudnánk ünnepelni, akkor életünk sivárrá és szürkévé válna. A régi paraszti kultúrákban a vasárnap méltóságot és szép ritmust adott az életnek. Ekkor az emberek ünneplőbe öltöztek és templomba mentek. Megadták a tiszteletet Istennek és egymásnak azzal, hogy lelkűket is ünneplőbe öltöztették. Szerintem a ráfordított idő teszi hitelessé az ünnepet, amelyet családunkkal, barátainkkal együtt pihenéssel, közös étkezéssel, játékkal, sétával töltünk el. Nem véletlen, hogy az emberi kapcsolatok megromlásának hátterében gyakran az a vád áll, hogy neked nincs időd ránk. A vasárnapnak is ez adja meg igazi rangját.- Nemrég ünnepelte a hatvanadik születésnapját: milyen viszonyban van az idővel?- Istennek egyik legszebb alkotása, amely megadja a fejlődés és az újrakezdés lehetőségét. Ez az egész világ időben jelenik meg, bontakozik ki, fejlődik. Benne mi emberek is. Egyedül Isten él az időn kívül, egyedül benne nincs semmi változás, egyedül ő örök. A világot azonban úgy alkotta meg, hogy állandó mozgásban, fejlődésben legyen. Számomra az idő ajándék és lehetőség. Minden új nap új kezdet, egy kis új élet. Ma még kijavíthatom, amit elrontottam, ma még bepótolhatom, amit elmulasztottam. Ezért olyan fontos, hogy megbecsüljem, hogy ne fecséreljem el üres és értéktelen tettekre. Ahogy egyre kevesebb van belőle, egyre inkább tudatosítom, hogy mekkora érték ez. Kincs, amelyet kaptam, és egyedül rajtam áll, hogy hogyan használom, mire fordítom.- Az ünnep az Ön számára kizárólag a liturgia szerint zajlik, vagy meg tudott őrizni valamit a régi, családi karácsonyok hangulatából?- A keresztény hagyomány szerint a liturgikus ünneplést követi az agapé, a közösségi együttlét, amelyet a fehér asztal szimbolizál. Ez olykor nagyobb közösségben, máskor szűkebb családi körben zajlik, de mindig követi a liturgikus ünnepet. A régi karácsonyok hangulatának része a karácsonyfa, a fények, az ajándékok, az ünnepi vacsora. Ezek nem maradhatnak el ma sem. Az a nagy család, az Egri Főegyházmegye, amelyhez tartozom, különféle szinteken ünnepel. Az érseki iroda munkatársaival karácsony előtti utolsó munkanap délutánján ünnepiünk. Majd 24-én a szegényekkel ebédelek, Szenteste a kispapok ünnepi műsorán veszek részt, majd együtt vacsorázunk. A karácsonyi nagymise után pedig közvetlen munkatársaimmal ünnepiek. Ezeken az együttléteken felolvassuk a karácsonyi evangéliumot, énekelünk, szép verseket olvasunk, pontosan úgy, mint amikor fiatal voltam.- Hogyan emlékszik, melyik volt a legemlékezetesebb karácsonya?- Amikor kisgyermekként magam is részese lehettem egy templomi pásztorjátéknak. Emlékszem, milyen nagy örömet és izgalmat jelentett ez. Tudtam, hogy mire hazaérek a templomból, addigra a Jézuska meghozza a karácsonyfát, amely alól a legszegényebb időkben sem hiányzott néhány könyv, ruhanemű, játék. A másikat már felnőtt fejjel, 2000-ben, Rómában éltem meg, a Nagy Jubileum évében. II. János Pál pápa a karácsony éjféli misét kivételesen nem a Szent Péter Bazilikában, hanem a téren mutatta be a nagy tömeg miatt. Azért emlékezetes, mert ekkor sok minden hiányzott nekem a régi karácsonyok hangulatából. Hiányzott a családom, hó helyett eső esett, ráadásul nagy szél is fújt, ami az esőt az ember arcába verte. Talán éppen ezért, mégis sikerült valamit megérteni és megélni a Szent Család kiszolgáltatott helyzetéből.- Mi volt a legszebb vagy „legértékesebb” karácsonyi ajándék, amit valaha kapott?- Ez az ünnep nekem a püspöki kinevezésem évfordulója is, ezért nagyon emlékezetes számomra 1992 karácsonya. Persze, tudom, a püspökség nem ajándék, hanem feladat. Az ajándéknak, legyen az akár szellemi, akár anyagi jellegű, nem annyira az értéke, személyessége, vagy váratlansága okoz számomra örömet. Inkább a szeretet, amelyet kifejez. Minden ajándék mögött ott van az ajándékozó személye, aki szeretetét, megbecsülését, tiszteletét fejezi ki. Ezért olyan szép az a régi történet, amelyben egy szerzetes közösségben egy almát minden szerzetes tovább ajándékoz a szomszédjának és végül eljut ahhoz, aki először ajándékozta meg vele egyik társát. Az ajándék közösséget teremt és képes arra, hogy a szeretet kötelékeinek hálóját feszítse ki emberek között családban, baráti körben, munkahelyen.- A népszámlálás vallási adatairól komoly vita folyt ebben az évben. Van ok aggódni azon, hogy fogynak a katolikusok Magyarországon?- Az adatok pontosságára vonatkozó kételyek ellenére azt mindenki elfogadja, hogy kevesebben vallották magukat katolikusnak, mint a korábbi népszámlálás idején. A mi feladatunk az, hogy hirdessük az evangéliumot minden embernek. Egy evangéliumi kifejezéssel élve, nekünk Névjegy DR. TERNYÁK CSABA AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE 81. főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia al- elnöke. 1953. DECEMBER 4-ÉN Született Fertőszentmiklóson. TEOLÓGIAI TANULMÁNYAIT a győri Egyházmegyei Szemináriumban, majd Budapesten a Központi Szemináriumban végezte, ahol a Hittudományi Akadémia hallgatójaként teológiai doktorátust (PhD) szerzett. 1979. június 21-én szentelték pappá Győrben. 1980-tól Győrött püspöki szertartó, majd titkár. 1986-tól 1988-ig dogmatikai tanulmányokat végzett Rómában. 1988-TÓL 1992-ig a római, Pápai Magyar Intézet rektoraként működött. 1992-TŐL 1997-iG a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 1992. DECEMBER 24-én esztergomi segédpüspöki kinevezést kapott. 1993. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. 1997. december Íl-Jncímze- tes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki. 2007. március 15-én nevezte ki XVI. Benedek pápa egri érsekké. 2010-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnö- ke. JELMONDATA: „IPSI GLÓRIA IN SAECULA!” („Dicsőség Neki mindörökké!’’) a vetés jut, de a növekedést Isten adja.- Egyre kevesebb gyerek születik, egyre több a csonka család Magyarországon. Hogyan látja a helyzetünket, valóban válságban vannak a lelkek?- A gyermek a nagylelkűség, a remény, a jövőbe vetett bizalom jele. Ahol kevés van belőle, ott valóban válságban van az ember. Ma gyakran új szavakat találunk ki régi tartalmakra, így szépítjük a helyzetünket és csapjuk be önmagunkat. A válság leánykori neve a bűn. Amikor az ember önzővé válik, akkor valójában önmaga ellensége lesz. Egyedül akar boldogulni, pedig Isten olyannak alkotott minket, hogy boldogságunkat csak önmagunkon kívül, egymásban találhatjuk meg. Ezt az ördögi kört csak a szeretet képes átvágni. Ha az ember válsága ellen tenni akarunk, akkor egyetlen lehetőségünk van: újítsuk meg életünket, még ma kezdjük el tenni a jót, segíteni másokon, különösen a bajba jutottakon. A rosszat csak jóval tudjuk legyőzni, önmagunkban és a világban is.- Ferenc pápát idén az Év emberévé választották. Mitől ennyire népszerű, mi a titka?- Egyszerű és tiszta beszéde mellett olyan gesztusai vannak, amelyeket azok is könnyen megértenek, akik a szavak világában már sok csalódáson vannak túl. Az egyszerűség, a közvetlenség, bizonyos javak tudatos visz- szautasítása, olyan prófétai tettek, amelyek minden szónál hatékonyabbak. Amikor az utca embere azt látja, hogy életformája, szerény lehetőségei miatt egy fontos ember nem csak hogy nem nézi le, hanem tudatosan korlátozza magát a javak használatában, a fogyasztásban, amikor azt is látja, hogy ez az ember tényleg segíteni akar másokon, akkor önkéntelenül szimpátiát érez iránta.- Húsvéti megválasztása óta érzékelhető a külvilág részéről egy igen komoly várakozás a katolikus egyház megújulásával kapcsolatban. Sokat találgatják, vajon ő lesz-e az a pápa, akinek ez sikerül. Ön mit gondol, szükség van olyan mértékű megújulásra, mint ami a várakozásokból kiszámítható?- Nem világos egyelőre, hogy mennyi a megújulás, és mennyi a változtatás a pápa terveiben. Megújulásra kétségtelenül most is szükség van. Ez az egyház állandó tapasztalata. Ez egyúttal sokféle változtatást, reformot is jelenthet. A nagy kihívást mindig az egység megőrzése jelenti, hiszen az egyház soha nem mehet szembe alapítója szándékával. XXIII. János pápának több mint fél évszázaddal ezelőtt a II. Vatikáni Zsinaton sikerült az egész egyházzal elfogadtatnia, hogy olyan megújulásra van szükség, amely szinte az egyházi élet egészét érintette. Különösen három területen hozott a zsinat nagy újítást: az ökumenikus párbeszéd bátorítása, a liturgia megújítása és a lelki- ismereti szabadság tiszteletben tartása. Nem véletlen, hogy egyes kisebb tradiciona- lista körök éppen ezek miatt szakították meg a közösséget a katolikus egyházzal.- A pápa idei karácsonyi interjújában azt üzente: „Soha ne féljünk a gyengédségtől”. Az idei karácsony Ön szerint mit üzen nekünk?- A pápa azért beszél a gyengédségről, hogy a mai ember újra felfedezze ennek fontosságát. Kétségtelenül a karácsonyi idill, ahogy a képeken és a betlehemes ábrázolásokon látjuk, sok gyengédséget sugall. Ha viszont körülnézünk a világban, akkor ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk. Óriási a kontraszt, amelyet a pápa egyszer úgy fogalmazott meg, hogy a mai világban az nem hír, ha az utcán meghal egy koldus, de ha két ponttal csökken a tőzsde, az igen. A karácsony idei üzenete az, hogy sokkal jobban kell figyelnünk egymásra és racionalista korunkban sem szabad félnünk a szeretet külső megnyilvánulásaitól. a * A Ternyák Csaba szerint fontos, hogy a lélek is regenerálódjon karácsonykor
