Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-18 / 294. szám

4 2013. DECEMBER 18., SZERDA Jótékonysági vásárt és kiállítást szerveztek a kaposvári Duráczky központ diákjainak munkáiból Felújítás alatt Dunántúl egyik nagy temploma hitélet A leromlott állapotú bálványosi református temp­lomon csak a legégetőbb hely­reállítást tudják elvégeztetni: megakadályozni, hogy ne sza­kadjon be teljesen a tető, ne áz­zon be még több helyen Isten háza, mondta Ficsor Gábor An­dor, a gyülekezet lelkipászto­ra. Hozzátette: Dunántúl egyik legnagyobb református templo­ma ez, de sajnos 100 alá zsugo­rodott a kálvinisták száma a te­lepülésen. A tetőszerkezetet, és a héja- zatot javítják-cserélik a pályá­zaton nyert 20,5 millió forint­ból, melyet megtoldott a gyü­lekezet kétmillióval. Az imád­ság háza külső-belső rendbeté­telre szorul; erre nincs pénze a közösségnek. Segítségre van szükség ahhoz, hogy a temp­lom régi szépségében pompáz­hasson. ■ Gamos A. Kórusok találkoztak látrányban HANGVERSENY Az iskolások tU- ba-kvartettje, és ökumenikus kórusok adtak ízelítőt tudá­sukból a látrányi református templomban az évvégi hálaadó hangversenyen. A helyi gyüle­kezet Csillaglátó Kamarakóru­sa zárta a programot, majd az összkar elénekelte az „Úrnak szolgái mindnyájan” kezdetű zsoltárt. A kórustalálkozót ha­gyományteremtő céllal rendez­ték, mondta Bóka Zsombor, he­lyi lelkész. ■ G. A. Adventi vásár Marcaliban. Kará­csonyi hangulatot idézve szervezte meg az adventi vásárt a Korzónál a kulturális központ és a Marcali Tu­risztikai Egyesület. Míg az érdeklő­dők nézelődtek a Korzó előtti sétá­nyon, első nap a Fény Gyermekei, majd a Stringers gitártrió, végül a Melinda és a Happy Boys adott kon­certet. A vásár harmadik napján karácsonyi játszóház, filmvetítés, és a marcali múzeum közreműködé­sével mézeskalácssütés is volt. A válogatáshoz, koncertezéshez forralt boros hangulat társult MEGYEI KÖRKÉP Angoltanár a feketegazdaságban bábeli zűrzavar A törvény ellehetetleníti a kis nyelviskolákat és a magánoktatókat Utolsó helyen áll a beszélt idegen nyelvek uniós rang­sorában Magyarország - az emberek kétharmada csak magyarul tud... szakem­berek szerint, ha a felnőtt- képzési törvény jelen for­májában megmarad, tovább romlik a helyzet. Vas András A jogszabály ugyanis kimond­ja, tilos lesz nyelvet tanítani in­tézményi akkreditáció, kaució és napi adminisztráció nélkül. A törvény szeptember 1-én lé­pett életbe, a végrehajtási rende­letek csak azóta készültek el, il­letve kidolgozás alatt állnak. Az már kiderült, egy nyelviskola vagy egy magántanár csak elő­re engedélyeztetett, akkreditál­tatott, szakértővel aláíratott kép­zési program alapján taníthat, az iskolák kötelesek naponta adatot szolgáltatni tanfolyama­ikról, a hallgatók jelentkezésé­ről, lemorzsolódásáról. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesü­let elnöke szerint a szabályozás néhány nagy nyelviskola érde­keit szolgálja, s ha nem változ­tatnak rajta, több ezer magánta­nár és nyelviskola sorsa megpe­csételődik.- Átmennek a feketegazda­ságba - mondta az egyik somo­gyi nyelviskola vezetője. - Egy magántanár nem fog egymillió forintot kigazdálkodni az enge­délyeztetésre, létrehozni mini­mum öt programakkreditációt, amit előír a jogszabály. A köte­lező nyelvi labort, a minőségirá­nyítási rendszert sem lehet el­várni tőlük. Főként, hogy mindez komoly pénzekbe kerül, csak az akkre- ditációk megszerzése az engedé­lyeztetéssel együtt cirka kétmil­lióba. Nyelvenként 130 ezer fo­rint az akkreditációs költség - mondta Pfundt Szilvia, a kapos­vári Happy End nyelviskola ve­zetője ehhez jön programon­ként 68 ezer. Utóbbiakból mi­nimum öt szükséges, ami 340 ezer forint, három nyelvnél tehát 730 ezer forint a költség. A prog- ramakkreditációkat előzetesen minősíttetni kell, ez nincs in­gyen, ahogy a minőségirányítá­si rendszer sem. Két évente lesz külső minősíttetési kötelezettsé­Uniós szinten eddig is kevesen beszéltek idehaza idegen nyelvet, a helyzet most tovább romolhat Az Európai Unió országainak nyelvtudása Ország Legalább 1 Legalább 2 Legalább 3 Nem beszél idegen nyelv idegen nyelv idegen nyelv idegen nyelvet Luxemburg 98 84 61 2 Lettország 95 54 13 5 Hollandia 94 77 34 6 Málta 93 59 13 7 Szlovénia • 92 67 34 8 Litvánia 92 52 18 8 Svédország 91 . 44 15 9 Dánia 89 58 23 11 Észtország 87 52 22 13 Szlovákia 80 43 13 20 Ausztria 78 27 9 22 Ciprus 76 20 7 24 Finnország 75 48 26 25 Belgium 72 50 27 28 Németország 66 28 8 34 Görögország 57 15 4 43 EU-átlag 54 25 10 46 Franciaország 51 19 5 49 Lengyelország 50 22 7 50 t Csehország 49 22 6 51 5 Románia 48 22 8 52 | Bulgária 48 19 4 52 t Spanyolország 46 18 5 54 1 Írország 40 18 4 60 | Nagy-Britannia 39 14 5 61 2 Portugália 39 13 4 61 1 Olaszország 38 22 15 62 1 Maavarorszáe 35 * 13 ^ 4 65 Mi van a törvényben? a jogszabály első paragrafu­sának első bekezdésének C pontja viszont mást mond: „E törvény hatálya kiterjed a fel­nőttképzési tevékenységet foly­tató jogi személyekre, jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági tár­saságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra...”, míg a harmadik paragrafus szerint felnőttképzési tevékenységnek számít az „általános nyelvi kép­zés és támogatott egyéb nyelvi képzés”, a tizedik pedig ponto­san leírja, mi kell az engedély megszerzéséhez: minden, ami egy nyelviskolának. ■ Ön hány idegen nyelvet beszél? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu a A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. günk is az évenkénti ellenőrzé­seken felül. Pfundt Szilvia hozzátette: ed­dig nem volt kötelező az intéz­mény- és a programakkreditáció sem, előbbiekre szinte csak a pá­lyázatos képzésekhez volt szük­ség. Most összeolvasztották ezt a kettőt, az úgynevezett engedé­lyeztetéssel. Aki felnőttképzés­ben akar részt venni, mint nyel­vi tanfolyamokat szolgáltató, an­nak már kötelező ilyennel ren­delkeznie. A kis iskolák és a ma­gánnyelvtanárok nem tudnak megfelelni az előírásoknak. Nehezen elképzelhető az is, hogy egy tanár minden diák­jával ugyanabban a tempóban haladjon az anyaggal. Sokan nem teljes kurzusokat tarta­nak, csak felzárkóztató órákat adnak vagy versenyre készítik fel diákjukat. A szakmai berkek felháboro­dása országos visszhangot ka­pott, melyre a napokban a Nem­zetgazdasági Minisztérium (NGM) is reagált. Eszerint nem igaz, hogy egy magántanár is csak előre engedélyeztetett kép­zési program alapján taníthat­na, és nem kell kauciót sem fizet­niük, erről nincs szó a törvény­ben. Azt elismerte az NGM, hogy az eddig nem akkreditált nyelv­iskoláknak - az általános nyelvi képzés minőségének emelése és a diákok érdekében - szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük.- Nevetséges ez az egész - mondta Tamás, aki 21 éve ad ma­gánórákat angolból. Egyéni vál­lalkozóként rendesen számlá­zott, adót fizetett, mostantól pa­píron erre nem lesz lehetősége, hacsak nem öl milliókat a vállal­kozásába. - Miből gazdálkodjam ki? Mikor fog ez megtérülni? So­ha. Szépen felszámolom a vállal­kozást, s feketén tanítok. Ellen­őrizni úgysem tudnak, ha még­is akkor toppan be egy adóellen­őr, amikor órát tartok, majd azt mondom, filantróp vagyok, in­gyen dolgozom éppen... Egy másik kaposvári nyelvta­nár szerint az anyagi része csak egy dolog a törvénynek, jobban felháborította a kötelező progra­makkreditáció és az oktatással együtt járó adminisztráció.- Ugyanazt és ugyanolyan tempóban tanítsam egy középis­kolásnak, aki három év alatt akar eljutni a nyelvvizsgáig, mint egy egyetemistának, akinek fél év múlva kell a papír a diplomá­hoz? - fakadt ld Rita. A szakem­berek szerint a törvény csak a pi­ac leszűkítéséről és újraosztásá­ról szól, a kis nyelviskolák elle­hetetlenülnek, a nagyok eloszt­ják egymás közt a feladatokat. És a munkát kiadják gebinbe a tör­vénynek önmagukban megfelel­ni nem tudó intézményeknek.- Sokkal rosszabbak lesz­nek a nyelvtanulás lehetőségei - mondta Pfundt Szilvia. - Re­mélhetőleg ezt az illetékesek is belátják, s változtatnak a törvé­nyen, esetleg vissza is vonják ebben a formájában. Mert nem­csak a piaci szereplőknek ká­ros, hanem mindenkinek, aki nyelvet akar tanulni. A nyelv­tudás szempontjából eddig' is a hazai mutatók voltak a leg­rosszabbak, ha marad a jogsza­bály, tovább romlik a helyzet. Adventi esték: közelebb Krisztushoz és egymáshoz evangélizációk Holland református misszionárius, s vendég lelkészek a gyülekezetekben Három dél-balatoni református gyülekezetben végzett evan­gelizációs szolgálatot magyar nyelven Marco de Leeuw van Weenen, a tolnai egyházmegye missziói munkatársa. - Azok az emberek, akik Isten közel­ségébe kerülnek, illetve megta­pasztalják az ő dicsőségét, jósá­gát, szeretetét, azok önkéntele­nül énekkel válaszolnak a meg­szólító kegyelemre - mondta a holland misszionárius a ságvá- ri művelődési házban, aki elő­adásának témájául Mária éne­két választotta. lói érzékeltette Mária és Erzsébet, azaz lézus és Keresztelő lános anyja talál­kozását is. Útravalóul kapták a megjelentek: adják át gyer­mekeiknek, unokáiknak, hogy van szabadulás, van lehetőség a megváltásra lézus Krisztus által. Különösen ilyenkor fon­tos ezt hirdetni, hiszen a csil­logás, a fényfüzérek tömkele­gé mellett valahogy elsikkad advent és karácsony igazi üze­nete. Hangsúlyozta, hogy kül­detése mindenhol ugyanaz: kö­zelebb kerülni Krisztushoz és egymáshoz, Isten országát épí­teni csak így lehet. A lábodi reformátusok gyüle- kezi termében Lőrinczi Tünde Délinké somogyszobi lelkész meggyújtott négy gyertyát; s a várakozás fényében megértés­re, türelemre, imádságra és re­ménységre tanította az adven­Marco de Leeuw van Weenen ti est résztvevőit. Tóth Fran­ciska, a házigazda egyházköz­ség lelkésze a felfokozott kará­csonyi lázban az evangélium­mal lecsillapodásra intette, míg Ady Karácsonyi regéje elcsen- desedésre hívta a lelkeket. A kadarkúti eklézsiában tartott adventi estéken Perpék Attila bárdudvarnoki prédikátor azt kérte a hívektől, ne becsüljék le a „kicsi” dolgokat, azt is te­kintsék nagy ajándéknak, ér­téknek. Fejér István nagybajo­mi lelkész beszédének közpon­ti mondanivalója „Ha élünk, az Úrnak élünk” páli ige volt.- A nagy káoszban Isten ren­det teremtett, világosságot adott - a Biblia első lapjáról Székely Attila, kaposfői tiszteletes merí­tette gondolatait. Különös varázsa van az adven­ti esték hangulatának már évek óta Csurgónagymartonban, Por- rogszentpálon, s Porrogon. - Hallgassatok reám, kik az Urat keresitek, tekintsetek a kőszál­ra, melyből kivágattattatok! - advent egyik nagy prófétai sze­mélyiségét, Ézsaiást idézte Sikter lános evangélikus lelkész Porro­gon. Előhozta példaként Miche­langelo „képét”, amikor a kőben angyal tűnik fel. Kiemelte: ha mi egymásban nem is vesszük ész­re a jót, Jézus meglát(hat)ja ben­nünk az angyalt. Az ökumenikus légkörű, több korosztályt is meg­szólító együttléteken az igema­gyarázat mellett az éneklések, Imádkozások, kötetlen beszélge­tések tovább er?sítik a közössé­get. ■ Gamos Adrienn A I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom