Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-09 / 286. szám
2013. DECEMBER 9., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Gugli és táltos után jöhet a kórház betegségügy Sokan későn mennek orvoshoz, de akkor aztán azonnali gyógyulást várnak Arrogánsnak, lekezelőnek mondott orvosokról nap nap után hallani - jobbárra anonim internetes fórumok vannak tele ilyen történetekkel. De vajon milyenek vagyunk mi betegek? Leszámítva az arrogáns fellépésű kórházi kezeiteket, akik nem ritkán a kék hírekben szokták végezni, általában könnyű esetek vagyunk? Akik gyógyulni akarnak és azért mindent megtesznek? Egyáltalában: milyen a jó beteg? Balassa T. Egy nyolcvan fölötti pácienstől hallottuk a minap, akit ledorongolt a bőrgyógyász, az orvosok számára az ideális beteg bizonyára: egy egészséges ember, aki orvos. Semmi gondja, és azt is hamar felfogja. Nagyon rossz betegek vagyunk. Ha csak tehetjük, nem megyünk orvoshoz, vagy ha rászánjuk magunkat végre, akkor azt várjuk, azonnal és csakis velünk foglalkozzon mindenki. Nincs bennünk se fegyelem, se türelem. így látja, nem kevés átfedéssel a GKI Egészségkutató friss felmérésével, egy az orvos-beteg kapcsolatokra évtizedek óta rálátással rendelkező somogyi háziorvos. Szerinte a Kádár-rendszerből ismert társadalmi feszültség kezd visszatérni, a betegek akkor is fociként magától értetődően értettek a gyógyításhoz, és mára az egészségügy ismét a vicc nyuszikája lett, aki nem tudja jól megválasztani a sapkaviselés idejét. Az sem kérdés persze, mondja a szakember, hogy a gyógyítás is tesz azért, hogy kopjon az ázsiója, sok jó magyar orvos más nemzet fiait-lányait kezeli, az itthonmaradók elcsigázottak, fáradtak, sok esetben türelmetlenek. Ráadásul egy elcsigázott, fáradt, és sok esetben türelmetlen nemzet betegeit kell gyógyítaniuk, akiket az elmúlt évek, évtizedek alaposan kikezdték egzisztenciálisan. Mert a gazdagok már régen látták belülről a nép ispotályait, ők jellemzően a fizetős magán- vagy fizetős közszolgáltatásokat veszik igénybe. A fizetősség persze a halandóknak sem ismeretlen, a hálapénz elszakíthatatan része az orvos-beteg kapcsolatoknak. Mintha csak az egészségünket önkezünkkel tönkre tevő életmódok, a dohányzás, az elhízás bűneiért akarnánk megváltást vele. A GKI Egészségkutató felmérésében sok mindenre választ kapni: a magyar betegek nagy része a maga feje után megy. A weborvos által közölt olvasatból kiderül: sokan nem vagy csak későn veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A ta- mulmány a háztartások egészségügyi rendszer finanszírozásában betöltött szerepét, valamint az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákat vette górcső alá. Az öngyógyítási hajlandóság évek óta növekszik a magyarok körében, és egyre gyakoribb az adott panasz kezelésében az állami egészségügyi rendszerből történő akár teljes kilépés is. Egy SOTE-kutatás szerint az emberek ötödé egyáltalán nem vagy csak későn veszi igénybe az egészségügyi ellátást, és nem számol az öngyógyítás kockázataival. „Erre jelenthet megoldást, ha a családokat arra ösztönözzük, hogy a növekvő gyógyszerkiadásaik helyett egészség- ügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe”, mondta Zsolnai Gábor, a Doktor24 ügyvezetője. Kiemelte: amíg az állami egészségügy napról napra kiszámít- hatatlánabb, a betegek gyakran elvesznek a rendszerben, nem jutnak megfelelő információhoz a betegségükkel, illetve az ellátással kapcsolatban, sok esetben a szolgáltatókba vetett bizalom is hiányzik, addig a magán- szolgáltatók egyre színvonalasabb szolgáltatásokat kínálnak. Az általunk megkérdezett somogyi háziorvosok tapasztalata szerint a betegek leggyakrabban a hangnemet kifogásolják a kórházakban. Se szeri, se száma az olyan eseteknek, amikor a beteg kevesli az információt is. Pedig ilyenkor sok esetben nem kellene mást tenni, mint közölni: a laboreredmény két óra múlva lesz meg, addig ne akarjon a várakozó folyamatos gondoskodást, ha az állapota nem indokolja. A sürgősséOrvos-beteg kapcsolat. Nélkülözhetetlen a kölcsönös bizalom Kutatás: az emberek 56 százaléka szerint a színvonalas ellátásért fizetni kell A18-69 éves felnőttek kétharmada csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét panasza van. Az emberek ugyanis alapvetően elégedetlenek az állami egészségügyi rendszerrel, háromnegyedük ért egyet azzal, hogy állami egészség- ügyi ellátás egyre romlik. Ezt egy 2012-es kutatás tartalmazza. A többség saját bevallása szerint nem veheti igénybe a fizetős, magán egészségügyi ellátást: 59 százalék szívesebben választaná a magánellátást, de anyagi feltételei ezt nem engedik meg. A válaszolók 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalék hajlandó áldozni is érte. Mégis az elmúlt egy évben ennél többen, a 18-69 éves lakosság 41 százaléka vett igénybe valamilyen fizetős egészség- ügyi szolgáltatást. Egy medikus lány a Praxis-blogon: Rágugliztak az interneten... „a kedves beteg sem tiszteli meg az orvost, de 6 azért elvárja a megfelelő bánásmódot. Bejönnek a rendelőbe munkásruhában, fogmosás vagy bármilyen tisztálkodás nélkül, esetleg részegen, és hasonlók Ők akarják megmagyarázni, hogy nekik mi bajuk van, és hogy kell kezelni őket, mert rágugliztak a neten vagy hallották a piacon az új táltostól. Az orvos félretájékoztatása után még nekik áll feljebb, jön a feljelentés meg a fenyegetés. (Legutóbb azért, mert a 15 éves páciens az injekció beadása előtt elfelejtette közölni, hogy amúgy öt hetes terhes.) Kinek van kedve így dolgozni? Bíróságra járkálni azért, mert van aki nem tud nyolcig számolni, hogy elmondja melyik foga fáj? Vagy mert rosszul van a gyerek, egy hete, köhög, de azt elfelejtik közölni, hogy a szamárköhögés elleni védőoltást elmulasztották beadatni, ami amúgy kötelező és alapdolog!" Egyre többen a magánegészségügyben: kétharmad alatt a közfinanszírozás az egészségügyi kiadások mértéke a családi költségvetésben a válság ellenére sem változott: aránya a nettó jövedelemnek stabilan három-négy százaléka. Ezen belül viszont továbbra is magas a gyógyszerekre szánt kiadás, derül ki a Doktor24 egészségügyi szolgáltatásszervező megbízásából készült GKI-EKI tanulmányból. Péteri János vezető tanácsadó elmondta: 2000 és 2012 között a magánfinanszírozás aránya az egészség- ügyi rendszer forrásaiban harmincról harminchét százalékra növekedett. emögött két jelenség húzódik: növekedett a magánfinanszírozásban legnagyobb részarányt képviselő gyógyszerfinanszírozás, másrészt az emberek gyakran az egyre erősödő magán-egészségügyi szolgáltatókhoz fordulnak, vagy az öngyógyítást választják. gi ellátás nevét is sokan félreértik, mert az a kifejezés nem azt jelenti, hogy adj uram isten minden gondom-bajom elillanjon negyed órán belül! Ez sürgősségi sorrendet jelent. Kétnapos lábviszketés bizony hátrébb soroltatik, mint egy vég- tagvesztéses eset. A magyar beteg bizalma sem kellően erős: ha egy hozzátartozóját elveszíti, sok esetben úgy érzi, csak a kórház vagy a kezelőorvos lehet a hibás. Ennek a következményét erősítik a kifejezetten a műhibaperekre szakosodott ügyvédi irodák, melyek - persze sok esetben valós hiba következtében - húzzák le a bőrt a szogláltatókról. A betegekben sok esetben nagyobb a törődési vágy, mint a gyógyulási, mondja kérdésünkre egy vidéki kórház tapasztalt belgyógyásza. Kevés türelemmel viseltetnek a kezelések, a diagnózisok iránt, ami viszont az eredményesség esélyeit rontja, bármi is legyen az orvosolandó probléma. Türelmesebbnek kellene lenniük. Az egészségügyi törvény nemcsak betegjogokról, hanem kötelességekről is ír... Az orvos-beteg kapcsolat az orvosi etika egyik fontos kérdése, ezért az egyetemek rendszeresen foglalkoznak vele. Az orvos szakmai hozzáállása, a beteg méltóságának és jogainak tiszteletben tartása csakúgy része, mint a beteg bizalma és együttműködőkészsége. A rossz kapcsolat kihathat a diagnózis pontosságára, a helyes kezelés megválasztására, és előfordulhat, hogy a beteg nem tartja be az orvos előírásait, másik orvossal konzultál vagy másik kezelőorvost választ. Egy S0- TE-tanulmányból kiderül: együttműködési készség a betegek 30 százalékánál nem teljes, az arány krónikus betegeknél sokkal magasabb. Az orvosok sokszor túlbecsülik betegeik együttműködés-készségét, míg a betegek sokszor alábecsülik az együtt-nem- működés negatív hatásait Ebben az orvosegyetemi anyagban olvasható egy ismeretlen bölcs leírása egy közöségi portálról: „Ha elmegyek egy orvoshoz, az egyszerűen azt jelenti, hogy megbízom az ő ítéletében. Tehát amit mond, annak igaznak kell lennie! Hisz busásan megfizettem ezért a szolgáltatásért: évtizedek óta fizetem a TB-t! Tehát a legrosszabb dolog, amit tehetek, hogy elmegyek az orvoshoz kivizsgáltatni magam, mert ő meg fog tenni mindent, ami csak hatalmában áll, hogy találjon bennem egy betegséget, hogy a biztosítótól pénzhez juthasson. Én meg megkapom, amire befizettem... egy betegséget!” ■ Ön fizetne a színvonalasabb egészségügyi ellátásért? Szavazzon hírportálunkon dStf"' ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Százéves a nagyatádi bíróság épülete, az itt ítélkezett elődökre büszke a város Lehotai Zsuzsanna (balra) veszi át a dokumentumot Hajnal Évától Lehotai Zsuzsanna a nagyatádi bíróság elnöke köszöntötte a jubiláló épület nagytermében munkatársait és vendégeit. Megköszönte a kulturális és sport központ, és a múzeum dolgozóinak eredményes munkáját, miután felkutatták a bíróság történetét. Bognár Tibor és Hajdú Zsolt helytörténészek összeállították a nagyatádi bírói munka történetét. A korábban az épület homlokzatáról eltávolított színes kerámia koronát a múzeum megőrizte, azt most egy vitrinben kiállíthatták. Hajnal Éva a kaposvári törvényszék elnöke kiemelte: a pártatlan, független bíróságok igyekeznek befolyásmentes döntéseket hozni. így válhat az épület az „igazság templomává". A korabeli három építési árajánlatot adta át Lehotai Zsuzsannának. Ormai István polgármester nagyszerűnek nevezte az eltelt száz évet, hisz ez idő alatt lett még elismertebb Nagyatád azzal, hogy az ítélkezési központtá, a járásbíróság székhelyévé vált. Büszkék azokra a bíróság élén állt elődökre, akik hozzájárultak a város szellemiségének fejlődéséhez. Hozzátette: munkájukra a róluk elnevezett utcák emlékeztetnek. ■ Györke József Bérleti díjak: továbbra is minden kérelmet egyedileg bírál el Kaposvár Havi ötszázezerről három- százezer forint plusz áfára csökkentette a kaposvári képviselő-testület a Corso Étteremre fizetendő bérleti díjat a legutóbbi közgyűlésen.' A 324 négyzetméter alapterületű helyiségcsoport bérleti díját 2014. január 1-től 2015. június 30-ig állapította meg eny- nyiben a testület, a 2015. július 1-től fizetendő bérleti díj mértékéről a közgyűlés a bérlő 2013. és 2014. évi pénzügyi mutatói alapján dönt. A közgyűlés a bérleti díj mérséklését azért tartotta elfogadhatónak, mert mint az előterjesztés is tartalmazta: a gazdasági társaság által benyújtott pénzügyi adatok és adóbevallások alapján 2010-től a kft. árbevétele folyamatosan csökken. Ám önkormányzati és várospolitikai érdek, hogy a város frekventált helyén lévő, évtizedek óta működő vendéglátó egység ne zárjon be. ■ Közgyűlés: várospolitikai érdek, hogy a Corso ne zárjon be. A napirend kapcsán Pintér Attila (MSZP) azt javasolta, hogy tekintettel a jelenlegi piaci helyzetre és a keresletre, általánosságban kellene mérsékelni az üzlethelyiségek bérleti díját.- Mert ha egyénileg adunk mérséklést, azt nyilván más is kérheti - mondta. Szita Károly polgármester szerint viszont semmi sem indokolja az általános díjcsökkentést. Határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy minden esetleges kérelmet külön-külön mérlegel, komolyan megvizsgál a város önkormányzata, s a valós adatok alapján hozza meg döntését az elmúlt évek mérlegét figyelembe véve.- Ha a vállalkozás igazoltan olyan helyzetbe kerül, hogy a díjcsökkentés hozzájárul ahhoz, hogy talpra álljon, a munkahelyek megtartásában segítünk - mondta. ■ Márkus Kata
