Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
4 2013. NOVEMBER 17., VASÁRNAP Uborka-, bor- és kiskertvédők vácszentlászlón egy elkeseredett gazda fagyállót öntött a borába, miután megelégelte, hogy sorozatosan feltörik a pincéjét. Nem csupán bort és terményeket vittek el tőle, hanem a gyerekei horgászbotjait és értéktárgyakat is. A zaklatás pedig hosszú ideje tartott. Az egyik tolvaj azonban többet ivott a lopott borból és nem ment orvoshoz időben, így meghalt. hasonló, nagy visszhangot kiváltó eset volt az, amikor 2008- ban Kesznyétén egy idős férfi úgy védte a kertjét a tolvajoktól, hogy áramot vezetett a kerítésbe. Emiatt egy ember meghalt, amikor uborkát próbált lopni tőle. A férfi megrovást kapott. 2009-ben egy tiszalúci férfi szintén áramot vezetett a kerítésbe, amitől két kislány sérült meg, nem életveszélyesen. Őt két év börtönre ítélték. Ezután az eset után alkotott olyan paragrafust a kormány az új Btk.-ba, ami kiszélesítette az önvédelemhez való jogot. mondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket köz- vetlenüf fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Vagyis ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető természetes alapjog, így a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. Alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem minden helyzetben tudja megvédeni polgárait. A Kúria szerint azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kiíervelten elkövetett emberölést jelentenek. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetője szerint a borosgazda esete ugyan büntetőjogilag nem tartozik az önbíráskodás kategóriájába, a közvélemény számára azt testesíti meg. „Egy OKRI-kutatásból kiderült, hogy a rendszerváltás óta lényegesen több az önbíráskodás, mint előtte volt, főként 2000-ig volt egyértelműen emelkedő a tendencia - mondja. - Amíg 1980-ban 49 ilyen eset volt, 1998- ban már 1065 fordult elő. Emiatt 1993 óta öt évig terjedő szabadságvesztés is járhat az önbíráskodásért, ez azonban nem bír- nagy visszatartó erővel, hiszen tavaly is 641 ilyen eset történt. A leggyakrabban kölcsönadott pénz miatt tör ki ellentét, de terménylopások miatt is gyakran előfordul az önbíráskodás hazánkban.” A kriminológus szerint sokkal célravezetőbb írásos feljelentést tenni a rendőrségen. Ez levezeti az indulatok egy részét és a bűnüldözés számára is jelzésértékű lehet, ha egy területen hasonló esetek halmozódnak, még akkor is, ha az anyagi kár nem jelentős. A kriminálpszichológus szerint az emberek szubjektív közbiztonságérzete rosszabb, mint az objektív közbiztonság végh József kriminálpszichológus azt mondja: bizonyára nehéz lehet egy olyan közegben élni, ahol a tisztességtelenség rendszeresen ismétlődik. Ez ugyanis arra sarkalja a sértetteket, hogy akár hasonló eszközökkel védjék meg önmagukat. Az, hogy erre egyre több példa van, a kriminálpszichológus szerint azt jelzi, hogy az emberek szubjektív közbiztonságérzete rosszabb, mint amilyen az objektív közbiztonság. Ugyanez áll annak hátterében, hogy sokan kiállnak azok mellett, akik elkeseredettségükben bosszúra, vagy önbíráskodásra szánják el magukat. A borosgazda mellett is azonnal két szimpátiacsoport alakult a legnagyobb közösségi portálon. „HA EGY TELEPÜLÉSEN CSükegy embert érne ilyen igazságtalanság, feltehetően elítélnének egy ilyen reakciót, de mivel sokan érintettek, vagy közvetlenül, vagy közvetve, átérzik a helyzetet és inkább támogatják, mintsem elítélnék azt, aki bosszút áll a bűnözőkön - mondta Végh József. - Ez mind arról szól, hogy a társadalom nem érzi magát biztonságban és ettől türelmetlenebb, feszültebb és könnyebben, gyorsabban reagál az ilyesmire erőszakkal.” mindegyik, eddig nagy nyilvánosságot kapott eset mögött az állt, hogy a a tulajdonosok hosz- szú idő óta szenvedtek el veszteségeket. Nem nagy értékük veszett oda, a munkájuk eredményét nem tudták megvédeni. A mezőgazdasági lopások jelentős része el sem jut a rendőrségig, mivel a kár értéke nem éri el a húszezer forintot. Régóta a vagyon elleniek a leggyakoribbak a regisztrált bűncselekmények között, arányuk 55 százalékos. Ezen belül, a statisztikák szerint a legnagyobb arányban a lopás fordult elő, az elmúlt négy évben pedig több mint 20 százalékkal növekedett a betöréses lopások száma. Ráadásul még soha nem volt olyan rossz a felderítési arányuk, mint tavaly. apáti István, a Jobbik ország- gyűlési képviselője azt mondta: éppen azért kezdeményezte, hogy a mezőőri szolgálatok kerüljenek állami fenntartásba. Jelenleg ugyanis az önkormányzatok működtetik őket és csak jelképes támogatást kapnak ehhez az államtól, így kénytelenek a gazdáktól hozzájárulást kérni. „vannak olyan körzetek Magyarországon, ahol az embereknek a kedve is elmegy a munkától, mert nem tudják megvédeni azt, amiért megdolgoznak - mondta Apáti István országgyűlés. képviselő. - Szabolcsban olyan eset is előfordult, hogy a gazda disznóját éjszaka a disznóólban vágták le és úgy vitték el, az pedig, hogy csirkét, tyúkokat lopnak, szinte mindennapos. Ezek pénzben nem nagy értéket képviselnek, de olyan erdőbirtokost is ismerek Ó-pályi község határában, akinek három év alatt 21 millió forint kárt okoztak a fa tolvajok. Nyilván nem lehet minden fa mellé rendőrt állítani, de arról sem szabadna lemondani, hogy elejét vegyük ennek a kitartó pusztításnak. Sokan nem értik, miért ne önthetne a saját pincéjében valaki fagyállót, vagy akár sósavat is a saját hordójába. A törvény azonban egyértelmű, hiába lett megengedőbb a jog, a jogtalan behatolót figyelmeztetni kell, hogy veszély érheti. És önvédelemből is csak bizonyos esetekben szabad bármilyen eszközzel védekezni. Fábos Erika Emberöléssel gyanúsította meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság azt a 37 éves vácszentlászlói gazdát, aki fagyálló folyadékot öntött a borába, miután megelégelte, hogy egy tolvaj folyamatosan lop a pincéjéből. Mint kiderült: a gazda az egész falut rettegésben tartó bűnbandát buktatta le. A tettét beismerte, igaz, állítása szerint nem az vezette, hogy életveszélyt okozzon, csak rá akart ijeszteni és le akarta buktatni a tolvajokat, hogy elvegye a kedvüket a sorozatos lopástól. A férfi akár 15 év börtönt is kaphat, ha a bíróság szándékos emberölésben találja bűnösnek. Az ügyet az is aktuálissá teszi, hogy a nyáron életbelépett új Btk. elismeri a jogos és a megelőző jogos védelemét és a korábbinál megengedőbben szabályozza azt. Magyar György ügyvéd azt mondja, ez az ügy csemege egy büntetőjogász számára, mivel ez a jogintézmény viszonylag új és így az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat sem alakult még ki. Nyilvánvalóan kérdés, hogy egy ilyen esetben mekkora gondossággal jár el, aki a saját értékeit meg akarja védeni. A szükségesség, az arányosság és az időbeli egység, vagyis, hogy nem utólag, hanem azonnal vagy előzetesen és körültekintően cselekszik valaki, nagyon fontos körülmény. „Az nagyon helyes, hogy a trend megfordult és a jogalkotók a megtámadottak oldalára álltak - mondta Magyar György. - A jogtalanul megtámadottak ugyanis az elkövetőhöz képest mindig hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. Ugyanakkor abból még sok feszültség keletkezhet, hogy az önvédelemnek nincs kialakult kultúrája Magyarországon.” Az ilyesmi aligha megoldás, ráadásul a törvény is bünteti. Az önbíráskodó súlyosabb büntetést kaphat, mint a tolvaj. Az ügyvéd szerint ugyanakkor a vélelmezés nem büntetőjogi hanem polgárjogi kategória. Ettől sikamlós ez a-lehetőség és a jogalkalmazáskor nagyon résen kell lenni, hogy ne lehessen vele visszaélni. Jelenleg ugyanis a szabályozás úgy szól, hogy a jogtalan támadást bizonyos helyzetekben-úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. így A jogos védelem lehetőségei élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást. a jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. más javainak védelme is indokolhatja, ha a lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás történik. éjszaka, vagy fegyveres, vagy csoportos elkövetőkkel szemben jogosan lehet fellépni. a jogos védelmi helyzet addig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától. A Kúria még júliusban hozott jogegységi döntést a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondja Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője. Kónya István úgy fogalmaz, a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kiA jogos önvédelem korlátái ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, vagy, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be, a támadók életét is ki lehet oltani. Ezeket a helyzeteket azonban akár meg is lehet rendezni, tehát vissza lehet élni vele. Ez veszélyes és keletkezhetnek még feszültségek belőle. SZÓBELI CSELEKMÉNNYEL szemben nem vehető igénybe. megtorlásként nem alkalmazható. nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. a támadás kiprovokálása. SÚLYOSAN MOZGÁSKORLÁTOZOTT vagy kisgyermek személlyel szemben nem alkalmazható. a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó támadás megelőzése a támadó életét nem veszélyeztetheti és életének kioltását nem eredményezheti. A felirat önmagáért beszél. Szelídnek nem mondható figyelmeztetés. A HÉT TEMAJA jogos önvédelem A saját birtokán sem tehet olyan óvintézkedést senki, ami másnak kárt vagy veszélyt okozhat. Az önvédelem nem lehet önbíráskodás vagy bosszú. Tény: ha az emberek biztonságérzete nem jó, túlzásba eshetnek. Aki önbíráskodik, komolyabb büntetést kaphat, mint a tolvaj. FOGAT FOGÉRT, DE FELTÉTELEKKEL
