Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-23 / 273. szám
I 6 INTERJÚ - KÜLFÖLD 2013. NOVEMBER 23., SZOMBAT A mai kor humora nagyon keserű jelölt a príma primissimára Szalay Károly: a legnagyobb baj, hogy igyekszünk elkerülni az éles kérdéseket Szalay Károly igazán kü-. lönleges író. Kicsit régész, kicsit kultúrtörténész, kicsit publicista. Negyven kötete között megtalálhatók a Rákosi és Kádár rendszer- ről írott írások és Pompeji pusztulásáról szóló regénye, melynek elkészültéhez 11 ezer archeológiái adatot használt fel. Monográfiát írt - többek között - Karinthyről, Chaplinről, Tátiról és a középkor humoráról. Művelődéstörténeti sorozata több mint félszáz kötetet tartalmaz. A Príma Primissima Díjra jelölt íróval beszélgettünk történelemről, humorról és az optimizmus fontosságáról. Kiss Róbert Richárd- Hogyan fogadta a Príma Primissima jelölést és a Príma díjat?- Őszintén szólva, örültem neki. Nem számítottam rá. Ez egy égből pottyant ajándék a számomra.- Honnan szerzett róla tudomást?- Már nem emlékszem pontosan, de azt hiszem, hogy telefonon hívtak fel.- Meglepődött?-* Igen. Ezen meg lehet lepődni, hiszen a díjakra nem lehet számítani, mert nekem az a véleményem, hogy azok rapszodikusan potyognak az égből. Nem vártam.- Ön az irodalom kategóriájában kapta meg a jelölést, de a munkásságára a történelemtudomány is jellemző. Minek tartja magát, írónak vagy inkább történésznek?- Elsősorban írónak tartom magam, de miután viszonylag hosszú életet éltem, így foglalkoztam irodalomtörténettel, történelemmel. A legutolsó könyvem az ősember művészetéről szól. Én még a régi Pázmány Péter Egyetemre jártam, ahol mindenfélével foglalkoztunk. Tanultunk például régészetet, középkori latint, sőt színművészetet is. így aztán a filmművészettel foglalkozó könyveim is vannak. Az enyém egy igazán rendhagyó életpálya, de csak azért rendhagyó, mert hosszú.- Reméljük még sokáig tart. Segítette az irodalmi munkásságában az, hogy a történelemmel vagy a régészettel ennyire szoros kapcsolata alakult ki?- Rendkívüli mértékben, hiszen a szépirodalmi műveimnek jelentős része a történelemmel függ össze. Most is Szent Jeromosról írok egy regényt. Egy, a IV. században játszódó regény történelmi háttérismeretek és felkészülés nélkül megírhatatlan lenne.- Tudjuk, hogy Pompeji pusztulásáról szóló regényében több, mint 10 ezer archeológiái adat szerepel.- Bizony ez így van. Természetesen jártam is Pompe- ji-ben. Egy barátom - aki már nincs közöttünk -, archeológiái növénybiológiával foglalkozott és neki is nagyon sokat köszönhettem ennek a regénynek a megírásában is.- Az írásaiban nagyon sokszor előkerül a humor. Ennyire fontos része ez a történelemnek?- Bizony, nagyon fontos. A regénytrilógiám, ami Rákosi és Kádár korszakról szól, voltaképpen a kifigurázása ennek a korszaknak. Az 1956-os szabadságharcnak egyfajta, pozitív töltetű bemutatása, ami azért is érdekes és elképesztő, mert még a Kádár korban jelent meg. Névjegy dr. szalay Károly kandidátus (Kecskemét, 1929. május 7. -) József Attila-díjas magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő, újságíró. A Sánta Kutya díj bizottságának tagja. 1947-1951 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia-magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1950-1953 között Csepelen volt tanító egy általános iskolában. 1953-1956 között az ELTE-n aspiránsként dolgozott. 1956-1964 között a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt. 1964-től öt éven át Szalay Károly: A családom görög származású, és tudni kell, a mediterrán szemlélet, kultúra optimista keserű ez a humor. Sajnos a hivatalos humort űzőknek meg van kötve a kezük. Nem mernek beszállni a politikai humorba. Ahogyan Karinthytól kezdve mindenki politikai humort is művelt. Úgy látom, ma ezt nem nagyon merik csinálni.- Van olyan, aki hasonlóképpen látja a világot, mint Ön?- Vannak ilyenek, de nem humoros műveket írnak. Inkább keserűeket. Az a legnagyobb baj, hogy igyekeznek is elkerülni a nagyon éles kérdéseket. Ettől függetlenül nagyon szeretem a kortárs irodalmat és sokra is becsülöm művelőt. Sok nevet tudnék mondani. Mindkét oldalon, jobb és baloldalon sok kitűnő írót ismerek.- Min dolgozik jelenleg?- Ahogyan mondtam, most Szent Jeromosról írom a regényemet. Ez a negyedik században játszódó történelmi regény, melynek főszereplője a történelem egyik legizgalmasabb figurája. Összetett és bonyolult személyiség, aki csupa ellentmondás. Ezért is választottam őt témának. Valamint azért is mert szerintem fontos, hogy Arra gyanakszom, hogy olyan mértékben hangsúlyoztam ki az írásban a fiatalok erotikus érdeklődését, hogy a cenzúra csak erre figyelt, nem pedig a politikai üzenetre. A humor nagyon fontos aspektus a számomra.- A humorérzék valamilyen családi örökség?- A családban mindenki meg van ezzel áldva. Apámnak és a fiamnak is rendkívül jó a humorérzéke, sőt az unokámnak a Magyar Televízió szerkesztője volt. 1969-1990 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. 1990-1991 között az Új Idő Könyvkiadó igazgatója volt. is. Mondhatom, talán még jobb is, mint nekem. Merem remélni, hogy ez egy igazi családi örökség. A publicisztikám mindig szarkasztikus. Dr. Hajdú Endre írt egy tanulmányt pontosan a szarkasztikus emberek szerepelnek az írásaimban. Ezt nagyon fontosnak tartom.- Mennyire tartja humorosnak a kort, amelyben élünk?- Van humora a mai kornak is, de úgy érzem, hogy nagyon 1991-1994 között az Új Magyarország humorrovatának szerkesztője volt. 1993-1994 között a Magyar Televízió szórakoztató műsorok stúdióját vezette. 1995-ben nyugdíjba vonult. 1996-2000 között a Baptista Teológiai Akadémia kommunikációs szakán volt tanszékvezető. 2001 óta a Lyukasóra főszerkesztője. Az irodalomtudományok kandidátusa (1962) KIRÜNTETÉSE: A Magyar Köztársasági Érdemrend kiske- resztje (1994). (FORRÁS: WIKIPÉDIA)- egy bizonyos kor után - az ember, ha ír és dolgozik szellemi erőfeszítésekre kényszerüljön. Szent Jeromos írásaihoz latin, angol és francia nyelven férhetünk hozzá. Bár meg kell jegyeznem, hogy kitűnő magyarfordítói vannak, akik szintén díjat érdemelnének. Szent Jeromos zseniális szépíró volt, amit csodálatosan adnak visz- sza magyarul. A lényeg, hogy Szent Jeromos nem volt egy finom tollú író. Elég drasztikusan, keményen, szarkasztikusán fogalmazott. Ráadásul sok kilengése volt az erotika, ami számomra hatalmas áldás. Én szeretem az erotikus irodalmat művelni és Jeromos esetében ezt teljes joggal tehetem.- A témaválasztásnak van valamilyen aktualitása vagy üzenete a mai kor olvasóinak?- Természetesen van. Szent Jeromos Róma pusztulásának idejében élt. Voltaképpen én azt írom meg, hogy Rómát az erkölcsi fertő - amibe jutott a birodalom a negyedik század végére -, döntötte meg, de ugyanakkor a katolicizmus menti meg. Az, hogy ma Róma az, ami, azt köszönheti a katolicizmusnak és a katolikus erkölcsnek. Ez egy nagyon furcsa ellentmondás és mindez Szent Jeromos korában zajlik. Róma megbukik, de egyben újjászületik. Ezt szeretném megírni ebben a regényben.- Lát esetleg párhuzamot a világban, Európában ma lezajló folyamatokkal?- Igen, igen. Ahogyan az Európai Unió az alkotmányába nem vette bele a kereszténységet, mint alkotó elemet, ez már eleve jelzi azt, hogy Európa halálra ítélte önmagát, ha teszik az embereknek, ha nem. Kérdés, hogy lesz-e egy olyan mozgalom mint a kereszténység volt a IV-V. században, amely meg fogja ezt az ostoba Európát menteni.- Optimista vagy inkább pesszimista ebben a kérdésben?- Én nem tudok pesszimista lenni. A családom görög származású és eléggé görög tudatú a családom mindmáig. A görögök optimisták. A mediterrán szemlélet, kultúra maga optimista. New York Már a karácsonyi készülődés részeként a New York-i Rádió City Music Hall, a város leghíresebb szórakoztatóközpontjának a csinos táncosai is közreműködtek egy róluk megformázott viasztáncos figura „felavatásán”. A mosolygós hasonmást Madame Tussaud panoptikumában állították ki Csaknem félszázan meghaltak rigai tetőomlás Nemzeti gyászt rendelt el a lett államfő Negyvenhétre emelkedett lapzártánkkor a rigai tetőomlás halálos áldozatainak száma. Estére újabb holttesteket találtak a lett főváros egy bevásárlóközpontjában, amelynek teteje részlegesen beomlott, majd egy másik darabja rászakadt a mentést végző tűzoltókra. A helyi katasztrófavédelem közölte, hogy a súlyos balesetnek harmincnyolc sérültje is van, köztük tíz tűzoltó. Az utóbbi órákban nem találtunk túlélőket - mondta Viktorija Sembele, a szervezet szóvivője, akit a hiradó.hu is idéz. A biztonsági kamerák felvételei alapján még negyven ember lehet a romok alatt. Ezt azonban sem a rendőrség, sem Sembele nem tudta megerősíteni. A szerencsétlenség pontos oka továbbra sem ismeretes, de ösz- szefüggésben lehet azzal, hogy a belvároshoz közeli, 2011-ben épült bevásárlóközpont tetején egy télikert és játszótér létesítésén dolgoztak. Az orosz Vesztyi televízió helyszínen lévő riportere úgy értesült, hogy az áruház tetejére a munkákhoz homokot és más építőanyagokat halmoztak fel, aminek a tegnapi folyamatos esőzés miatt megnövekedett a súlya, s ez okozhatta a balesetet. Világos, hogy nem tartották be az építkezési előírásokat - mondta Rihards Kozlovskis belügyminiszter. Szemtanúk beszámolója szerint a tető leomlását megelőzően megszólaltak az épület riasztócsengői. A mentésben katasztrófavédelmi egységek is részt vesznek több keresőkutya segítségével. Andris Berzins államfő bejelentette, a szombattól háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. A lett állami vérellátó központ péntek délelőtt arra kérte a lakosságot, adjanak vért a tetőomlás sérültjeinek. Máris több tucatnyian jelentkeztek, a véradó helyeken sorok alakultak ki. Sok rigai lakos a bevásárlóközponthoz ment, hogy virágot és mécsest helyezzen el a tragédia színhelyén. ■
