Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-21 / 297. szám
2013. DECEMBER 21., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Kérem a Jézuskát, hogy hazasegítse apukát várostörténet, ajándékba Tusi mézeskalácsán két sellő tartja Siófok címerét, a könyvtárosok is megsütötték Kérem a Jézuskát, hogy hamar hazasegítse apukát - írta Szalay Etelka a frontra édesapjának, és ezzel a címmel nyílt most a Szalay család korabeli dokumentumait bemutató kiállítás is a siófoki Kálmán Imre Emlékházban. Fónai Imre Ez melyik épület? Ez hol állt? - kérdezgették egymást a kiállítás megnyitójára összese- reglett régi és új siófokiak. Az ám, Szalay Etelka édesapjának hajdani, a németek által fölrobbantott szanatóriuma például hol állhatott? Föl volna adva a lecke, ha a tárlat összeállítói nem szolgálnának térképes megoldással: habár a Sió-parton állt (Vilma-telepnek mondták azt a településrészt), de akkoriban szélesebb volt a csatorna, mai helyét, a Fő utca sarkát jelenleg már nem mossa a Sió vize.- Ez év tavaszán egy Siófokról elszármazott lokálpatrióta, Szmodis Lóránt hívta fel a figyelmemet, hogy micsoda kincseket rejteget Etelka a budai lakásában - mondta Kovács Emőke, a siófoki könyvtár és az emlékház igazgatója. - Elmentem hozzá és rádöbbentem, hogy fotói, dokumentumai komoly történeti értéket jelentenek Siófok számára. Olyan képek kerültek például elő az akkori településről, melyek eddig még sehol sem lettek bemutatva. Tusi édesapja a fronton szolgált orvosként, a család neki írt leveleit és a frontról hazaküldött válaszleveleket is - több mint százat - a könyvtárnak ajándékozta az anyag részeként. A fővárosban élő Szalay Etelka nyolcvan esztendős is elmúlt, de fiatalságát megőrizte, az emlékeket valósághűen idézi fel. Közel egy évszázad dokumentumait, tárgyi emlékeit (köztük kislánykori ruháját, palatábláját, édesapja szipkáját) őrizte meg, és adta át intézményünknek. Az egyedülálló kordokumentumokból több generáció élettörténete rekonstruálható, de a mozaikokból az egész 20. századi magyar történelem is összeállítható. Szalai Etelka (balról) újra otthon. Azt mondta a kiállítás menyitóján, csak a szülőföldjén tudták így összeállítani. Hisz itt még a virágok is máshogy nyílnak A huszadik század történelme elevenedik meg a családi fotókon. Ezeket még sehol sem mutatták be, felbecsülhetetlen értéket képviselnek Szalay Dénes a két háború között szanatóriumot működtetett Siófokon. „Röntgen, di- athermia, ultra-violett fénykezelés” - ízelítő a kínálatból, a fényképen fennmaradt épület homlokzatáról. Az egyik fotón Tusi is ott áll a szanatórium-közeli fahídnál. Amikor a németek 1944. decemberében fölrobbantották a Sió-hidat, azzal együtt dőlt romba a szanatórium épülete is. Az ezt megelőző heteket így írta le Etelka: „Elkezdtek özönleni a front elől menekülők. Siófok még utoljára felöltötte mondén arcát: az utcákon ismeretlen nők tűntek fel nercbundában, elegáns lovagokkal; katonák, magányos prémkabátos férfiak kísértettek utoljára a végleg távozó múltból, majd tűntek el egyik napról a másikra.” Boldizsár Iván tájképén a Sió utca 11., az volt Szalayék kertes háza a Sió bal partján, valahol ott, ahol ma a tízemeletes toronyházak állnak (valamivel északabbra, de a Sió jobb partján állt a szanatórium). Nagyanyja Batthyány utcai Nyugalom villája pedig a két háború közötti Siófok felkapott nyaralóövezetében; Kabos Gyula, Bilicsi Tivadar, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, a Latabárok tűntek fel gyakran a környéken. „Számos művész megfordult az otthonunkban, akik a Balatont festették - olvasható Etelka visszaemlékezésében. - Siófokon volt egy Képzőművészeti Szabadiskola, Muzsinszky-Nagy Endre bácsi vezette... Szentgyörgyi Ducival biciklivel gyakran mentünk a Boldogság völgybe, elnevezésének népies, pikáns változata is ismert volt, a hajóslegények odajártak csiklandozni a menyecskéket.” Rácsodálkozhat a kellően fiatal látogató a hetven évvel ezelőtti főtér képére („a Községháza előtti Szabó-keresztet nagynéném, Szabó Mihályné állíttatta 1889-ben, a kereszt mögött volt a piac”), a Fodor-sporttelepre („A teniszpálya később Róna bácsié lett, ő tanított engem is teniszezni”), s aztán rábukkanhat a '44. december harmadikát leíró Túsi-feljegyzésre: „Ágyúlövést lehetett hallani, azt mondták, Siófok elesett. Este elindult a kórházvonat...” S szerencséjükre meg sem állt Passauig az orvosparancsnok, Szalay Dénes irányításával. Etelka rajz-történelem szakos tanári diplomát szerzett, tagja volt a Nemzetközi Színkutatási Társaságnak, népi iparművész lett, főleg üvegfestéssel foglalkozott, de a különböző mézeskalács-motívumok is nagyon érdekelték. Két sellő tartja Siófok címerét az egyik mézeskalácsán, melyet, köszönhetően Etelka leírásának, a siófoki könyvtár dolgozói megsütöttek a kiállítás-megnyitóra. Ezen mondta Balázs Árpád siófoki polgármester, a korabeli fotókra utalva: ilyen lehetett egy jó polgári család, a közjó javára épített szanatóriummal, fess ruhákban, gyönyörű kerttel. Szalay Etelka pedig csupán annyit jegyzett meg: „így csak édes szülőföldemen tudhatták összeállítani ezt a kiállítást, hogy újra kiérezhessem belőle azt, hogy itt mások az emberek, itt máshogy nyílnak még a virágok is...” Leáldozóban a lucnak, ám a formásért többet is fizet a vevő karácsonyfa Az idei sláger az ezüst- és a nordmann, a műfenyő praktikus , de valójában sokkal drágább, mint a valódi ► Folytatás az 1. oldalról- Talán meglepő, de úgy tűnik, leáldozott a lucnak - állította Kovács József. A gyékényesi kereskedő nyolc éve árul fenyőfát, s egyre kevesebbet - az idén már csak 110 - próbál eladni. - A sláger most a nordmann, hiszen nem bök annyira a díszítésnél, nem hullik, a tűlevelek az ágakon száradnak el, nem kell olyan sokat takarítani utána. Ami fontos szempont, főként, hogy az árusok által kínált fák két-há- rom héttel kivágásuk után lesznek feldíszítve. Az idén amúgy az időjárás kedvez a fenyőknek, hiszen a kivágott fákat nem áztatta ónos eső, nem nyomta össze a hó, s óriási fagyokkal sem kellett dacolniuk, így meglehetősen jó állapotban várnak vevőikre. Aki biztosra akar menni, az utolsó pillanatban vágat: a kaposváriak közül sokan a Pázmány utca végi őstermelőknél választják ki karácsonyfájukat.- Nálunk az ezüstöt keresik a leginkább - mondta Kapitány Ferenc -, s a legkelendőbbek a két méter körüliek. Lucból kevesebb van, a korábbi aszályos évek nagyon megviselték a növényeket, így nem tudtak megfelelő ütemben nőni, illetve sok águk elszáradt, sajnos rengeteget ki kellett vágnunk. A fűrész most is dolgozik, bár a többség egyelőre csak megÖröm a családnak. Van, aki nem hagyja az utolsó napra a fenyő kiválasztását jelölteti és lefoglalja választottját, hétfőn megy érte: így tovább marad a földben a fa, s nem otthon kell tárolni, esetleg dugdos- ni a gyerekek elől. Ebből a szempontból sokkal praktikusabb a műfenyő, melyet a szekrény mélyére is be lehet tuszkolni, évekre megoldja a karácsonyfa-problémákat. Igaz, hogy a fenyőillatot csak illatosí- tóval tudja hellyel-közzel reprodukálni, formájukban már ha- jaznak egy-egy fenyőfajtára, s árában sem versenyképes az élő fákkal. Egy több mint fél méteres példány 4-5 ezer, egy 1,5 méteres 15-22 ezer, azaz ennyi pénzből akár öt-hat fenyőt is vásárolhat, aki az igazira szavaz. Keresgélnie sem kell a hidegben bóklászva, ugyanis a fenyőfa is ráhangolódott az internetre: a világhálón ugyanis már nemcsak díszeket, égősorokat, girlandokat lehet vásárolni, de fenyőt is, méghozzá befaragva. Akár olcsóbban is, mint a placcon, hiszen már 300 forintért is adják a luc méterét, s ha valaki hajlandó megfizetni, fel is díszítik számára a fát. Mielőtt bárki meglepődne, hogy erre igény mutatkozhat, a neten bér-halász- léfőzőt is lehet találni, aki a saját konyhánkban készíti el az ünnepi vacsorát, s még az alapanyagokat is magával hozza... ■ Vas András
