Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-19 / 295. szám

1UU1i.IL 1 Egyre kevesebb cigi fogy koncesszió Negyedik körös pályázattal keresnek trafikosokat I 3 Darák: független az igazságszolgáltatás A DEVIZAHITELEK Összetett, súlyos társadalmi problémát okoznak, melyek a hagyomá­nyos jogi eszközökkel nehe­zen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten. Az igazságszolgáltatás függet­lenségére célozva elhangzott az a kérdés is, hogy milyen nyomás nehezedett a deviza­hitelek kapcsán a Kúriára. Ennek kapcsán a főbíró azt hangsúlyozta: a bírói függet­lenség garanciái évtizedek óta fennállnak és ma is mű­ködnek, ezt az alaptörvény is biztosítja. ■ MTI NFM: 16 önkormányzat kap 41 ingatlant a kormány döntése alapján tizenhat önkormányzat jut ingyenesen negyvenegy ingatlanhoz, összesen 1,6 milliárd forint értékben - közölte a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium (NFM) az MTI-vel szerdán. A jelenleg nem, vagy nem hatékonyan hasznosított ingatlanotok i fenntartási, üzemeltetésű, őrzési költségének megtaka­rításával a központi költség- vetés kiadásai csökkennek. A helyi önkormányzatok ingyenesen jutnak a vagyon­elemekhez. ■ MTI Jelentéstervezet az adatgyűjtésekről bemutatta szerdán jelentés- tervezetét Claude Moraes eu­rópai parlamenti képviselő, akit azzal bízott meg az EP bizottsága, hogy vizsgálja ki a Nemzetbiztonsági Ügynök­ség által végzett adatgyűjtés ügyét. Moraes azt írja, hogy az EU-nak akkor szabadna szabadkereskedelmi megál­lapodást kötnie az Egyesült Államokkal, ha abban nem szerepelnek adatvédelmi elő­írások. ■ MTI Az idei évben októberben fogyott a legkevesebb ciga­retta: 529 millió szál. Január közepéig újabb ezer trafikra lehet pályázni. Vég Márton Mintegy felére zsugorodott a le­gális dohánypiac októberben a NAV jövedéki statisztikái sze­rint. Áz ősz második hónapjá­ban mindössze 529 millió szál cigarettát adtak el a gyártók. Ez az idei legalacsonyabb havi adat. Tavaly októberben, valamint 2010 és 2011 szeptemberében is bőven 1 milliárd szál fölött volt a fogyasztás. Idén októberig 8,1 milliárd darab fogyott, míg ta­valy összesen 12,5 milliárd szál. Amióta július 1-től már csak a nemzeti dohányboltokban lehet legálisan cigarettát vásárolni, még nem volt olyan hónap, amely­ben 1 milliárd szál felett lett volna a fogyasztás, pedig például 2012- ben inkább az a hónap volt a ka­kukktojás, amikor nem lépték át ezt a szintet. A dohánytermékek után szeptemberben az év leg­magasabb jövedéki adóbevétele (36,2 milliárd forint) gyarapította a költségvetést, míg az októberi bevétel 28,8 milliárd forintot tett ki. A két hónap adatai összesen 5 milliárd forinttal, 8,2 száza­lékkal haladják meg az elmúlt év azonos időszaki adatait, tehát a jövedéki adóbevétel növekedett. Ez azonban annak köszönhető, hogy 2012 szeptemberében csak 472 millió szál fogyott, de akkor a jövedéki adó emelése miatt be­spájzoltak a gyártók. Á dohánypiac zsugorodásának egyik oka, hogy települések szá­zaiban még mindig nem lehet le­gálisan cigarettát vásárolni, mert kijelölt árus sincsen. Ezt próbálja meg újfent orvosolni a Nemze­ti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. azzal, hogy tegnap kiírták a negyedik körös trafik­OKSZ: mindenki bukott A 2014-es költségvetés 932 milliárd forint jövedéki adóbe­vétellel számol, ami 15 milli­árd forinttal kevesebb az idei­nél. „A dohánytermékek után a jövedéki adóbevételek 35,9 százaléka keletkezik. A bevéte­leken belül a cigaretta 77 szá­zalékot tesz ki, amely közel 8 százalékpontos csökkenést jelentő bázisévi előirányzat­hoz képest” - áll az elfogadott törvényjavaslatban. A Nemze­pályázatokat 992 településre. Többnyire olyan falvakról van szó, ahol eddig a megemelt árrés ellenére sem volt pályázó, ezért kérdéses, hogy ezúttal miért len­ne. Egy budapesti, egy debreceni és egy paksi, valamint hat bala­toni koncesszió is szerepel a lis­tán. A vállalkozók január 17-ig töprenghetnek, utána 30 vagy 60 nap, mire megszületik a dön­tés. Ha valamennyi koncessziós jog gazdára találna, akkor már mintegy 6200 nemzeti dohány­bolt működhetne az országban. Az elbírálási szempontok nem változtak, a jogszabályok azon­ban igen. Jövő nyártól ugyanis új dohányboltot már nem lehet nyit­ti Dohánykereskedelmi Non­profit Zrt működtetésére 506 millió forintot szavaztak meg. A dohánytermékek kiskereske­delmének koncessziós dija el­nevezésű sorban pedig 826 millió forint szerepel. Az OKSZ szerint mindenki bukott az új trafikrendben: a költségvetés mellett maguk az új trafiko- sok, ráadásul, ahogyan az várható volt, a piacukat vesztő régi árusok is. ni másik dohánybolt bármely be­járatától számított 200 méteres távolságon belül. Szintén korlá­tozza a trafikosok lehetőségeit, hogy 2500 négyzetméternél na­gyobb alapterületű üzletbe (pél­dául Tesco) nem költözhetnek be, valamint a benzinkút is tiltott területnek számít. Bár a 20 évre aláírt koncessziós szerződések még semmjlyen területi szabályt nem tartalmaztak az adott tele­pülésen belül, a kormány szerint az intézkedés a meglévő koncesz- sziós jogokat semmilyen formá­ban nem érinti, éppen ezért az államnak semmilyen kártérítési kötelezettsége nincsen. A tiltást azzal indokolta Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereske­delmi Nonprofit Zrt. vezérigazga­tója, hogy a hipermarketekben, plázákban, benzinkutakon mű­ködő 200 dohánybolt a piaci for­galom 17 százalékát lefölözte. Ez­zel szemben 2500 trafik a megél­hetés határán van. Ellenzéki poli­tikusok szerint viszont korábban olyan szerződéseket kötöttek a vállalkozókkal, amelyek kimond­ják, hogy az államnak körülbelül 1,9-4,6 millió forintot kell fizetni­ük trafikonként, amennyiben a koncessziós szerződés megszű­nése nem a trafikos kihágásának következménye. Sztrájkra készek még a szociális dolgozók béremelés Nem fogadja el a hét végén bejelentett ága­zati bérpótlékot, továbbra is béremelést sürget a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság. Szűcs Viktória szóvivő lapunknak elmondta: a vázolt pótlékrend­szer jogcímében és összegsze­rűségében egyaránt távol esik a szociális ágazatban dolgozók jogos elvárásaitól. A kormány­nyal folytatott tárgyalásokon pedig szóba sem került, amiről Balog Zoltán miniszter Sop­ronban azt mondta, 5-11 szá­zalékos béremelést jelent, havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti területen dol­gozók fizetését. Ezért azt sem tudják, pontosan kik, milyen munkakörökben és milyen fel­tételekkel kaphatnák meg. Lapunk a szaktárcától igye­kezett megtudni a részleteket, ám lapzártánkig nem kaptunk információt. Arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy ezek után megtartják-e az egyeztető tárgyalások következő, mai for­dulóját, amint abban a sztrájk- bizottság számára is váratlan hétvégi bejelentést megelőzően megegyeztek. A Szociális Ágazati Sztrájk- bizottság tegnap döntött arról, milyen lépések következzenek, amennyiben a kormány a bér­pótlékkal rendezettnek tekin­tené az ágazatban dolgozók bérrendezését. Bár erről előre nem akartak beszélni, a koráb­bi nyilatkozatok alapján szinte bizonyos, hogy változatlanul kitartanak eredeti követelésük mellett, ami az egészségügyi szakdolgozói bértábla kiterjesz­tését tartalmazza a szociális ágazat munkavállalóira. Ez átlagosan 20 százalékos béremelést jelentene szociális, idős- és fogyatékos otthonokban, a bölcsődékben, házi segítség- nyújtásban dolgozó mintegy 145 ezer ember számára. Ők jelenleg a létminimumnál kevesebbet, nettó 74.278 forintot visznek haza havonta. A kormány által bejelentett bérpótlékban 73 ezer szakdolgozó részesülne. ■ H. É. Orbán török üzletembereket bátorított befektetés Könnyítették a vízumszerzést - Megdupláznák az áruforgalmat EU-tárgyalások: Szerbia elégedett A török-magyar kapcsolatok­nak nemcsak hosszú évtize­dekre visszanyúló gyökerei vannak, hanem jövője is - han­goztatta Orbán Viktor minisz­terelnök szerdán az Ankarában megrendezett török-magyar üz­leti fórumon. „Szeretném a török üzletem­bereket bátorítani, felhívni a fi­gyelmüket, hogy befektetőként és kereskedelmi partnerként is jöjjenek Magyarországra, és ápolják a hagyományos tö­rök-magyar baráti kapcsola­tokat” - mondta a több mint kétszáz török és magyar üzlet­ember előtt, hivatalos törökor­szági látogatásán a kormányfő, jelezve egyúttal, hogy a most aláírt megállapodásokkal kön­nyítették a török üzletemberek vízumszerzését. Orbán Viktor, aki 120 ma­gyar üzletember kíséretében érkezett Törökországba, azért ajánlotta Magyarországot az üzletemberek figyelmébe, mert - mint mondta - Magyaror­szágnak földrajzi szempontból meghatározó szerepe van a ke­let-nyugati kereskedelemben. A magyar Nemzeti Kül­gazdasági Hivatal szerint a Magyarország és Törökország közötti kétoldalú áruforgalom 2012-ben mintegy 2,1 milliárd amerikai dollár volt. Ezt a két kormány 2020-ig 5 milliárd dollárra akarja növelni. ■ MTI Orbán Bartolomaiosz pátriárkával is találkozott TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰNEK nevezte a szerb miniszter- elnök, hogy az Európai Unió illetékes miniszterei úgy dön­töttek, januárban megkezdőd­hetnek a hivatalos tárgyalások az ország uniós csatlakozásá­ról. A szerb közszolgálati tele­víziónak (RTS) adott interjúban Ivica Dacic kormányfő kijelen­tette, hogy a brüsszeli döntésre több generáció várt. Kiemelte, hogy a Koszovóval való viszony rendezése nem jelenik meg a tárgyalások teljes folyamatá­ban, csak bizonyos tárgyalási fejezeteknél, amelyek az igaz­ságszolgáltatásra és alapvető jogokra, a jogérvényesülésre, a szabadságra és a biztonság­ra vonatkoznak. Szerbia déli tartománya 2008-ban egyolda­lúan kikiáltotta függetlenségét. Az ellenzéki Demokrata Párt közleménye szerint a brüsz- szeli döntés azt is jelenti, hogy Szerbia visszafordíthatatlanul halad az európai demokráciák felé vezető úton. Hozzátették azonban, hogy a jogállamiság, a szólásszabadság, a hatalom elosztása, a diszkriminációel­lenes fellépés és a tisztességes választások még mindig lezá­ratlan ügyet jelentenek a szerb társadalomban. A jobbközép Szerbiai Demokrata Párt nem ennyire elégedett, úgy vélik, hogy a tárgyalások megkezdé­se szerb érdekeket sért. ■ MTI * K i

Next

/
Oldalképek
Tartalom