Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-13 / 290. szám

KÖZÉLET | Ukrajna visszatáncolna válság Janukovics mégis megállapodna Brüsszellel Kijevi csendélet. Az ukrán elnök az összecsapások hatására nemzeti kerekasztalt szorgalmaz az ellenzékkel és a civilek képviselőivel Államfői koszorú Antall József síremlékére NÉMA FŐHAJTÁSSAL tisztel­gett Áder János köztársasági elnök Antall József sírjánál a miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából csütörtök reggel a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az államfő koszorút helyezett el a rendszerváltást követő első szabadon választott minisz­terelnök síremlékénél. ■ MTI EP-állásfoglalás a romák jogairól A romák jogvédelmére irá­nyuló állásfoglalást szava­zott meg Strasbourgban az Európai Parlament (EP). Kö­vetelik, az uniós tagországok hagyjanak fel az illegális ki­toloncolásokkal, a hatóságok vessenek véget a romákat érintő rendőrségi vissza­éléseknek és egyéb jogsér­téseknek. Véget kell vetni a szegregált oktatásnak is, áll a dokumentumban. ■ MTI Újabb diplomazűr, lemondás, nyomozás az országos Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség veze­tését a főigazgató-helyettes, Szentmiklóssy Zoltán látja el, a főigazgató Tolnai Já- nosné lemondott az újabb diplomaügy miatt. A Kandó Főiskola jogutódja, az Ó- budai Egyetem közölte Jávor Benedek (Együtt-PM) társel­nökével, a nyilvántartás sze­rint Tolnainé nem szerzett oklevelet a Kandón. A rend­őrség rágalmazás gyanújá­val a Jávor blogján megjelent levél miatt nyomoz. ■ VG Letartóztatták Kiss Ernőt ELŐZETESBE KERÜLT tegnap a szerdán őrizetbe vett Kiss Ernő volt dandártábornok. A Központi Nyomozó Fő­ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Kisst, „vesztege­tést állítva” elkövetett hiva­tali befolyással való üzérke­dés bűntette miatt. ■ Index Egyre nyíltabb küzdelem folyik Ukrajnáért az Euró­pai Unió és a közeljövőben megalakuló Eurázsiái Unió, illetve Oroszország között. Moszkva a 2015-től tervezett keleti gazdasági tömörülés vezetőjeként a csoporton be­lül szeretné látni Ukrajnát, Kijev azonban tegnap jelezte: mégsem adná fel az Európai Unióhoz való közeledést. VG-összeállítás Catherine Ashton uniós kül­ügyi főképviselő tegnap Brüsz- szelbe érkezve a sajtónak ki­jelentette: kijevi tárgyalásain Viktor Janukovics ukrán ál­lamfő biztosította arról, hogy alá szándékozik írni a társu­lási megállapodást az EU-val. A kijevi vezetés ugyanakkor kedvezőbb feltételeket akar ki­alkudni magának. Az ország még szerdán közölte: egy 20 milliárd euró értékű, soron kí­vüli uniós hitelért cserében aláírná a megállapodást. Az EU ezt azonnal visszautasította. Georg Streiter német helyettes kormányszóvivő kijelentette: Ukrajna évek óta kapcsolatban áll az IMF-fel, és ha „végre tel­jesítené a feltételeket”, akkor hozzáférhetne a forrásaihoz, az EU-tól pedig további 620 millió eurós „makroszintű pénzügyi támogatáshoz” jutna. Szó sem lehet az EU és Uk­rajna között kötendő társulási egyezmény újratárgyalásáról, ebben Brüsszel nem enged - szögezte le egy neve elhallga­tását kérő tisztviselő is az Eu­rópai Bizottságból csütörtökön, az úgynevezett Eurázsiái Unió 2015-től jönne létre, az új gazdasági tömb létrehozá­sát elsősorban Oroszország és Kazahsztán szorgalmaz­za. Szoros gazdasági együtt­működést hozna Fehérorosz­ország, Oroszország, Ka­zahsztán, Tádzsikisztán, Grúzia, és több más, ex-szov- jet tagállam közt. A tömb így Közép-Európa keleti peremé­től a Csendes-óceánig húzód­na, délen pedig Afganisztán­nal lenne határos. Vlagyimir alig pár órával azelőtt, hogy tárgyalóasztalhoz ül Szerhij Arbuzov ukrán kormányfő-he­lyettes és Stefan Füle bővítési biztos. Catherine Ashton rövid nyilatkozatában újságírói kér­désre viszont egyértelművé tette azt is: ha az ukrán elnök jövő heti moszkvai látogatásán például elkötelezi magát a csat­lakozás mellett az Oroszország vezette Eurázsiái Vámunióhoz, az összeegyeztethetetlen len­ne az uniós társulással. Ukraj­nát ugyanakkor a keleti oldal Putyin korábban nem egy­szer hangoztatta, hogy Oroszország világpolitikai pozícióját elsősorban az Eu­rázsiái Unió keretein belül kell erősíteni. Ukrajna az Eu­rázsiái Uniónak nem lenne tagja az első körben, ám a vámuniós tagságról már foly­tak tárgyalások Kijev és Moszkva között. putyin ugyanakkor koráb­ban kijelentette: ha Ukrajna az EU-t választja, nem lehet szó a vámunióról sem. is csábítja. Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédé­ben kifejtette: az orosz vezetés készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat Ukrajnával az orosz vezetésű vámunió egyez­ményeihez való csatlakozásról. „Ha Ukrajna kezdeményezi, Moszkva szakértői szinten to­vább tárgyalna Kijevvel" - mondta. Érzékeltette ugyan­akkor, Ukrajnának a Kreml elképzelése által szorgalmazott Eurázsiái Unióban volna a he­lye. A Kreml szerint az orosz- fehérorosz-kazah vámunió is ennek a geopolitikai projekt­nek a része. Ukrajnát eközben sürgeti az idő is. A korábban is az állam­csőd szélén álló ország számá­ra a jelenlegi helyzet elhúzódá­sa egyre kényelmetlenebb gaz­dasági szempontból is. Londoni elemzők korábban rámutattak: az ukrajnai belpo­litikai patthelyzet elhúzódása esetén nagyobb a kockázata egy valutaválságnak, mint az államcsődnek. A hrivnya má­ris érzékenyen reagált a politi­kai feszültségre, szerdán négy­éves mélypontra esett a dollár­ral szemben. Tervezet egy életmód- es sportközpontról a Hajógyári-szigeten kajak-kenu A kormány fel­kérésére egy javaslatot készí­tettünk arról, hogy a budapesti Hajógyári-szigeten egy élet­mód-, szabadidő- és rekreáci­ós központot hozzanak létre - nyilatkozta lapunknak a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke. Baráth Etele közölte, nemcsak a kajak-kenu számára, hanem a több sport­ágnak is lenne így - egymásra épülő - bázisa. A 108 hektáros Hajógyári-szigeten wellness- és szabadidőközpontok sport- komplexumok, kulturális léte­sítmények létesülnének a diák- és tömegsport számára is. Jóléti erdőket, vízi- és sporttelepeket, futó- és kerékpárpályákat, köz­parkokat, szabadtéri rendez­vénytereket létesítenének. A belső öbölben egy 250 méteres víz feletti fedett részt is építené­nek, 46 hektáron pedig egy Bu­dapest Parkot alakítanának ki. Baráth lapunknak elmondta, a Sziget fesztivált továbbra is meg lehetne rendezni a szige­ten, sőt fejlesztések egymásra tudnának épülni a rendezvény programjával. Az MKKSZ elnö­ke hozzátette, koncepciójuknak lényeges eleme, hogy a kajak-ke­nu több sportággal is együtt­működne, és a vízi-, a lovas, a kerékpáros, vagy a bakancsos turizmussal is. Az országos víz­turizmus fejlesztésére 7-7,5 mil- liárdot terveznek fordítani. Az MKKSZ elnöke tegnap írta alá Simicskó István spor­tért felelős államtitkárral a ka­jak-kenu sportágfejlesztésére adott állami támogatásról szóló szerződést. A kajak-kenu 2020- ig összesen 13,4 milliárdos állami támogatást kap, az idén 1,322 milliárdot. Ezen belül 210 millió jut szakmai felada­tokra, 986 millió létesítmény- fejlesztésre, 126 millió pedig a kiemelt edzői programra. Tegnap jelentették be azt is, hogy a cselgáncssport 11 milliárdot kap 2020-ig sportág­fejlesztésre, az idén 65 millió forintot. A 2014. június 31-ig felhasználható keret 914 milli­ót tesz ki. ■ É. S. Moszkva terjeszkedne - Mit mond Putyin? Visegrádi 4-ek: felgyorsítják a kreatív tudáscsereberét budapesti döntések Tíz lépés a k+f+i együttműködésben - közös irodát is létrehoznak a Szilícium-völgyben Áttörést hozhatnak a viseg­rádi országok (V4-ek) kuta­tás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) együttműködésében a minap Budapesten szüle­tett döntések - véli Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) megbízott el­nöke.- Milyen eredmények születtek a V4-ek két napos budapesti meg­beszélésein? Talán a legfontosabb ered­mény az elszántság az együtt­működésre. Csehország mi­nisztere, Stys Dalibor meg is állapította a k+f-ért felelős miniszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón, hogy a korábbi miniszteri találko­zókhoz képest sokkal mélyeb­bek és konkrétabbak voltak a mostani budapesti megbe­szélések. Összesen tíz konk­rét lépésről született döntés. A négy ország elhatározta, rend­szeressé teszik a konzultációt és az együttműködést a k+f+i ügyekben brüsszeli irodáik és képviselőik között. Ennek azért van súlya, mert ha a visegrádi négyeket „összeadjuk”, népes­ségszám alapján Németország után a második legnagyobb erőt képviselik az EU-ban. Kö­zös k+f+i adatbázist is kezde­nek építeni. Mi rögtön felaján­lottuk a NIH obszervatóriumát erre a célra. A szlovákok java­solták még a kormányzati k+f honlapok összekapcsolását és információcseréjét.- Mit csinálnak a többiek? A csehek bizonyultak a leg­eredményesebbnek az EU most záruló 7. keretprogramjának ipari céges pályázati lehetősé­geinek kihasználásában, ezért azt vállalták, hogy szemináriu­mot szerveznek tapasztalataik megosztására. Lengyelország az intelligens szakosodás ter­vezéséről szervez konferenciát Varsóban. Szintén a lengyelek vállalták, hogy konzultációt szerveznek a kohéziós pénzek­től fejlettségük miatt 2014-től Korányi László, a NIH mb. elnöke elesett fővárosok, régiók prob­lémáiról. Ez a téma Magyaror­szág számára is rendkívül fon­tos, hiszen k+f kapacitásunk 60 százaléka Budapesten talál­ható, ám fejlettsége miatt kevés kohéziós forrást lehet erre a célra fordítani a jövőben. A ta­lálkozó egyik legizgalmasabb témája a k+f infrastruktúrák közös kihasználása, fejleszté­si összehangolása volt. Többen hiányolták ugyanis a struktu­rális alapok és a Horizont 2020 program forrásainál az együt­tes felhasználás lehetőségét, erre mielőbbi megoldást szor­galmaztak Brüsszel részéről. Mivel mind négy ország fon­tosnak tartja az USA-val való együttműködést, közös techno­lógiai és startup irodát hoznak létre a Szilícium-völgyben saját startup vállalkozásaik, régió­juk népszerűsítésére.- A V4-találkozókra időzítette bejelentését a GE: két újabb ku­tatóközpontot hoz létre Lengyel- országban és Magyarországon. Örültek a hírnek? Feltétlenül. Kiemelt figyel­met kapott a budapesti eszme­cseréken a GE szerepvállalása a térség k+f+i tevékenységé­ben. Miután 2014 júliusáig Ma­gyarország a visegrádi négyek soros elnöke, szeretnénk rend­szeressé nagyvállalatnak meg­hívását. ■ Kocsi Margit j i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom