Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-30 / 279. szám

4 2013. NOVEMBER 30., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Országos vezetőik elárulták a gazdákat ángyán somogyról is jelent Miért hallgat a vidék, avagy „tartótisztek” a politikában A bérbe adott állami föl­dek közel felét Somogybán is mindössze három nagy érdekeltség szerezte meg - bocsátja előre az ötödik je­lentésével, benne Somoggyal rövidesen elkészülő Ángyán József. Az exállamtitkár, ma már független parlamenti képviselő sajnálattal állapítja meg: „a módszer és a kicsik nyerési esélyei születésem szeretett forrásvidékénél, Somogybán is hasonlóak, mint másutt.” Fónai Imre- Vidéken agrárbéke honol. A ser­téstartók gratulálnak az áfa-csök­kentés miatt. A többi gazdálko­dó is optimista, mert látja, hogy a kormányzat kiemelten foglalko­zik a mezőgazdasággal. Volt főnö­ke, a vidéket járó Fazekas Sándor miniszter mondta ezt lapunknak a minap Lengyeltótiban. Két vidék létezik?- A kormányzat a helyi gaz­dálkodó családok és közössé­gek helyett láthatóan inkább az erős érdekérvényesítő képessé­gű, magán, vagy tőkés társasá­gi formában működő nagybir­tokkal, nagy tőkeérdekeltségek­kel kötött szövetséget - felelte Ángyán József. - Sertés például már szinte csak ezek nagy, sza­kosított, iparszerű telepein ta­lálható. Embereiket az úgyne­vezett Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában, valamint a különfé­le kormányzati szinteken és hi­vatalokban döntéshozó pozíciók­ba helyezte. Mitől lenne ez a kör elégedetlen? A többieknek pedig a hallgatás fejében vagy löknek valamit, vagy pedig megfélemlí­tik, esetenként egyenesen meg­fenyegetik őket, ezért azután a hatalomnak kiszolgáltatott hely­zetükben - a korábbi időszakok tapasztalataival a zsigereikben- inkább hallgatnak. A korábbi vészkorszakok után megpróbál­ja a falu és közössége most vala­hogy ezt is túlélni.- A miniszter arról is beszélt: a földbérlet-pályázat sikertörténet, háromezer nyertes van, s csak 40- 50 esetben akad vita. Az NFA el­nökét sem ezért váltotta le. Mi hát a baj, ha ekkora az elégedettség vidéken és a minisztériumban?- A miniszter, ugyanúgy az emberek is pontosan tudják, hogy a háromezer bérleti szer­ződés egyáltalán nem ennyi nyertes családot jelent. A „40-50 eset”, amit most már legalább Fa­zekas is beismer, 40-50 nagy ér­dekeltséget jelent, amelyek ép­pen a helyi gazdálkodó csalá­dok elől - akár több tucat nyer­tes pályázattal - viszik el a bér­be adott földek 70-90 (!) százalé­kát; Mészárosok, Zimmerman- nok, Demeterek, Kanyokok, Héj- ják vagy Somogybán az Ághok. Sokan nem csak a pályázatok legfőbb nyertesei, de százszám­ra kapják pályáztatás nélkül is bérbe az állami birtoktesteket. A minisztérium vezetőinek - álta­lában szervezett közönség előtt zajló - „fórumain” és a miniszté­riumban persze ettől még nagy lehet az elégedettség, a falu, a vi­dék pedig ma még hallgat. Fe­cseg és hazudozik a felszín, és még mindig hallgat a mély.- „Ángyánt olyan fórumokra hív­ják, ahol elégedetlen emberek vannak, már nem is találkozik elé­gedettekkel. De kérdem én, hol van az az elemi erejű felháboro­dás, ami 2005-ben megvolt, ami­kor a gazdák a Kossuth térre vo­nultak?” - tette föl a kérdést egy interjúban az agrárkamara orszá­gos elnöke. Ön tényleg nem talál­kozik elégedett gazdákkal? És va­lóban, hol vannak az elégedetlen tömegek?- Egyetértek a kamarai elnök­kel abban, hogy alig találkozom elégedett emberekkel. Ezért a pökhendi, magabiztos nyilatko­zatokkal kapcsolatban minden­kit óvatosságra intenék. Meglá­tásom szerint ugyanis a közös megmozdulás elmaradásának egyáltalán nem az elégedettség, de még csak nem is az az ötve­nes évekből ismert fortélyos féle­lem az oka, amely ismét uralja a közösségeinket. Fontosabb az a szomorú tény, hogy a gazdáknak ma már nincs tényleges érdek- képviselete, országos vezetőik el­árulták őket. A Magosz felső ve­zetése integrálódott a kormány- párti politikába. Jakab István el­nök az Országgyűlés egyik alel- nöke, Győrffy Balázs alelnök or­szággyűlési képviselő, agrárka­marai elnök, Budai Gyula szö­vetségi igazgató ma államtit­kár. Ahogy látom, eszük ágában sincs, de meg sem merik kockáz­-...-''■ív.'"-'­Ángyán József: nem lehet többé törvényes, ami erkölcstelen! tatni a kormányzattal való szem­befordulást, bár ők aztán igazán tudhatják, hogy az a gazdatársa­dalom és a vidék érdekeivel, vá­lasztási ígéreteivel ellentétes tör­vényeket, rendeleteket és intéz­kedéseket hoz. A gazdák közül a hangadóknak itt-ott-amott lök­nek valamit, bérbe adnak példá­ul valamennyi - a hangerővel és a hatókörrel arányos nagyságú - állami földet, így vezetés híján a többiek elégedetlensége ma még könnyen leszerelhető.- A somogyi agrárkamara elnöke azt mondta önről egy szóládi tájé­koztatón: hintában ül, hiszen azt a pályázati rendszert bírálja, amit ki­dolgozott. Hintában ül?- Ismerem ezt a hazugságot, amit a hivatalos kormányzati kommunikátorok serege agyait ki, a közvélemény felé a kézben tartott médiumokon keresztül sulykol, és a kormányoldal témá­ban tájékozatlan, jóhiszemű sze­replői is tovább visszhangozzák. Szabó Csaba földügyi miniszte­ri biztos kinevezését, majd az el­ső időszak egyetlen tisztességes pályázati folyamatának, a bor­sodi Mezőség első körös pályá­zatainak a hátam mögötti botrá­nyos megsemmisítését követő­en Fazekas Sándor a földügyek­kel és földbérletekkel kapcsola­tos jogosítványokat és feladato­kat megvonta tőlem. Nem vélet­len tehát, hogy már a 2012. januá­ri lemondásom után támogatóim­nak írt levelemben, majd a négy földügyi jelentésemben és min­den nyilatkozatomban világos­sá tettem, hogy éppen a válasz­tási és kormányprogrammal szö­ges ellentétben álló, a helyi csa­ládokat előre megjósolhatóan ki- semmiző, a nagy érdekeltségeket helyzetbe hozó, a „mutyi”, a „le- zsugázás” lehetőségét magában hordozó, elfogadhatatlan földbér­leti rendszer és törvény-előkészí­tés miatt távozom. S mert ezt, va­lamint a maffiairányítás elhatal­masodását a bennem bízó embe­reknek jeleznem kell. Az én lel­kiismeretem tehát teljesen nyu­godt. Én ugyanazokat az érté­keket képviselem és ugyanott, ugyanúgy a gazdálkodó csalá­dok és helyi közösségek oldalán állok. Azok persze, akik „hintáz­nak”, na éppen ők állítják rólam a leghangosabban ugyanezt. A hintából nézve persze a két láb­bal szilárdan ugyanott álló tűn­het helyváltoztatónak.- A Fidesz parlamenti frakciójából kilépett, majd nemrég zászlót bon­tott a Tisztesség és Emberség Szö­vetsége. Mit vár ettől?- Egyre több honfitársam­mal együtt magam is mind vi­lágosabban látom azt az elkese­rítő helyzetet, hogy néhány tu­cat mohó, zsákmányszerző ha­zai és multinacionális gazdasá­gi érdekcsoport, tőkeérdekeltség maffiaszerű hálózatot alkot. Ez a hálózat úgy tűnik, foglyul ej­tette a közösségek államát, és a közjó helyett szűk csoport-, sőt magánérdekek szolgálatába állí­totta azt. A korrupció új, „fejlet­tebb” szintje alakult ki, ahol a há­lózat az embereit törvény- és dön­téshozó pozíciókba helyezi, sőt, a nagyobb kasszáknál „tartótisz­tek” is kerülnek melléjük. Úgy tűnik, hogy az MSZMP utódfor­mációi és a Fidesz a szövetségese­ivel együtt egyre inkább e háló­zat „délelőttös és délutános” poli­tikai kiszolgáló műszakjává vál­nak. A verseny köztük mintha nem is a közjó szolgálatának le­hetőségéért, hanem e hálózat ki­szolgálásáért folyna. Mindennek következménye a nemzeti va­gyon széthordása, a közös kasz- szák megcsapolása, az ország ki­rablása. Elfogadottá és szinte ter­mészetessé válik „az ember any- nyit ér, amennyije van” elv és az egymáson átgázolás, az emberi értékek és erkölcsi normák eltű­nése, a helyi kisközösségek, csa­ládok szétesése, a perspektívát- lan fiatalok elvándorlása.- Nem összeesküvés-elmélet ez?- Nem, egyre nagyobb szám­ban kerülnek nyilvánosság­ra botrányos esetek, miközben nincs elszámoltatás egyik ol­dalon sem, és az ügynökakták nyilvánossága sem kerülhet szó­ba. Ott a földforgalmi törvény, vagy éppen az alaptörvény har­madik módosítása, amelynek so­rán a Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben mondott nemet a családokra és igent a nagy integ­rátor tőkés társaságokra. De em­líthetném a trafikügyeket, vagy hogy a három legnagyobb tőke­érdekeltség a közös agrárkasszá­ból egyetlen év alatt tízszer ak­kora támogatási összeget emel ki, mint amennyi ugyaninnen a tanyafejlesztési programra, az­az 300 ezer honfitársunkra jut. Vagy itt a Horváth András-fé- le NAV-botrány az ezermilliár­dos léptékű áfacsalásokkal, az ezeket elkövető „érinthetetlen” gengszterekkel, említhetném az egy hétvége alatt lefolytatott és mindent a legnagyobb rend­ben találó kormányzati vizsgá­latot, s ügy kivizsgálását célzó parlamenti bizottság felállítását nagy egyetértésben elutasító Fi- desz-MSZP nagykoalíció létrejöt­tét. Meg kell állítani ezt a folya­matot! Le kell választanunk álla­munkat, annak törvényhozását, intézményeit, közös kasszáinkat és nemzeti vagyonúnkat erről a politikát irányító maffia-hálózat­ról! Erkölcsi megújulás nélkül nincs jövője a magyarságnak. Ennek alapja pedig az igaz be­széd és a nyilvánosság.- Van egyáltalán igény ma Ma­gyarországon az igazság kimondá­sára, a szemek felnyitására?- A nyilvánosság megterem­tése és az igaz beszéd, a szemek nyitogatása az első, elkerülhe­tetlen lépés a változáshoz. Ez ve­zethet el egy olyan népi mozga­lomhoz, amely valóban megtisz­tulást hozhat. Ezt szeretné kez­deményezésünk előmozdítani, ennek terepét igyekszik megte­remteni. Sikerre a helyi közös­ségek megerősítése, az egymá­son átgázoló verseny helyett az együttműködés segítése, a nyil­vánosság helyi és országos fó­rumainak megteremtése, továb­bá azoknak a közös megvédése vezethet, akik vállalják a bátor kiállást. Elkerülhetetlen a köz­pénz- és közvagyonkezelés teljes nyilvánosságának kikényszerí­tése, s azoknak a jogi „nagyka­puknak” az összegyűjtése és be­zárása, amelyek e rablási folya­matot lehetővé, mi több, törvé­nyessé teszik. Nem lehet soha többé törvényes az, ami erkölcs­telen! Mindehhez a helyi közös­ségeknek a saját soraikból kell olyan hiteles képviselőket a tör-, vényhozásba küldeniük, akik nem a pártközpontoknak, ha­nem e közösségeknek tartoznak elszámolással. Törekvéseink si­kere vagy kudarca sokat el fog árulni az ország, a nemzet és kö­zösségei állapotáról. A legnehezebb a másság elfogadása pályázat Megismertetik a közösséggel a roma kézművességet és táncokat is Várostörténeti vetélkedővel emlékeztek a nyugdíjasok A roma irodalom és képzőmű­vészet támogatására nyert pá­lyázatot a barcsi Móricz Zsig- mond Művelődési Központ. A 300 ezer forintos támogatásból tánc- és játszóházat, zenés mű­sort, kiállítást valósítanak meg jövő tavasszal.- A roma származású embe­reket számos hátrány sújtja - mondja Veszner Ádámné igaz­gató. - A művelődési központ a romák támogatására nagy hang­súlyt fektet, saját rendezvények­kel is lehetőséget biztosítunk éle­tük jobb megismerésére. Hozzáteszi: az egyik legne­hezebb feladat a másság tisz­telete, elfogadása, ezért a mun­ka közös: szükséges hozzá tár­sadalmi összefogás; szemlélet- váltás. A pályázat célja, hogy a helyi roma és nem roma lakos­ság nagy része megismerhesse, és elfogadja a roma közösség kultúráját. A programok közül kettő a gyermekeken keresztül érheti el ezt a célt, a táncház­zal és kézműves foglalkozás­sal, a gyerekek testközelből ta­pasztalhatják meg a roma kul­túrát. A kiállítással a város ösz- szes lakója megismerheti a ro­mák történelmét, kultúrájuk sokszínűségét. Az utolsó pedig egy modern roma nemzetiségű előadó, azt a példát mutathatja be, hogy ha valaki tehetséges, az bármilyen nemzetiségű, le­het sikeres. ■ J.G. Cigány fiúk. A zenészek percek alatt fergeteges hangulatot teremtenek évfordulók A fürdőhellyé vá­lás 150. és a várossá avatás 45. évfordulójára várostörténeti ve­télkedővel emlékezett a Nyug­díjasok Siófoki Egyesülete. Há­romfős csapatok szerveződtek, a könyvtár és a Kálmán Imre Em­lékház kínálta a forrásanyagot - tudtuk meg Jánossy Gábortól, az egyesület elnökétől. - Sokan egy kis könyvtárnyit „bogarásztak” át és szinte tudományos alapos­sággal készültek; a könyvtár fő­munkatársa segítette az eligazo­dást, s vállalta a zsűrielnök sze­repét. Akik vállalták hogy meg­mérkőznek, még láthatták a Je­linek udvart, Sió áruházat, a ré­gi víztornyot, a Csepel üdülőt és a sort még lehetne folytatni. Az­tán együtt örülhettek a várossá válásnak, az épülő, szépülő vá­rosképnek. Archív fotó- és film­anyagot is vetítettek a vetélke­dőn, rácsodálkozva élvezhettük a régmúlt idők épületeit, divat­ját, s a változásokat napjainkig. A zsűri döntése alapján végül mindenki helyet kapott a képze­letbeli dobogón. - Nem az volt a cél, hogy ki, kit győz le, hanem megismerni e patinás telepü­lés történetét; minden résztvevő egy várostörténeti kiadvánnyal gazdagodott - tette hozzá János­sy Gábor. - Lassan a jubileumi évvégére érünk, sok rendezvény mutatott rá, hogy a jövőbe tekin­tés nem nélkülözheti a múlt fel­idézését. Mi is ezt tettük. ■ F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom