Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-11 / 262. szám
2013. NOVEMBER 11., HÉTFŐ INTERJÚ ■■ 13 A bükkszentkereszti füvesember már nyolcvanöt esztendős. Mai napig járja az erdőt, országszerte előadásokat tart. Minek köszönheti elapadhatatlan energiáját? Természetesen a gyógynövényeknek, hisz ha valaki, hát ő tudja: fűben-fában orvosság! NEM KELL HINNI, ELÉG INNI eredményt, előbb-utóbb a hagyományos gyógyászatban keresi a megoldást. És sok esetben nálam. Nagyon sokan kémek tőlem tanácsot telefonon, néha halálos betegek látogatnak meg, csodát várva a gyógyfü- vektől. És... hihetetlen, de néha valóban bekövetkezik a csoda, a teljes gyógyulás. Egyszer egy doktornő jött hozzám, aki elmondta, leukémiás a nagynénje. Ő, mint a modem orvoslás képviselője, aki évek óta gyógyítja pirulái segítségével a betegeit, már mindent megpróbált, hogy a nagynéni egészségének romlását megállítsa. De a tudománya véget ért, a rokon nem lett jobban. Én pedig azt javasoltam ennek a néninek, hogy használjon somlekvárt, az idős hölgy még ma is él. Számos köszönőlevelet őrizhetne Gyuri bácsi, ha ezeket valóban megőrizte volna. De nincsen tele a szekrénye borítékokkal, azt mondja, ott vannak a fejében ezek az írások, hálál- kodások, néhányukra nagyon is jól emlékszik, mint ahogy egy-két vendégére is.- A népi gyógyászatot egyre többen ismerik el, férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, egyszerű gyári munkások és kórházban dolgozó orvosok. Régebben pókhálót kentek a sérült bőrfelületre, piócával hozták rendbe a magas vérnyomást, iszappakolást használtak az ízületi bántalmakra. Nem kell feltétlenül ragaszkodni ezekhez a megoldásokhoz, de nem is szabad legyinteni rájuk, hogy úgyse használnak! Tudta, hogy 1903 előtt Magyarországon még nem is létezett gyógyszergyár? Mégis gyógyították valahogy az embereket... Ezt nem szabad elfelejteni! Persze, én nem bántom a gyógyszeripart, főleg, hogy egyre több gyógynövényt használnak fel mostanság a tablettákban. Felmérések szerint a pirulák 25 százaléka már gyógynövényekből készült, a daganatos betegségek kezelésére szolgáló készítmények pedig ennél is több természetes alapanyagot tartalmaznak. Tudja, nem a gyógyszergyáraktól kell tartani, hanem szerintem inkább az élelmiszeripartól! Mert míg a gyógyszereket csak a betegek fogyasztják, addig a tartósítószeres ételeket mindenki. Az adalékok pedig egyaránt bejutnak a nemrégen született kisgyermek, a makkegészséges sportoló és a nyugdíjas szervezetébe egyaránt. Itt a baj! - bólogat a „füvesember” Persze, ezek után megkérdezem, ő akkor mit eszik és hol? Bioalapanyagokból főz magának? Egyáltalán, ki lehet iktatni minden adalékanyagot az ember életéből?- Egyre nehezebben, ez szinte lehetetlen feladat. Mivel egyedül élek a bükkszentkereszti házamban (feleségem már évekkel ezelőtt meghalt) és nem szoktam, nem is tudok magamra főzni, ezért inkább rendszeresen eljárok egy helyi vendéglőbe ebédelni. Ahol egyre több különleges étel kerül az étlapra. Ki tudja, talán az én hatásomra is, de megjelentek az ételekben a gyógynövények, mint fűszerek. Kapható például kakukkfüves gombaleves, tárkonyos ragu és citromfüves kacsasült is. Persze, nem mindig vágyok ilyenekre, sokszor választok inkább egy jó kis túrós csuszát, mákos gubát vagy sztrapacs- kát, a tésztákat ugyanis nagyon szeretem! - árulja el nem kevés élvezettel a hangjában Gyuri bácsi, aki hirtelen rápillant az órájára, öt perc múlva hat.- Mennem kell. Szeretek pontos lenni, nem jó megvárakoztatni a látogatókat - mondja bo- csánatkérően. Az idős férfi korát meghazudtolva szinte felpattan a székről és kisiet a folyosóra. Amint megpillantja a több száz fős tömeget, összecsapja a kezét:- Nahát, ez a rengeteg ember mind engem akar? ígérem, nem okozok nekik csalódást! Valaha kuruzslónak tartották. Ma már senki nem mondaná rá. Szabó György, azaz Gyuri bácsi a nagymamájától tanulta a népi gyógyászat titkait. Hiszi, sőt tudja, hogy a növények gyógyírt nyújthatnak a legtöbb betegségre. És ezért még túlságosan hinni sem kell bennük. Elég csak inni. Joó Zsuzsa Szabó Gyuri bácsi szerint igazából ma is fűben-fában van az orvosság. Ő már csak tudja: 85 éves!- Nem haragszik, ha beszélgetés közben elszopogatom ezt a cukorkát? Muszáj rendbe hozni a hangszálaimat... - Szabó György, azaz Gyuri bácsi bocsá- natkérően néz rám, én pedig elnézően mosolygok, tudom, egy hosszú előadás vár még rá egy óra múlva. Végül a cukorkából én is kapok, így együtt élvezzük a mentol ízét, ami Gyuri bácsi szerint egyébként az egyik legjobb orvossága a toroknak. Azért rákérdezek: ha nagyon beteg lenne, használna gyógyszereket is?- Nem valószínű. Na jó, néha egy-egy vérnyomáscsökkentőt bekapok, de ennek kiváltására inkább galagonyateát iszok. A koleszterincsökkentésre meg tyúkhúr- és veronikafőzetet. Figyelek az érfalaim tisztítására, sőt, a prosztatám, a szívem, az epém egészségére is. Naponta nyolcféle gyógynövényteát fogyasztok, csaknem két litert, elkészítésük napi feladatot jelent. Van, amikor reggel állok neki a főzésüknek, máskor lefekvés előtt túlesek rajta. Amúgy hiába sorakoznak a teák az asztalon, néha még én is elfeledkezem arról, hogy megigyam...- legyint, majd elárulja, csak akkor megy doktorhoz, amikor a jogosítvány érvényességét kell meghosszabbítani. Kiderül az is, a család se nagy orvoshoz járó, Zsófi például, az unokája, nem is volt beteg gyermekkorában.- Ugye, Zsófikám? - pillant unokájára Gyuri bácsi. Zsófival nem pusztán rokoni kapcsolatban állnak, ő az, aki mostanában legnagyobb segítőtársa nagyapjának: együtt gyűjtik a növényeket, együtt utaznak az ország számos pontjára. Látszik, remekül tudnak együtt „működni”.- Amikor unokám kicsi gyerek volt, mindig elcipeltem az erdőbe növényeket szedni.- Ha akartam, ha nem - kommentálja nevetve a fiatal nő, majd hozzáteszi, nagyon sokat tanult a nagyapjától és még mennyi mindent szeretne megtudni tőle! E fél évezredes tudás egyébként a családban természetes módon öröklődik. Annak idején Gyuri bácsi a nagyanyjától leste el a titkokat. A javasasszony a hat testvér közül őt választotta ki, hogy átadja tudását, amit akkortájt szinte varázslatnak tartottak. Csodálatos módon tudta titkos növényeivel elállítani a vérzéseket, miközben farkasalmafőzettel mosta ki az állatok sebeit. Aztán sok-sok év múlva már Gyuri bácsi lett a tanító- mester, aki később lányának, most pedig unokájának adja tovább tapasztalatát.- Hazánkban ötezer gyógynövényt vettek nyilvántartásba, ebből csak pár százat használ a népi gyógyászat. A gyógynövények nagy részét ismerem és használom is - meséli Gyuri bácsi. - Alig-alig van olyan betegség, melynek ne lenne természetes ellenszere vagy gyógyszere. Talán a pikkelysömör, az övsömör vagy a fekély ilyen. Gyuri bácsi hozzáteszi, a gyógynövények igenis gyógyítanak, csak sokáig kell használni „őket”. Hosszú idő kell ahhoz, hogy jótékony hatásuk érezhető legyen.- Ha hiszi, ha nem, ezek a növények még akkor is használnak, ha valaki nem hisz bennük. Sokszor szoktam mondani, nem hinni, inni kell! És az emberek közül jó né- hányan bizony isszák is Gyuri bácsi teáit, még akkor is, ha nincsenek meggyőződve hatásosságukról. Egy baj van csak ezzel...- Ezek az emberek nem úgy fogyasztják a gyógyító nedűt, ahogy azt kellene. Nem akkor isszák és nem annyit, mint amit javasoltam nekik. így persze hiú ábránd várni a gyógyulást. Én pedig nem vagyok hittérítő, nem akarok senkit meggyőzni arról, milyen hasznosak a gyógynövények. Ha valakinek baja van az egészségével és az „orvosdoktorlás” már nem hoz Gyuri bácsinak is átadták szeptemberben a Magyar Örökség Díjat egészen kicsi gyermekként pillantott bele Szabó György a népi gyógyászat titkaiba. Tudását javasasszony nagymamájának köszönheti, aki csakúgy, mint a bükkszentkereszti füvesember, egész életében az erdőt járta, gyógynövényeket kutatva. Tizennégy esztendős koráig tanulhatott az asszonytól (akkor halt meg a nagymama). Elleshette például, melyik növényt kell késsel és melyiket ollóval levágni, melyiket mikor lehet leszedni. sokan, sokáig kuruzslónak tartották a férfit, aki számos betegségre kereste a legtermészetesebb gyógyírt. Ma már alig akad olyan kór, melyre ne tudná, mi az ellenszer. Több mint kétszázötven gyógynövényt ismer. Az évtizedek alatt bebizonyította: a népi gyógyászatnak igenis van múltja, jelene és jövője. Közben persze szakmát is tanult, kereskedő lett, a szövetkezeti kereskedelemből ment nyugdíjba, mint áruforgalmi vezető. 1969-ben költözött feleségével Bükk- szentkeresztre, azóta itt él, dolgozik. nem véletlen, hogy a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöksége a Magyar Népi Gyógyászatot a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumának részévé nyilvánította. Ma már Magyar Örökség Díjat is kiosztanak, minden egykori és jelenleg is tevékeny füvesember képviseletében. Idén szeptemberben a magyar népi gyógyászat két jelenkori képviselője, Szabó György, valamint a határon túlra szakadt magyarság képviseletében Maca- lik Ernő csíkkarcfalvi botanikus vette át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Gyuri bácsi számára nagy megtiszteltetés ez a díj: munkásságának és annak az ügynek az elismerése, melynek szolgálatába állította életét. Szabó Gyuri bácsit népes hallgatóság várta szolnoki előadásán Nyolcvan felett is kezdődhet még barátság gyűri bácsinak nincsen hagyományos veteményeskertje. Bükkszentkereszti birtokán tavaly óta gyógynövényeket termeszt, főleg orbáncfüvet A vadon termő gyógynövények gyűjtése a nemzeti park területén kívül általában nincs korlátozva, de Gyuri bácsi családja úgy gondolja, érdemes a növények természetes termőhelyének közelében telepítéssel is foglalkozni. Vigyázni kell ugyanis ezekre a kincsekre, nehogy eltűnjenek az erdőkből, mint például Erdélyből az áfonya, vagy Bulgáriából a csipkebogyó, melyeket lassan védetté kell nyilvánítani. Az esztelen irtás és túlszedés soha nem vezet jóra. A füvesember nagy tisztelője egy másik „Gyuri bácsinak", Bálint György gazdának, akitől sok praktikát lesett el, a nagymama mellett ő volt a másik tanítója.- nemrégen találkoztunk, most először. Bálint gazda idősebb nálam, nem mertem letegezni. De mivel 6 ezt megtette, örömmel ráztam vele kezet, kölcsönösen elismerve egymás munkáját Milyen furcsa: talán most, nyolcvan fölött kezdődik el barátságunk?!
