Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-06 / 258. szám

2013. NOVEMBER 6., SZERDA ELETMOD - UTAZAS 9 Kárpátokon innen, erdőkön túl erdély Ahol a jelen időbe ér a múlt - Virágzó falusi turizmus, váltakozó minőséggel A törcsvári Erdély egyik legépebben megmaradt vára, itt élt Vlad Tepes, azaz a rettegett Drakula Románia sokáig tiltotta, ké­sőbb tűrte, jó pár éve viszont támogatja az erdélyi turiz­must. így aztán egyre töb­ben töltik szabadságukat a Maros-völgyében, a Hargitán vagy a Gyalui-havasokban. AS-összeállítás A világháborúk óta egy erdélyi kirándulás politikai állásfog­lalással ér(t) fel, pedig a vidék minden szempontból lélegzetel­állító. Nyáron túrázásra, télen síelésre ideálisak a hegyek. Ku­riózumként a helyi hétközna­pok jelen időbe teszik a múltat: szekerezhet, tehenet fejhet, ke­nyeret süthet, jeges borvízben mártózhat, vadkempingezhet a kiránduló. MÚLTBÓL A MÁBA Erdély eredetileg a hegyek­kel határolt Erdélyi-medencét (56 ezer km2) jelentette, de a trianon döntés óta a köznyelv Erdélynek nevezi a Magyar- országtól Romániához csatolt egész területet (103 ezer km2), így a Partiumot és a Bánságot is. Őseink az Alföldtől keletre fekvő területeket „erdőn túli­nak” vagy Erdőelvének hívták, ami megegyezik a latin Trans­sylvania jelentésével. A szászok a Siebenbürgen elnevezést hasz­nálják, ami feltehetően a hét XII. századi szász várra utal. A mintegy 8 millió erdélyi lakos háromnegyede román. A Ceausescu-éra alatt szászok tízezrei vándoroltak ki Német­országba, „hazatelepülésüket” a német kormány több ezer márkás „fejpénzek” kifizeté­sével támogatta - ma mintegy húszezren maradtak. Rengeteg magyar is világnak indult, de számuk még ma is csaknem másfél millió körül lehet. Kis falvakban természetes a békés román-magyar „egymás mel­lett élés”, a nacionalizmus főleg nagyvárosok, politikusok és kocsmai törzsvendégek „pasz- sziója”. MAGYAR KÖLTŐK NYOMÁBAN Ha irodalmi, művészeti em­lékhelyek felkeresése, Ady, Arany, Kazinczy, Kölcsey nyo­mainak kutatása irányítja lép­teinket, Költőt ne hagyjuk ki. A csöpp faluban Teleki Sándor gróf kastélyának parkjában hat éve felállított bronzszobor Pe­tőfi Sándort és Szendrey Júliát formázza. A szomszédos Nagy­bánya szép környezete a szocia­lista nagyberuházások, az ipa­rosítás áldozata lett, így a híres festőiskola helyett inkább a há­rom évvel ezelőtti környezetvé­delmi katasztrófa ötlik eszünk­be. Viszont a közeli Bódi-tónál, Máramaros felvonóval felsze­relt síközpontja várja a sport és a természet szerelmeseit decembertől áprilisig. Erdély­ben számtalan síelési lehetőség kínálkozik. A pályák környé­két még nem mindenhol látták el megfelelő infrastruktúrával, de Brassó és Hargitafürdő a legigényesebbeknek sem nyújt csalódást. A helybéliek gyakor­ta nem kedvtelésből, hanem kényszerből csatolják fel a lé­ceket: a havasi falvak közt csak így járható a méteres hó. KASTÉLYRÓL KASTÉLYRA JÁRVA Szászrégenből mára szinte teljesen kikoptak a névadók, de magyarok még viszonylag sokan élnek a két hangszergyá­ráról elhíresült városkában. A Maros völgyét, a folyóparti kas­télyokat végigjárni kívánók is innen indulnak útnak. A Teleki család hajdani rezidenciái Sá- romberken és Gernyeszegen, a Bornemissza-kastély Görgény- szentimrén, a Kemény família reneszánsz vára Marosvécsen várja a látogatókat. Az ország­utat az Istenszéke zárja: a Ma­ros felé magasodó fennsík 1300 méteréről fenséges látvány tárul elénk. Bár csak elszánt korán kelők járják meg sötéte­désre Galónyáról startolva a kö­ves, csúszós meredélyt egy nap alatt. Nincs messze a gyógy- kúráiról elhíresült Maroshévíz és Borszék, ahonnan a kötele­ző látnivalók közt feltüntetett Gyilkos-tó és Békás-szoros már csak egy ugrás. ÚTON,ÚTSZÉLEN Romániában virágzik a falu­si turizmus - a kétes komfortú kabánák, azaz turistaházak, illetve a hasonló színvonalú ho­telek mellett. Személyenként 1200-1500 forintért általában reggelit is adnak. Naprakész információk, címek, telefon­számok az erdélyi turizmus honlapjáról tölthetők le (www. erdelyiturizmus.hu). Vannak persze kényelmes luxusszállo­dák, neves gyógyüdülők is, de ott 18-35 ezer forintnak meg­felelő euró egy kétágyas szoba. Romániában olcsóbb a ben­zin, és egy cseppet sem rosz- szabb minőségű a magyar- országinál, benzinkút pedig szinte minden kis faluban akad. A vonattal utazók még itthon vagy valamelyik erdélyi nagyvárosban váltsák meg me­netjegyüket, mert a kisebb ál­lomásokon nem árulnak nem­zetközi jegyet, akinek nincs, azt a határon leszállítják. A helyközi buszjáratok annyira ritkák, hogy még a helybéliek is inkább autóstoppal próbál­koznak: iskolatáskás gyerekek, cekkeres nők, fejkendős anyó­kák várakoznak, és az út végén gyakran megkérdezik, meny­nyivel tartoznak (a kínált 5-10 ezer lejt nem illik elfogadni). Gyimesbükk, az „ezeréves határ’ utolsó, vasúti őrházának a kiállítása Mit egyen? KÜRTŐSKALÁCSOT CükrOS, diÓS, fahéjas és kókuszos változat­ban árulják 30-45 ezer lejért. puliszkát A vízben főzött ku­koricadara a „szegények elede­le” juhtúróval, tejföllel, füstölt szalonnával dúsítva. LEKVÁRT NYÁRON ÉS ŐSSZEL Tízezrek járják a rengetegeket, és gyűjtik a somot, szedret, áfo­nyát, a biogyümölcsökből aztán mennyei lekvárt készítenek. csorbát Román savanyított leves zöldséggel, hússal, pacal­lal, tejföllel. miccset Szintén román étel, két- vagy háromféle, erősen fű­szerezett darált húsból gyúrt hosszúkás pogácsa, útszéleken, éttermekben, kocsmákban fa­szénen sütik, kenyérrel, krump­lival kínálják. Mit vigyen? meleg ruhát, túracipőt. A ma­gas hegyekben mindig (nyáron is) hűvös van, különösen estén­ként. A Csíki-medencében pél­dául egész nyáron fűtenek, és szeptembertől már fagy éjsza­kánként, a hó sem ritka. Télen gyakori a szibériai hideg. pótkereket a poros utak rafi­nált kátyúi próbára teszik a gépkocsikat és a sofőröket. IEI I!! 5 Hl Nemzeti utasadat- és információs rendszer Magyarországon is ki­építenék a nemzeti utasa- dat-információs rendszert, melynek révén kiszűrhetőek lehetnek azok az utasok, akiknek az adatai arra utal­nak, hogy érintettek lehet­nek valamilyen meghatáro­zott bűnözési formában. Az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek Pintér Sándor belügyminiszter nyújtotta be. Az Európai Bi­zottság 5 millió euróval tá­mogatja a projektet. ■ Falusi vendéglátókat képeznek A falusi vendéglátók Orszá­gos Szövetsége (Fatosz) akk­reditált falusi vendéglátókép­zést indít különböző vidéki helyszíneken. Ennek a kur­zusnak az a célja, hogy szak­mai felkészítést nyújtson elsősorban kezdő falusi ven­déglátók és vidéki szolgál­tatóként tanyagazdaságot, farmgazdaságot működtető magánszemélyeknek, kis- és mikrovállalkozásoknak. A képzés várhatóan ebben a hónapban indul. ■ Ötszáz wifis vasúti kocsi a síneken októberben átlépte az öt­százat az utasok részére vezeték nélküli internetel­érést biztosító vasúti kocsik száma. A vonaton utazók természetesen ingyenesen használhatják a Máv Start Zrt. szolgáltatását. A bővítés folyamatos, a hatszázadik wifis kocsi várhatóan no­vember végén áll üzembe. A wifi-vagonok az Intercity- és a legforgalmasabb elővárosi vonatokon, a miskolci, nyír­egyházi, debreceni, vác-szo- bi, újszászi, ceglédi, szolno­ki, pécsi és szombathelyi vonalon közlekednek. ■ Ingyen használhatják a netet Utazás közben nem árt jól elrejteni a pénzünket utazás közben a „legveszélye­sebb” természetesen a kész­pénz, s a legnehezebb vigyázni rá. Praktikusabb a bankkártya, ám azt ugyancsak óvni kell! Ha turistaútra megyünk, pénzünket érdemes biztonsá­gos helyen tartani. Legrosz- szabb a válltáska, amelyet köny- nyen lekaphat vállunkról egy (többnyire motoros) tolvaj. Inkább legyen egy több zse- bes, nyakba akasztható erszé­nyünk, amelyet a ruha alatt kell viselni, és a pulcsink alá dugva biztonságban van a pénzünk. Úgynevezett rejtett biztonsági zsebet és kétzsebes pénzövet is beszerezhetünk, azok még biztonságosabbak. A kisebb kirándulásokon, városnézéseken soha ne legyen nálunk az összes pénzünk, csak amennyire szükség lehet - hagyjuk a többit a szálláshely biztonságos széfjében (ma már a legolcsóbb helyeken is van legalább egy központi széf, és érdemes fizetni érte a bérlés­nél). Nyakba akasztható irat­tartóval még kényelmesebb az utazás, mert nem kell a kézitás­kában vájkálni, amikor a jegyet vagy az útlevelet elkérik. Gyógyszereink mindig le­gyenek kéznél, mert ha a bő­röndbe tesszük, és az nem ér­kezik meg velünk együtt, kész a baj, pláne ha vényköteles, amit szednünk kell. ■ Civilek nem láthatják a bűn múzeumát London Kiállították azt a kondért is, melyben egy kannibál főzte meg áldozatait Egy londoni titkos múzeumban őrzik Hasfelmetsző Jack levelét és Dennis Nilsen kannibál tár­gyait. A múzeum Anglia kri­minalisztikájának összefoglaló gyűjteménye. Egyelőre csak szakemberek nézhetik meg, ci­vilek nem. A Crime Museum of Scotland Yardot Nagy-Britan- niában mindenki csak Fekete Múzeumként emlegeti. 1874- ben alapította az angol rendőr­ség. A foglyoktól elkobzott gyil­kos tárgyak gyűjtőhelyének szánt galériát 1967-ben költöz­tették a mai helyére, a Scotland Yard 101-es szobájába. Az egyik legismertebb darab a már említett Hasfelmetsző kézzel írt levele, és egy nap- Hasfelmetsző Jack levelét is a Scotland Yard 101-es szobájában őrzik ernyőnek álcázott sörétes pus­ka, meg egy olyan íves kard, amelynek hüvelye négyszer hosszabb, mint a benne megbú­jó fegyver. A Cop Killer (zsaru­gyilkos) fegyvert utoljára 1904- ben használták egy londoni kocsmában. Kiállították azt a sétapálca-esernyőbe rejtett tű­hegyet is, amellyel 1978-ban egy buszmegállóban ejtettek halálos szúrást az ott politikai menedékkel rendelkező Georgi Markov bolgár író combján. (A KGB szerint a bolgár titkosszol­gálat gyilkolta meg az írót.) A leghátborzongatóbb tárgy egy kondér, amelyben egy Dennis Nilsen nevű sorozatgyilkos főz­te meg férfi szeretőit. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom