Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-23 / 273. szám

2013. NOVEMBER 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Hatezer esztendő egyetlen napba sűrítve favágók Ötvenéves kor felett kevesen vállalják a bányászat után legveszélyesebb szakmát A folyamatosan ismétlődő, puskaropogás-szerű hang nem önfeledt vadászokat jelent a zselici erdőkben, hanem teljes gőzzel dolgo­zó favágókat. Védett terület lévén a brigádoknak hét hónap alatt kell kidönteniük és feldarabolniuk az éves mennyiséget, úgy háromezer somogyi család tűzifáját. Vas András- Vigyázz, dől a fa! Várjuk a kiáltást, de csak egy lövésszerű robaj hallat­szik, miután elhallgat a moto­ros fűrész, s a százéves tölgy a tisztásra rogy. Mely az ava­tatlan szem számára csak egy gondozatlan, gazos területnek tűnik a Zselici erdészet kar­dosfai erdejében, a valóságban azonban egy tízéves terv szin­te napra megkomponált folya­matába csöppenünk. A négy­fős favágóbrigád egy 2,5 hek­táros területet termel le éppen, a határt narancssárga csíkok jelzik a fákon, s miután az em­berek már több mint egy hete dolgoznak, lassan már látszik a munka vége.- Évente 130 hektáros faki­termelési engedéllyel rendel­kezünk - magyarázza Pintér Ottó, a Sefag Zrt. Zselici er­dészetének vezetője -, ám ezt nem szoktuk teljesen kihasz­nálni, 115 hektárt vágunk, ami nagyjából 60 ezer köbmé­ter fát jelent. Elmondva egyszerűen hang­zik, ám rengeteg kritérium­nak kell megfelelniük: az erdé­szet 9300 hektáros területéből ugyanis 6700 tájvédelmi kör­zet, 7000 pedig Natura 2000- es terület, s mint ilyen szigo­rú szabályozás alá esik. Fát ki­termelni például csak a vege­tációs időszakon kívül, vagy­is szeptember elejétől márci­us végéig lehet - nem véletlen, hogy jelenleg másfélszázan dolgoznak teljes gőzzel, hogy a céldátumra sikerüljön befe­jezni a feladatokat.- Közelítő traktorra, szállí­tójárműre és motoros fűrész­re érvényes jogosítványok nél­kül senki sem dolgozhat fa­kitermelőként - állítja Pintér Ottó. - Ráadásul rendszeresen meg kell újítani az engedélye­ket, ugyanis ez egy rendkívül balesetveszélyes szakma, pél­dául jelentkezhet vibrációs be­tegség, amit a fűrész rezonan­ciája válthat ki, s felboríthatja a vérkeringést. Nem hangzik túl bíztató­an, noha a favágókkal kap­csolatban a laikusnak inkább a csonkolt sérülések jelennek meg - és a kocsmában feltar­tott két ujj képe, mely öt sört jelent... -, ám hiába vizslatjuk a brigádtagok kezét, a négy emberhez láthatóan negyven ujj tartozik...- Senkinek sem hiányzik semmije - mosolyodik el Or­sós János, a csapat fadöntője, majd a térdére mutat: - Itt vi­szont csúnyán elkapott egy­szer, amikor szakadt a lánc... A motoros fűrészeken éppen emiatt alapvető kellék a láncfo­gó, s hogy nem túlzott bizton­sági előírás: a favágók láncfo­góin látszik már sérülés, vagy­is élesben is kiállták a próbát - lehetséges, megmentve ezzel kezelőjüket a csonkolástól...- A bányászat után ez a leg­veszélyesebb, legtöbb sérülés­sel járó szakma - jegyzi meg Bulátkó Attila, s ezek után még nagyobb tisztelettel néz­zük Orsós Jánost, aki negyed százada dolgozik az erdőn. Másképpen nem is alakul­hatott volna az élete, apja és nagyapja is favágóként kereste a kenyerét, így a férfi számára egyenes út vezetett a barcsi er­dészeti iskolába. Naponta átla­gosan hatvan fát dönt ki, gyors fejszámolás után kiderül, ez évente úgy 15 példány, vagy­is eddig legalább negyedmillió döntés áll mögötte, ami azt je­lenti, egymaga kivágott már jó nyolcszáz hektárnyi - nagyjá­ból három desedányi - somo­gyi erdőt...- A vágás a terpeszeléssel kezdődik - magyarázza az alapfogásokat Orsós János -, ami azt jelenti, elvágjuk a fa föld feletti oldalsó nyúlványa­it. Utána jön a hajkolás, vagyis a dőlési irányba éket vágunk a törzsbe, majd a döntés. Rögvest be is mutatja éles­ben, s a száz-száztíz eszten­dős tölgy egy perc múlva ha­talmas durranással elfekszik. Orsós Csaba, Czahec László és Bulátkó Attila veszik kezelés­A brigád naponta nagyjából hatvan fá termel ki és dolgoz fel Természetes újratelepítés a Zselicben A sefag Zselici erdészetében természetesen nemcsak kiter­melik a fákat, de újra is telepí­tik. A vezetőség elsősorban a természetes megújítás híve, vagyis a meglévő tölgyállomány makkjából hozzák létre az új erdőt. A kitermelt területen már kibújtak az új csemeték, melyek rendkívül fényigényesek, így, ha nem akarják, hogy elpusztulja­nak, legkésőbb három év után le kell vágni fölülük az erdőt. a lehulló tölgymakkból hektá­ronként ezen a területen nagy­jából harminc-ötvenezer cseme­te bújik ki - mondta Pintér Ottó, a Zselici erdészet igazgatója -, vagyis természetes megújítás- kórjával több facsemetével dol­gozunk, mint a fatelepítésnél, amikor tízezer jut egy hektárra, vagyis négyzetméterenként egyetlen darab. az erdészet legértékesebb fája a tölgy, köbmétere a minőségtől és a felhasználási lehetőségtől függően huszonöt-ötvenezer fo­rint között mozog. Egy százéves példány általában másfél köb­méter faanyagot ad, vagyis nagyjából tíz kidöntött fányi ke­rül egy teherautóra. Az erdészet egy vágási szezon során négy-ötezer kocsi fát értékesít, ami nagyjából háromezer csa­lád éves tüzelője. be: felsír a Stihl, a JJusqvarna, a Makita - darabjuk vagy ne­gyedmillió forint -, a favágók egyike legallyazza, utána má­sikuk végigmegy a hossztoló­val - egy kampós végű, méte­res vasrúddal -, mellyel bejelö­li a törzset, a harmadik pedig - fafajtától függően - méretre vágja, majd előkészítik a fát a forwardernek. Utóbbi egy mo- kány, traktorszerű gép, mely- lyel kiemelik az irtásból a rön­köket. Az úgy százhúszmilli­ós, brutális masina természe­tesen nem járkálhat keresz- tül-kasul az erdőben, szigorú­an húszméterenként lehet csa­pása, karjával tíz méterre tud benyúlni a fáért, melyet aztán az út mentén máglyába rak. Kezelése nem egyszerű, jól kezelni pedig a szakemberek szerint igazi művészet..- Favágót találni nem ne­héz - jegyzi meg Kiss Nándor, a brigádot alkalmazó vállalko­zó -, nem úgy jó favágót... Ná­lunk egy hónapig tart a kikép­zésük, csak utána engedjük brigádba az újakat. Itt nem le­het hibázni, minden felelőt­len mozdulat súlyos sérülés­sel járhat, de akár emberélet­be is kerülhet. A munka leg­inkább a derekat viseli meg, de vigyázni kell a hulló száraz ágakra is. Ötven-ötvenöt év fö­lött már nagyon kevesen bír­ják ezt a munkát. A csapat tagjain viszont nem látszik, hogy bármi nyo­masztaná őket, míg mi beszél­getünk, újabb két fával végez­nek, sőt Orsós Jánosnak még egy kis poén is belefér: - A jó kép miatt megállítsam fél­úton? - kérdezi bőszen kattint­gató fotósunkat... A röhögést elnyomja az elfekvő fa durra­nása - újabb gyors fejszámolás után kiderül, vagy hatezer év­nyi tölgy adta meg magát a fű­részeknek.- Védett területen 100- 110 éves korban döntjük ki a tölgyfákat - mondja Sáfár Jó­zsef kerületvezető erdész. - Ez amúgy egy jó hely, viszony­lag száraz a föld, kedvez a ko- csánytalan tölgynek, így sűrű a fa, kiváló például hordógyár­tásra. Példányonként a kidöntött tölgyek nagyjából 45-50 ezer forintot érhetnek - vagyis a brigád egy nap úgy hárommil­lió forintnyit termel ki -, a leg­fontosabb termék természete­sen a rönk - két méternél hosz- szabb törzsdarab -, melyet a bútor- és építőipar, valamint a hordókészítők vásárolnak elő­szeretettel. Az 1-2 méteres da­rabok a tűzifa, az erdészet út­jai mellett ezekből állnak sok száz méter hosszan, 160 centi­re felpakolva a sarangok.- Nagyon nagy a kereslet - mutat a hosszan elnyúló fara­kásra Pintér Ottó. - Megkezdő­dött a fűtési szezon, a lakosság egy része is most kapott ész­be, de mi biztosítjuk az önkor­mányzatoknak a szociális tű­zifát is, amit szintén most kell kiszállítani. így hát teljes gőz­zel dolgoznak az emberek. Szavainak egy újabb puska­lövésszerű durranás ad nyo- matékot... A marcali Tündériigetet harminc éve nyitották meg évfordulók Jubileumot ünnepeltek a kaposvári Búzavirág tagóvodában is, a mesebeli harminchármat Szolgáló diakóniai közösség Nagykanizsán harminc éves a marcali Tün­dérliget óvoda. Az óvoda törté­nete nem csak a köszöntőkben, hanem fotó- és rajzkiállításon is megelevenedett. Az évfordulón az óvodások ünnepi fellépése után Korcsmárosné Tóth Tün­de, az Óvodai Központ vezetője beszélt az intézmény életének jelentős állomásairól. Kiss Sándorné tagóvoda-ve­zető korábbi dolgozókat, veze­tőket köszöntött, Tóthné Sza- lavári Ottília óvodapedagógus pedig miniszteri elismerést ka­pott, amit Sütő László marcali polgármestertől vehetett át. Vé­gül fogadás keretében a szüle­tésnapi tortán is meggyújtották a gyertyákat. ■ Vigmond E. Meglepetés. Születésnapi torta is került az asztalra a marcali óvodában Csoporttortás jubileum. Alapításának mesebeli évfordulóját, a 33.-at ün­nepelte pénteken a kaposvári Petőfi központi óvoda Búzavirág tagóvodája. A hat csoport és a nevelők koszorúzással emlékeztek a kezdetekre, az elmúlt három évtizedet munkatársként is értékelhette Tavali Gabriella óvodavezető. A gyermekeket egy-egy, a csoportjelképével díszített tortával lepték meg. Jubileumi emléklapokat is átadtak a kerek évfordulót betöltő dolgozóknak hit A hitbeli megerősödés töb­bekben a segíteni akarást, a má­sik bajával való törődést ered­ményezte. S ez változást hozott a nagykanizsai református gyü­lekezetben: megalakították a di­akóniai csoportot, vezetőjének Gaál Évát választották.- Szeretetszolgálatunk afféle közvetítői szerepet tölt be; fel­keresi az adakozókat, a felaján­lást tevőket, és a rászorulókat - mondta Hella Ferenc lelkész. Volt akit tűzifához segítettek, egy család számára naponta egyszer meleg ételt adnak. El­indították a könyvmissziót, s azt is vállalják, hogy a magá­nyosoknak örömet szereznek karácsonykor. ■ Gamos A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom