Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-23 / 273. szám

2013. NOVEMBER 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Tudósok: egyediséget a Balatonnak! problémamegoldás A fejlesztések összehangolása, a párhuzamosságok elkerülése Zsilip a Sió-csatonán. Amióta megépült, és szabályozzuk a vízszintet, már nem tekinthető természetes tónak a Balaton. A környezetvédelmi szabályozás is merev még. ► Folytatás az 1. oldalról A Kaposvári Egyetem több mint 400 milliós támogatást nyert még 2011-ben e téma kutatásá­ra, s létre hozta a Balaton Ku­tatóintézetet. S a pénteki ván­dorgyűlés egyik hangsúlyos té­mája volt a kutatássorozat első eredményeinek bemutatása. Buday-Sántha Attila, a Ma­gyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) alelnöke, a vándorgyűlés Dél-Dunántúl ma és holnap szekciójának el­nöke a Balaton szerepéről szól­va elmondta: a területfejlesztés egyik alapvető célja, hogy a he­lyi erőforrásokat tudja mozgó­sítani. S ezen keresztül a hely­ben élők életkörülményeit tud­ja javítani. Ezt viszont csak ab­ban az esetben lehet elérni, ha komplex fejlesztésekben gon­dolkodunk. S a párhuzamos fej­lesztések elkerülése legalább ilyen fontos. Buday-Sántha Attila szerint, külön probléma a Balatonnal kapcsolatosan, ami napjaink­ban éleződik ki igazán, hogy azt játsszuk, a Balaton termé­szetes tó. - Ami nem igaz - ma­gyarázta -, mert 1863 óta, ami­óta zsilip létezik, mi határoz­zuk meg, hogy mennyi víz van benne, nem a természet. Tehát, ha mi határozzuk meg a tónak a vízminőségét, akkor nem lehet természetes tó. Ebből követke­akár önálló iskolai tantárgy is épülhetne, legalább a Bala- ton-régióban a Nők a Balato­nért Egyesület balatoni olvasó­könyvére, melynek harmadik, bővített kiadása jelent most meg. - Elsősorban iskolások­nak szántuk az első, 2001-ben megjelent kiadást - mondta a pénteki siófoki könyvbemutatón Szauer Rózsa, az egyesület elnö­ke. - Úgy gondoltuk, hogy a tó mellett élő gyerekeknek illene többet tudni a Balatonról és kör­nyezetéről annál, mint amit az iskolai tananyag kínál; a törté­nelemről, a természetről, a hely szelleméről, hiszen a tó szerete- te, a vele kapcsolatos ismeretek teszik az embert igazi balatoni polgárrá. zően a természetvédelmi köve­telmények nem lehet merevek. Egyszerre kellene szem előtt tartani a gazdasági és társadal­mi érdekeket. Ami persze nem egyszerű. Például, ha nem vág­ják a nádat, akkor belerohad a tóba, s rontja a vízminőséget. Viszont ha levágják, akkor elv­eszik a madarak természetes búvóhelye. Vagy: most rontja a Balaton vízminőségét egy köze­li halastó, vagy nem? Nem jelenthető ki egyértel­műen, hogy a halastavak je­a klímaváltozás és a vízház- tartás témájával bővült ki A Ba­laton könyve. - Húsz éve még nem gondoltuk, hogy az éghaj­latváltozást komolyan kell ven­ni -jegyezte meg Hajósy Adri­enné geofizikus, a fejezet társ­szerzője. - A Balatont ez egye­lőre nem fenyegeti, de figyel­nünk kell a jelenségeket, hogy amikor majd hosszabb adatso­raink lesznek, eldönthessük: szükséges-e valamilyen beavat­kozás? KRAVINSZKAJA GABRIELLA hid- rológus, aki a vízháztartásról írt, azt emelte ki: 1921 óta csak 2000-től figyelhetők meg ext­rém adatok a Balaton vízház­tartásában, amire fel kell hogy hívják a figyelmet. f. i. lenléte környezetszennyező ha­tást gyakorolna a Balatonra. Ezt már Csonka Arnold, a Kapos­vári Egyetem megbízott okta­tási dékán helyettese, a projekt egyik kutatója mondta, mint a Kaposvári Egyetem Balatonnal kapcsolatos kutatásának egyik első eredményét. Csonka Arnold a projektről elmondta: modellt szeretnénk alkotni, olyan módszert, amely­nek segítségével előre jelezhe­tő lesz egy esetleges területfej­lesztési döntés környezeti, tár­sadalmi hatása. - Három nagy kutatócsoport dolgozik a pro­jekten - mondta -, természet- tudósok, társadalomtudósok és informatikusok. A másik ter­mészettudományos kutatási eredmény, hogy nyolc települé­sen 160 egyedi tájértéket sike­rült beazonosítani, többnyire épített objektumokról van szó, s ezek megőrzésére felhívják a döntéshozók figyelmét. A tár­sadalomtudományi kutatócso­port eredménye: tisztán látszik, hogy a környezettudatossághoz és a természeti értékekhez va­ló hozzáállást mind a vállalat- vezetőknél, mind a lakosoknál nagy mértékben befolyásolja a lokálpatriotizmus. Akik elköte­lezettek a helyi értékek iránt, egyben elkötelezettek a környe­zetvédelem és a természeti érté­kek megőrzése iránt is. Rechnitzer János, az MRTT elnöke a XI. kaposvári vándor- gyűlésükről szólva elmondta: a 2014-2020 uniós ciklusra va­ló felkészülés hatja át a vándor- gyűlést. ■ Márkus Kata JEGYZET CZENE ATTILA Hétköznapi hősünk éppen egy hete történt: a ba- latonboglári kisfiú fölhívta a rendőrséget, hogy apja veri az édesanyját. Megírtuk. A nyil­vánosságnak is köszönhető, hogy azóta előzetes letartózta­tásba került a férfi, aki meg­szegte az időközben rá kisza­bott távolságtartási határoza­tot. Hasonló inzultus százával fordulhat elő, akár naponta a Somogybán élő családokban. A balatonboglári kisfiú a hét­köznapok hősének tekinthe­tő. Nem csak az a csoda, hogy volt bátorsága megvédeni az édesanyját, hanem hogy tud­ta, milyen telefonszámot kell ehhez fölhívnia. Egy felmé­rés szerint ugyanis - amit teg­napi lapunkban közöltünk - a magyar fiatalok 81 százaléka nem tudja, hogy baj esetén ki­hez fordulhat. A héten volt a gyermekvéde­lem világnapja - direkt nem úgy fogalmaztam, hogy ün­nepelhettük, mert nincs mit ünnepelni, a gyermekvéde­lem terén rengeteg a tenni­való (mint ahogy más kiszol­gáltatott réteg például a sze­gények, a hajléktalanok, a fo­gyatékosok ügyében). Szak­mailag és emberileg is kivá­ló csapat dolgozik a gyermek- védelemben, de nagy a láten­cia, vagyis az esetek többse1 ge nem kerül napvilágra. Tit­kolóznak az érintettek, mert félnek vagy szégyellik, hogy bántalmazzák őket, hozzátar­tozójukat. Már pedig így nem lesz vége a pokoljárásuknak! engem soha nem vertek ott­hon, biztos e jó példa miatt nem emeltem kezet a két fi­amra - a problémákat mindig megbeszéltük. Ha ez nem járható út a családok jelen­tős részében - és a tapaszta­lok szerint nem járják -, ak­kor tenni kéne érte azon a szinten, ahol az adónkat elos­szák. De nem azonnali tör­vényi szigorítással, mert an­nak betarthatósága kétsé­ges, hanem felvilágosítás­sal. Ha nem is lassan, de szé­pen, ahogy a csillag megy az égen. Szarkofág: római kori lelet Somogyváron ► Folytatás az 1. oldalról A mintegy három és féltonnás homokkő-koporsó fedlapját nem tudták egészben levenni, csak az egyik sarkát - feltehe­tően az eke okozta sérülés mi­att. A szarkofágban egy épen maradt csontvázat és két üveg­edény maradványait találták a régészek. Móring József Atti­lától azt is megtudtuk: ezen a szántóföldön állt egykor a Res- terica nevű településrész, ami egy római villát foglal magá­ban. Ezt már jó pár esztendő­vel ezelőtt feltárták. - Szakem­berek vitatkoztak azon, hogy ez csak egy fogadó a római út mellett, vagy egy állandó te­lepülés lehetett -e. Azt gondo­lom, hogy ez a szarkofágok és a korábbi téglasírok bizonyítják, hogy ott hosszabb időre ren­dezkedtek be az emberek, mi­vel temetők csak települések mellett voltak folytatta a tele­pülésvezető. A szarkofág rejtette csonto­kat antropológus vizsgálja meg - ekkor derülhet ki az elhunyt pontos kora és neme is. A szar­kofágból előkerült üvegdara­bokból restaurátor állítja ösz- sze az edényeket. A negyedik századból származó késő ró­mai kori kőkoporsót az önkor­mányzat Somogyvár-Kupavá- ron, a nemzeti emlékhelyen ál­lítja ki. ■ Vigmond Erika Hzmilliárdos beruházássorozat nagyatádi fórum Napelemek az iskolákon és a városházán A nagyatádi 3-as választókörzet­ben szevrevezett fórumot Simo- novics Józsefné önkormányzati képviselő. Ormai István polgár- mester tájékoztatójából kiderült: a helyi adóbevételek az önkor­mányzati feladatellátást és a fej­lesztéseket szolgálják. A volt laktanya területénló vállalkozás működik, itt új te­lephelyek kialakítását, közmű­vesítését tervezik. E déli iparte­rület közlekedését egy, a lakta­nyán átvezető úttal javítanák, el­terelve a teherforgalmat a város belső útjairól. A 68-as elkerü­lő út tavasszal kezdődő megépí­tésével is csökken a városon át­haladó járműforgalom. Folytató­dik a művelődési ház korszerűsí­Ormai István és Simonovics József­né válaszolt a kérdésekre tése, amelyet tavasszal vehetnek birtokba a nagyatádiak. Nyárra a szennyvíztisztítót modernizál­ják. A volt zeneiskola épületéből kiállítótermeket és közösségi há­zat alakítanak ki. Megújulhat a kórház sürgősségi fogadóhelye, felújítják a műtőket, a sebésze­ti és intenzív osztályt, kialakít­ják pszichiátriai rehabilitációs részleget több mint 1,6 milliárd forintból. A beruházások értéke közel tízmilliárd forint, döntően európai uniós forrás. Az energia-megtakarításra koncentrál a város: az iskolákat és a városházát napelemekkel látják el. Egy új termálkút üzem­be helyezésével több intézmény fűtését oldja meg. ■ Györke J. Műszaki átadás Kaposváron a lakókkal utak 28 millió forintból tet­te rendbe a.város a Galimber- ti utcát és a Kaposrétsor nagy részét. A pénteki műszaki át­adáson az utcákban lakók is résztvehettek, hogy a várossal együtt ellenőrizzék a munkát.- Új korszak kezdődött idén Kaposváron: csak akkor vesz- szük át a beruházást a kivite­lezőtől, ha azzal az ott élők is elégedettek - mondta Szita Ká­roly polgármester a bejáráson, amelyen a helyiek néhány ki­sebb hibára hívták fel a kivite­lező figyelmét, aki megígérte, ezeket kijavítja. A polgármes­ter hozzátette: a pénzt akkor utaljuk a cégnek, ha a problé­mát orvosolja. ■ M.K. A Balaton könyve: legyen iskolai tantárgy! Ezt ajánlja a régióért dolgozó nők egyesületi Minden gyereknek! A Nők a Balatonért Egyesület mutatta be a kötetet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom