Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-14 / 291. szám
2013. DECEMBER 14., SZOMBAT GAZDASAG 7 A BUX index alakulása (pont) 18550 VG41RAFIKA FORRÁS: BÍ Nyertesek Utolsó ár Változás Millió Részvény (Ft) (%) Ft M0L 14160 2,68 1671 OTP 4195 0,96 3565 PANNERGY 285 0,35 9 DANUBIUS 5260 0,19 2 RABA 1255 0,08 9 Vesztesek Utolsó ár Változás Millió Részvény (FII (%) .... Ft FHB 399-1,24 7 APPENINN 212-0,93 4 RICHTER 4455-0,89 958 SYNERG0N 265-0,75 1 ANY 585-0,68 20 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.13.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. márc. 55 000 Malmi búza index 2014. márc. 55000 Takarmánybúza 2014. márc. 52000 Takarmánykukorica 2014. márc. 48500 Tak.kukorica index 2014. márc. 48500 Takarmányárpa 2014. márc. 49 500 Olajnapraforgó 2014. márc. 98 500 Olajnapraforgó index 2014. márc. 98500 Repce 2014. márc. 107 000 FÜRRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. december 13-án: €/Ft 301,93-1,35 Ft S/Ft 219,66-0,91 Ft J CHF/Ft 246,91-0,86 Ft €/$ 1,3726-0,0021 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 12.13.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 294,13 312,33 CIBBank 291,10 315,36 Citibank 290,73 314,95 Erste Bank 294,73 311,71 FHB Bank 294,21 311,79 K&H Bank 294,89 311,87 MKB Bank 293,97 312,77 OTP Bank 294,71 311,69 Raiffeisen Bank 293,99 312,17 Pénzt kapnak a vasutasok karácsony előtt a kormány és a VDSzSz Szolidaritás között 2011-ben megkötött kétoldalú megállapodás értelmében idén 2 milliárd forintos pénzügyi ösztönzésben részesülnek a vasutasok (30 ezer fő kap fejenként nettó 33 700 forintot). Ezzel a kormány a vasutasok példás helytállását és az ágazat kiemelt fontosságát ismeri el, közölte a MÁV. A - még karácsony előtt megvalósuló - kifizetéssel kapcsolatban 2013. december 16-án megállapodást ír alá Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Ungvári Csaba, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója és Gaskó István, a VDSzSz Szolidaritás elnöke. «VG Töménytelen pénz jön az EU-ból hazai fejlesztések A programok 97 százalékát uniós forrásokból fogják finanszírozni A 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakban lévő operatív programok kiadásai 2014-ben* (milliárd forint) 1. Gazdaságfejlesztés és Innovációs (GINOP) 2. Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) 3. Terület- és Településfejlesztési (TOP) 4. Intelligens Közlekedésfejlesztési (IKOP) 5. Környezet és Energetikai Hatékonysági (KEHOP) 6. Emberi Erőforrás fejlesztési (EFOP) 7. Koordinációs (KÖP) * Zömében uniós támogatások tervezett magyar önrésszel. H FORRÁS: PARLAMENT.HU, 2014-ES KÖLTSÉGVETÉS Jövőre közel 2000 milliárd forintos tétel szerepel a büdzsé tervezetében az uniós fejlesztések címszó alatt. 2014-től, a 2020-ig terjedő uniós pénzügyi ciklusban új programok lesznek az uniós támogatásokra. Éber Sándor Uniós fejlesztések címszó alatt 1959 milliárd forint kiadás szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében. Ebből mintegy 1546 milliárd, ami az EU-tól érkezik bevételként, s ehhez az állam még mintegy 412,9 milliárd támogatást ad hozzá. A közel 2000 milliárdos összeg az idei évhez képest mintegy 522 milliárd forinttal magasabb ösz- szeg. A hazai fejlesztések mintegy 97 százalékát uniós forrásokból finanszírozzák. Jövőre a tárcák felelnek majd a források elosztásáról, ugyanakkor a Miniszterelnökség lát majd el egy központi felügyeletet a kormányzat makrogazdasági érdekeinek megvalósítására. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára nemrég a Világgazdaság konferenciáján közölte: a helyi szereplőket is bevonják a források elosztásába, például az átalakított megyei önkormányzatokat a területi fejlesztési ügynökségek tulajdonosaiként. Csepreghy szerint a 2014- 20-as pénzekről legkésőbb júniusban lehetnek majd az egyeztetések, de zöldenergia és az innováció területén előbb is lehetnek pénzek. Egyes területeken tervezik a pályázati kiírások egyszerűsítését, sőt van ahol megszűnik majd a pályáztatás, és normatív alapon utalnak majd pénzeket. Az új költségvetési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) fő célja a kis- és közép- vállalkozások fejlesztése lesz. A kormányzat korábban azt hangsúlyozta, hogy az uniós források mintegy 60 százalékát adnák gazdaságfejlesztési programokra. A GINOP-on belül a versenyképességet növelnék, infokommunikációs fejlesztéseket hajtanának végre, munkahelyteremtést támogatnának. A Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) program még az előző uniós pénzügyi időszak regionális programjai közül jövőre a Nyugat-Dunán- túlnak még 15,7 milliárd, a Kö- zép-Dunántúlnak 28,9 milliárd, a Dél-Dunántúlnak 33,5 milliárd, a Dél-Alföldnek 28,3 milliárd, Észak-Alföldnek 50,6 milliárd, Észak-Magyarországnak 41,1 milliárd, míg a legfejlettebb szintén a versenyképességét növelné, a települések infrastruktúráját fejlesztené, a tudásgazdaságot, a foglalkoztathatóságot segítő programokat támogatja. A Terület- és Településfejlesztési (TOP) program a gazdaság- fejlesztésben az infrastruktúrát, az üzleti környezetet, a helyi közszolgáltatási és köz- igazgatást és azok intézményeit fejlesztené, ösztönözné a társadalmi mobilitást. Támogatná az alacsony széndioxid kibocsátátérségként külön kezelt Kö- zép-Magyarországnak 40,1 milliárd forint jut majd. a 2014-20-as európai uniós támogatási időszakban lecsökkentették a regionális programok számát, így a fejlettebb közép-magyarországi mellett egyben kezelik majd a többi hat magyar régiót. sú gazdaságra való áttérést a városokban. Az Intelligens Közlekedésfejlesztési (IKOP) program a nemzetközi vasúti, közúti és vízi elérhetőséget javíthatja, támogatja a fenntartható városi közlekedésfejlesztést, az energiahatékonyság fejlesztését és a közlekedés biztonságosabbá tételét. A Környezet és Energetikai Hatékonysági (KEHOP) program segítené a felkészülést a klímaváltozásra, levegőminősítési, zajvédelmi, természet- védelmi fejlesztéseket támogatnak. Segítené a megújuló erőforrások, az energetikai és energiahatékonysági fejlesztések alkalmazását. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési (EFOP) programban infrastrukturális beruházásokra lehet majd pályázni a társadalmi befogadás területén, itt valósítanák meg a „jó államra" irányuló fejlesztéseket. A Koordinációs (KÖP) program forrása lesz a legmagasabb közel 14 milliárd forinttal jövőre, itt a támogatások felhasználásáért felelős intézmények működtetését és fejlesztését biztosítanák. A 2007-13-as uniós támogatási ciklusban a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (NSRK) 7056 milliárdot osztottak szét. Jövőre az NSRK keretében 1787,9 milliárd forint kifizetésével számol a tervezet, amelyből 1442,9 milliárd forint az európai uniós forrás. Az uniós és hazai finanszírozás arányát 85-15 százalékban rögzítették. Az NRSK-n belül a legtöbb pénz a Közlekedés Operatív Programra jut 522,9 milli- árddal. A gazdaságfejlesztésre 180 milliárd, a 274,7 milliárd a társadalmi infrastruktúrára 136,2 milliárd, a környezetre és energiára 369,5 milliárd, az államreformra 9,3 milliárd, az elektronikus közigazgatásra 21,7 milliárd, míg a Végrehajtás Operatív Programra 17,1 milliárd forint jut majd jövőre. Hitelt vettünk fel a kkv-k erősítésére AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK a magyar állam számára 50 millió, míg a Magyar Export-Import Bank Zrt. számára 100 millió eurós hitelkeretet nyújt. Utóbbi tétel a kis- és közepes vállalkozások (kkv) exporttámogatását segítheti majd. A szerződéseket tegnap írta alá Baranyay László EIB-alelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nát- rán Roland, az Eximbank vezér- igazgatója. A forrás legalább 70 százalékának a kkv-kat kell támogatnia. A többmilliárd forintos kamatmegtakarítás mind a vállalatokhoz kerül: erősíti a versenyképességet, ösztönözheti az EU-ba irányuló exportot, m MTI Mindössze két regionális program lesz PROMÓCIÓ Miért érdemes nyugdíjcélra is megtakarítani? A nyugdíjasévekre való felkészülés egyre fontosabb feladatot jelent, részben azért, mert a népesség öregedése miatt egyre kevesebb aktív embernek kell egyre több nyugdíjast eltartania. Az állam több, nyugdíj-előtaka- rékosságot szolgáló konstrukciót is támogat, pontosan azért, hogy ösztönözze az öngondoskodást. Mindenki beosztja a rendelkezésére álló jövedelmet fogyasztásra illetve megtakarításra. Látszólag egyszerű a szabály, hogy a szükségletekre költünk, a többit megtakarítjuk. Ezek mértéke, szintje persze jövedelmünk nagyságától és igényeinktől is függ. A megtakarításoknál viszont érdemes különválasztani az öngondoskodási céllal és az előtakarékosságra félretett pénzt. Ez utóbbi nem más, mint egy jól meghatározott cél érdekében történő megtakarítás. Tehát kitűzünk egy célt, egy időtávot és elkezdünk rá gyűjteni. Az öngondoskodás azonban más dolog. Ebben az esetben nem azért tesz valaki félre, hogy később megvegyen valamit, vagy megvalósítsa egy álmát, hanem, hogy idősebb korában, illetve életének kritikus időszakaiban tudja finanszírozni saját és családja megélhetését. Hogy miért van erre szükség? A problémát legegyszerűbben úgy írhatnánk le, hogy egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell eltartani egyre több nyugdíjas honfitársát, akik egyre tovább élnek. Mielőtt azonban azt hihetnénk, hogy ez egy magyar sajátosság, azt kell mondanunk, hogy sajnos nem, az elöregedés problémája egész Európára jellemző. Hazánk népessége 2010-ben átlépte a lélektani határt és 10 millió fő alá csökkent, ami nem pusztán azt jelenti, hogy kevesebben vagyunk, hanem azt is, hogy egyre kevesebb fiatalra jut egyre több nyugdíjas. Míg régen egy családban átlagosan 2 szülő, 3 gyermek és 6 unoka élt, addig ma megfordult ez az arány és 2 szülő, 1 gyermek és 1 unoka alkotja jellemzően a családokat. Ez azt jelenti, hogy 1 unoka termeli majd meg a 4 nagyszülő nyugdíját. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalok egyre tovább tanulnak, így egyre később válnak járulékfizetővé, míg a 60 év felett várható élettartam fokozatosan növekszik. Nem nehéz tehát belátni, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, és előbb-utóbb mindenki magára lesz utalva. Az öngondoskodás, és az egyének ösztönzése a tudatos nyugdíjtervezésre fontos feladat, amit a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások felértékelődése is jelez. A tudatos nyugdíjtervezés szükségességét támasztja alá az a jelenleg tapasztalható általános gyakorlat is, hogy az önkéntes nyugdíj- pénztári megtakarításokat a tagok általában egyösszegű kifizetésként kérik a rendszeres (havi) járadékszolgáltatás helyett. Ezekre a megtakarításokra a tagok úgy tekintenek, mint a „talált pénzre”, és a pillanatnyi gazdasági, jövedelmi helyzetük kiegészítésére, javítására használják, annak ellenére, hogy a nyugdíjba vonuláskor járadékszolgáltatásként kért önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások hosszabb távon egészíthetnék ki a pénztár tagjainak „állami” nyugdíját, így közelítve a nyugdíjba vonulás utáni életszínvonalat a tagok által elvárt, valamint az aktív jövedelemszerzési időszakban megszokott életszínvonalhoz. A nyugdíjasévek anyagi biztonságának megteremtéséhez azzal is hozzájárulhatunk, ha egyéni döntésünk alapján rendszeres jelleggel - az állami nyugdíjrendszerbe történő kötelező befizetéseken túlmenően - további hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarításokat is kép- zünk. Erre jó lehetőséget kínálnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy a nyugdíj célú biztosításokban elhelyezett megtakarítások. Mikortól érdemes elkezdeni a pénzügyi felkészülést a nyugdíjasévekre? „A VÁLASZ egyszerű: minél előbb. Az előrelátást pedig az idő igazolja vissza, hiszen húsz év alatt minimum kétszer annyit tudunk félretenni, mint tíz év alatt, és akkor a lehetséges hozamokat még nem is számoltuk. Vagy megfordítva a kérdést, azt is mondhatjuk, hogyha húsz évig folyamatosan megtakarítunk, akkor féle akkora összeget kell alkalmanként félretennünk, mintha ugyanakkora megtakarítást tíz év alatt szeretnénk elérni. Ez különösen lényeges szempont, hiszen sokan vannak úgy, hogy nincs elég bevételük ahhoz, hogy félje tudjanak tenni, számukra tehát a megoldást az jelenti, hogy minél korábban kezdenek el viszonylag kevés összeget megtakarítani rendszeresen’- mondta el Német János, az ING Biztosító termékfejlesztési vezetője. ítélet: tilos a GMO-s krumpli forgalmazása MEGSEMMISÍTETTE PÉNTEKI ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság az Európai Bizottság határozatait, amelyekkel Brüsz- szel engedélyezte az EU-ban az Amflora nevű génmódosított burgonya forgalmazását ipari és termelési célokra, s jóváhagyta azt is, hogy a krumpliból takarmány készüljön. az ítélet egyértelmű megerősítése annak, hogy Magyarország jó úton halad. Ezért még erőteljesebben folytatja a harcot az EU-ban a génmódosított szervezetek - azaz a GMO-k ellen -, az Alaptörvényben is rögzített GMO-mentes magyar mezőgazdaság megőrzése érdekében - kommentálta az ítéletet a vidékfejlesztési parlamenti államtitkár, Budai Gyula. 2010. május 31-én Magyarország keresetet nyújtott be ebben a tárgyban az Európai Bizottság ellen. Az unió törvényszéke szerint az Európai Bizottság súlyosan megsértette a GMO-k uniós engedélyezésének eljárási szabályait. Azaz az Európai Bizottság nem tartotta tiszteletben eljárásjogi kötelezettségeit - tette hozzá. bMTI Í J 1 4 V
