Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

14 UTAZAS 2013. DECEMBER 15., VASÁRNAP HÍRSÁV A budapesti karácsonyi vásárt ajánlják A jet2.com az „olcsóbb, mint másutt” szlogennel csábít Budapestre egy karácsonyi vásári hét végére. Hihetetle­nül jó áron lehet finom kávét inni. Kicsit drágább a ka­rácsonyi vásáron az illatos forralt bor. Egy kis vásárfia, no meg a kétfős szállodai szoba és a repülőjegy ki­jön 529 fontból (kb. 93 ezer Ft.). Ezzel pedig olcsóbbak vagyunk, mint Riga, Prága vagy München, idézi a Turiz­mus Online. ■ Munkácsy Ásító inasa Sopronban látható SOPRONBAN HÉTFŐN Mun- kácsy-kiállítás nyílik a volt Kaszinó épületében, amely - köszönhetően a soproni önkormányzat nagyvonalú­ságának - február 10-ig ked­vezményes áron tekinthető meg (a belépő 1800 Ft, nyug­díjasoknak és diákoknak 900 Ft). Összesen 37 képet mutatnak be, melyek közül a leghíresebb az igen nép­szerű Ásító inas. ■ Jövőre irány Irak, Laosz és Bosznia 2014 LEGKEDVENCEBB Úticél- jait próbálja belőni a National Geographic Traveler. A top­listán meglepő módon iraki, laoszi és boszniai célpont is szerepel. New Orleans, a Sziklás-hegység és Szarajevó is népszerű lesz a turisták körében - írja a Turizmus Online. Érdekesebb úti célok még: Alentejo (Portugália), a Kakaó-ösvény (Ecuador), Guyana, a Nahanni Nemzeti Park (Kanada), a Rantham- bore Nemzeti Park (India) és Riga (Lettország). ■ Finom heringet akár reggelire is Norvégia A vikingek utódai az olajnak köszönhetik jólétüket - Sok a zöldterület A gyönyörű és tiszta oslói re­pülőtéren nincs tömeg. Nem csoda, hiszen Oslo lényegé­ben kisváros: a négy és fél­millió norvégból ötszázezren laknak a fővárosban. AS-összeállítás A reptérről gyorsvasút visz a városközpontba. Az ezüstszínű csodamasina az ázsiai és fran­cia villámvonatokra emlékez­tet. A vonatból kiszállva és egy szellős téren átkelve a város legfontosabb utcájába jutunk, a Kari Johans gatéba. így ejtik, „gate”, a norvég németesebb az angolnál. Itt kezdődnek a drága üzletek, ez a sétálóutca köti ösz- sze a pályaudvart a kastéllyal. Közben bal kézről a parlamen­tet láthatjuk, utána a nemze­ti színházat, jobbra pedig az oslói egyetem neoklasszicista épületét. Mindössze negyven perc, és láttuk Norvégia szí­vét. Persze csak akkor ennyi, ha nem ülünk be a remek ká­vézók egyikébe, vagy nem vá­sárolunk semmit. A termékek jó minőségűek, érthető módon főleg a kabátok, a sálak, a sap­kák. Viszont a magyar pénz­tárcához képest minden drága, sajnos. RÖVID NAPPALOK, VIDÁM BELSŐ TEREK A királyi palotánál az örök látványosság az őrségváltás. Talán nem olyan szigorú és fegyelmezett, mint az angolo­ké, de azért a turistákat itt is lebilincseli. A palota körül ha­talmas park. Oslo egyébként Az oslói parlament, a Storting 1861 és 1866 között épült, semmi cicoma, beiül is puritán a kialakítása, nyáron hétköznapokon látogatható is tele van zöldterülettel, nem csoda, hogy remek a levegő. Májustól a nyár végéig este tíz­kor még világos van, a nap pe­dig háromkor kel, ezzel szem­ben télen mindössze négy óra a nappal. Talán emiatt próbálják a belső tereket felvidítani: az egyik kávéház-étterem-diszkó belső terme egy tengerpartot formáz, nyugágyakkal, hinták­kal, szörfösökkel. Jobb is itt fü­rödni képzeletben, mint a jég­hideg tengerben. Az éttermek általában na­gyon jók és nagyon érdekesek Oslóban. Betértünk egy olyan helyre, ahol ezernyi régi cse­csebecse ékesítette a mennye­zetet. Volt ott régi babaház, bicikli, hinta, fakutya, kishajó, még felsorolni is fél óra len­ne a sok dolgot. A falakat régi iskolás könyvek részletei bo­rították, meg híres plakátok. Kemény munka lehetett össze­szedni. Az étlapon norvég kü­lönlegességek, és bécsi szelet. Ám a „vínersniccelt” borsó­ágyon hozzák, félcentis panír- ral, és kukoricát adnak hozzá. Annál finomabb a mustá­ros hering, viking hagymával. A heringet jellemzően négy­féle módon készítik el, és főleg előételként fogyasztják - néha reggelire is. Kínálnak majoné- zes, paradicsomos, ecetes he­ringet is. „SZOCREÁLOS”, PURITÁN A kikötő a város másik fon­tos központja. Közelében mo­dern bevásárlóközpontok, és itt is éttermek-kávézók tucatjai. Ami furcsa: a hidegben is a te­raszokon ülnek az emberek. No igen, mert hatalmas rejtett fű­tőtestek ontják a meleget. Picit drága így, de nem baj, élvezhet­jük a friss levegőt, és a norvé­gjai olajmezők miatt a helyiek ezt megengedhetik maguknak: így finanszírozzák az ételek árába beépített szolgáltatást. Az oslói parlament által dele­gált bizottság ítéli oda avilág ta­lán leghíresebb-legértékesebb kitüntetését, a Nobel-békedíjat, melyet évről-évre átadnak az arra kiválasztott személyiség­nek vagy szervezetnek. Maga az épület nekünk kicsit olyan „szocreálos”, de így is egyedi stílusú. A kikötőből tízpercenként indul hajó a fjord szemközti oldalához, vagy távolabbi vi­dékekre. Nem szabad kihagy­ni egy kis hajókázást, hogy megnézzük az elitnegyedet. Bygdoyba tíz perc alatt átér a motoroshajó, és mindjárt látszik, hogy „jobb környék­re érkeztünk”: hatalmas fa­házak, ötletesek, modernek, fehérek. Kőházat, téglaházat szinte alig látni. Ország-névjegy: Norvégia Lakosainak száma 4 és fél millió. Területe 323 ezer km2 (Magyarországnál tehát 3,5-szer nagyobb. Tehát ott nagyjából 14 ember jut egy km2-re, míg nálunk 108.) _________________ Pé nznem: norvég korona (NŐK) = 35-37 Ft Szállás: szállodák, kempingek az ország területén min­denütt, a kempingekben egy éjszaka ára általában 200-400 NOK/fő. A hajóval együtt temették el Vörös Erik fia még Kolumbuszt is megelőzte 986-BAN SZÜLETETT VÖrÖS Erik, a híres viking. A norvégok úgy tartják, hogy az 6 fia volt az el­ső európai, aki partra szállt Észak-Amerikában, tehát lénye­gében ő fedezte fel Amerikát, 500 évvel megelőzve Kolum­buszt. A norvégok mindig is so­kat hajóztak, még a középkori Európában is messze elkalan­doztak hazájuktól. a kereszténység meglehető­sen későn hódította területen. Hosszú ideig Norvégiát és Svéd­országot perszonálunióban kor­mányozta ugyanaz az uralko­dói család, később még Dánia is az unió része lett. Az 1800-as években a korábbi állattartá­son, földművelésen és főként halászaton alapuló gazdaság átalakult. Létrejöttek az első textilgyárak, ipari üzemek, le­fektették az első vasútvonalat. 1814-ben elváltak Dániától, majd 1905-ben népszavazáson elszakadtak Svédországtól, és megalakult az önálló Norvégia. A II. VILÁGHÁBORÚBAN hiába próbáltak semlegesek maradni, a legészakibb télen is használ­ható kikötő, Narvik annyira fontos volt a németeknek, hogy elfoglalták az országot. Tízpercenként indul egy hajó a kikötőből a viking hajók múzeumában egy épen maradt és három kis­sé hiányos hajó van kiállítva. A tölgyfából készített szerkeze­tek állítólag a 9. századból va­lók, és azért maradtak viszony­lag épek, mert amikor a tulajdo­nosuk meghalt, a hajókat part­ra vontatták, belerakták az egy­kori gazda személyes tárgyait, ékszereit, bútorait, és együtt te­mettek el mindent. a 22 méteres Oseberg erős csa­tahajó volt, harminc evezős fér­fiú hajtotta. A 24 méteres Goks- tad pedig ünnepi hajó volt, vagyis inkább szép, mint erős alkalmatosság lehetett. Nincs is ennél rosszabb: rosszullét az utazás során Kínai városok harcolnak a turistákért akció indul A szennyezett levegő és a túl erős jüan elriasztotta a látogatókat émelygés, hányinger - tipikus utazási betegségek. Nem ko­moly bajok, de jó néhány napot elronthatnak az utazásból. Tüd- ja:e, hogy e kellemetlenségek természetes szerekkel is meg­előzhetők? gyömbér A gyömbért tartal­mazó cukorkák, gyömbérszele­tek és -tea fogyasztásával meg­előzhető a rosszullét. borsmenta Számtalanféle mentolos cukorka és pasztil­la segíthet, de mentateaként is fogyasztható. A zsebkendőre cseppentett mentaolaj inhalálá­sa is enyhíti az émelygés, hány­inger tüneteit. akupresszúra Az akup- resszúrás csuklópántot utazá­si rosszullét ellen is ajánlják. A gyógynövényboltokban kap­ható eszköz folyamatos nyo­mást fejt ki a hányingert csil­lapító akupresszúrás pontra. Megpróbálkozhat pánt nélkül is segíteni önmagán: nyomja meg erősen a felfelé fordított alkar belső oldalán az orsó- és a singcsont közötti részen a csukló tövétől nagyjából három ujjnyira lévő akupresszúrás pontot. Nyomás közben számol­jon el tízig, és többször is ismé­telje meg ezt a „gyakorlatot”. hányinger ellen A patiká­ban vény nélkül kapható olyan gyógyszer, amelyet ha bevesz utazás előtt, ki sem alakulnak a kellemetlen tünetek. ■ Tizenkilenc kínai nagyváros szövetkezett - köztük Peking, Sanghaj, Hangcsou és Kun- ming is - azért, hogy közösen finanszírozott és kivitelezett piackutatással, programjaikat összehangolva csalogassák ma­gukhoz a vendégeket. Az akciót a külföldi turisták számának jelentős visszaesése indokolja. Az év első kilenc hónapjában a hivatalos statisztikák szerint az országba érkező turisták száma több mint 8 százalék­kal csökkent 2012 hasonló idő­szakához képest. A dél-koreai turisták száma ebben az év­ben több mint 20 százalékot, a Japánból érkezőké ennél is többet, csaknem 50 százalékot Látnivaló bőven akad zuhant. Az egyik ok: a nagyvá­rosok levegőjének szennyezett­sége, amiről a külföldi sajtó is részletesen ír. A helyzet egész­ségügyi következményeiről számos, a turistákat elijesztő tanulmány is született, ame­lyek közül egy például rámu­tatott, hogy egy nap eltöltése a szmogos Pekingben 21, Sang­hajban pedig 9 szál magas kát­ránytartalmú cigaretta elszívá­sával egyenértékű! Kínában márciusban felütöt­te a fejét a madárinfluenza egy új, korábban emberekben ki nem mutatott törzse, amelynek visszatérését most, a téli hóna­pokban valószínűnek tartják a szakemberek. A környezeti és egészségügyi okok mellett a kínai jüan erő­södése sem kedvez a látogatói kedvnek, ez főleg az Ameriká­ból és Nyugat-Európából érkező turisták számát csökkenti. ■ Politikai viták és viszályok az ázsiai látogatókat emellett a térségbeli viták is elkedvetlení­tik: a japán turisták számának nagyarányú visszaesése például egészen biztosan a két ország között fekvő Kelet-kínai-tenger szigeteit érintő diplomáciai hu­zavona is magyarázza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom