Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
SZTORI 5 2013. NOVEMBER 10., VASÁRNAP Ötvenmilliárdért válunk évente család Hazánkban a konfliktuskezelés berögzült eszköze a válás A magyarok szeretnek válni és nem valami új divatról van szó, ötven éve így van ez. Pedig nem csupán a családok, a társadalom is nagy árat fizet ezért. Fábos Erika A válás, a különféle családi konfliktusok az érintettek mellett az egész társadalom számára próbatételt jelenthetnek, és az államra is súlyos anyagi terheket háríthatnak. Ennek pontos számbavételére első alkalommal készül átfogó felmérés országosan, a Magyar Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben. Temesváry Zsolt, a kutatás vezetője azt mondja: a kutatás még az elején tart, hiszen 2014- re végeznek vele, de az eddigi adatokból máris kiderült, hogy a családok széthullása a számokat tekintve hozzávetőleg évi 50 milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést. A közvetlen kiadások főként a szociális ellátórendszer, a családsegítő intézmények, a gyermekotthonok fenntartásából, a családi pótlékok kifizetéséből, a válást kimondó bíróságok működtetéséből tevődnek össze. De a szegénység nagy része is a családok szétzilálódásában gyökerezik. Hasonlóan jelentős, hogy a családok szétesése sok lelki és mentális problémát okoz, amiből később egészség- ügyi gondok is adódhatnak. Magyarországon évtizedek óta sok a válás, de ha az európai átlagot tekintjük, a középmezőnyben foglalunk helyet. Pong- rátz Tibomé, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese azt mondta: a válási arányok a '60-as években alacsonyabbak voltak, mint most, de nemzetközi összehasonlításban már akkor is sokan elváltak. A demográfus szerint nem is várható, hogy ez rövid távon, érdemben változni fog. „A válás, mint intézmény a társadalom tudatába annyira beépült és olyannyira elfogadott lett az évtizedek során, amin sajnos nem hiszem, hogy bármilyen módszerrel változtatni lehet - mondta Pongrátz Tibomé. - Hazánkban az az elfogadott módszer, hogy ha egy házasság megromlott, azt fel kell bontani. Amikor egy kapcsolat menthetetlen, rosszabb megoldás együtt maradni. A kérdés tehát inkább az, hogy muszáj-e, hogy „háborús konfliktus'' következzen. Ez a konfliktuskezelésnek egy elterjedt módja és nemzedékekre visszamenő minta. A társadalom érdeke persze a stabil család lenne. A születésszám, az egészség, a mentális egészség, de gazdasági szempontból is sokkal jobb lenne, ha kevesebb lenne a válás és nagyobb értéke lenne a párkapcsolatoknak. Ez az élettársi kapcsolatokra is vonatkozik, hiszen arra ugyan nincs statisztika, de kutatások bizonyítják, hogy azok még bomlé- konyabbak, mint a házasságok. Ez főként a felnövekvő generáció és a gyerekek szempontjából lényeges. Franciaországban egy nagyon alapos tanulmány készült a témában, aminek a megállapítása szerint a válások, elválások után a kiskorú gyerekek 80 százaléka szenved el hosszú távú lelki traumát.” Ez nem mellékes: a tavalyi évben kimondott válások 21 ezer kiskorú gyereket érintettek, pedig megfigyelhető, hogy a gyerekes családok esetében csökkent a válások száma hazánkban. A legtöbben a gyerektelen és az egy gyereket nevelő házaspárok közül döntöttek úgy, hogy elválnak. „Ha a párok néhány nemzedékkel ezelőtt igent mondtak, fogadalmuk sírig szólt, ez volt a társadalmi elvárás, de a gazdasági kényszer is kitartásra ösztönözte őket, mégha nem is éltek békességben, szeretetben - mondja Herczog Mária, szociológus. - Mára azonban megváltoztak az együttélés szabályai és feltételei. A házasságkötésben, párválasztásban elvárás a boldogság, a szerelem, kevéssé a gazdasági megfontolások dominálnak. Mivel pedig az érzelmek kevésbé Meglepő tények a válásról ma alig több mint feleannyi házasság köttetik, mintáz 1980-as években. 1980-ban íooo házasságkötésre 346 válás jutott, ma 562. A válóperek 69 százalékát a feleségek kezdeményezik. a férjek többsége az első két évben, vagy a házasság 20. évében kezdeményezi a válást. a legfőbb válóok Magyarországon a hűtlenség, illetve az alkoholizmus. ma minden tizedik felnőtt ember elvált a házastársától hazánkban. tavaly 21 ezer kiskorú gyerek volt érintett a kimondott válások esetében. a statisztikák szerint a hét éve házasok között nincs kiugróan több válás. statikusak, és az átlagéletkor és az aktív élet határai is jelentősen kitolódtak az elmúlt évtizedekben, természetes következmény, hogy évtizedek alatt változunk és a körülmények is változhatnak. Herczog Mária szerint az, hogy a válások száma a komoly vallási tradíciókkal rendelkező Lengyelországban, Spanyolországban vagy Olaszországban is folyamatosan emelkedik, azt jelzi, hogy egy kulturális változás is végbement, tehát a házassági intézmény szerepe és megítélése is változott.” Amerikában több államban nem lehet elválni anélkül, hogy a házaspár nem vesz részt előtte ingyenes pszichológiai tanácsadáson, családterápián. A tapasztalat pedig az, hogy ott tíz házasságból hat megmenekül. Magyarországon nincs lehetőség arra, hogy valaki az állam pénzén mentse a házasságát. A válás előtti békéltetés intézménye már nem létezik és amíg volt, is inkább formaság volt. Kiskorú gyerekek esetén azonban hosszabb jogi procedúra a válás, éppen azért, hogy legyen ideje a feleknek valóban meggondolni az elhatározásukat. Az új Ptk. készítésekor ugyan felvetődött, hogy csak párkapcsolati vagy válási mediáció után lehessen válni, ez azonban nem került bele a családjogi fejezetbe. Léhner Zsuzsanna ügyvéd válási mediációval is foglalkozik és azt tapasztalja, hogy akik hozzá fordulnak vagy meggondolják magukat, vagy megerősödik bennük a szándék, hogy válniuk kell. Végül azonban mindenképpen rendezett módon és úgy bontják fel a házasságukat, hogy a későbbi életüket külön-külön sikeresen tudják folytatni és normális emberi viszony marad közöttük. „A válás akkor okoz a kelleténél nagyobb veszteséget, ha abban lelkileg sérülnek meg az emberek és a család tagjai - mondta Léhner Zsuzsanna. - Amikor egy kapcsolat menthetetlen, rosszabb megoldás együtt maradni, akár a gyerekek, akár egzisztenciáüs kényszerek miatt teszik a felek. A kérdés tehát inkább az, hogy muszáj-e, hogy „háborús konfliktus” legyen egy szétválás. Nem, válás után is lehet normális emberi kapcsolatban maradni. Úgy lezárni egy házasságot, hogy senki nem érzi vállalhatatlanul igazságtalannak a helyzetet. Ha így ér véget egy frigy, azt rendszerint a gyerekek sem sínylik meg annyira és egyik fél sem megy tönkre érzelmileg, vagyis képes egészséges párkapcsolatot létesíteni és boldog lehet elvált emberként is, vagy egy új házasságban.” A családbarát hotel sokszor csak marketingfogás, de van jó pékfa is A kormány számára a legfontosabb a magyar családok életminőségének javítása - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Családi hotelek a magyar családokért nevű ráckevei rendezvényen. A politikus elmondta: a hagyományos szállodáknál gondot jelenthet több generáció együttes nyaralása, a családbarát hoteleknél ugyanakkor a nagyszülők, a szülők és a gyerekek együtt pihenhetnek. Ez a pluszfilozófia az, ami miatt a kormány támogatja a családbarát hotel kezdeményezést - emelte ki Semjén Zsolt a Kék Duna wellnessszállodában megrendezett eseményen. A ráckevei Kék Duna well- ness-hotel az 50 feletti vendégkörre szeretnének specializálódni, a hagyományos kör megtartása mellett - mondta Sárvári Krisztina igazgató. A magyar családok 63,3 százaléka nyugdíjas korában utazni szeretne. Elő- és utószezonban is szívesen útnak indulnak. Kevesebbet utaznak, de hosszabb időt töltenek egy szállodában. A kutatások tanulmányozásakor a szakemberek megállapították: az átlagos magyar hotelek esetében a családbarát vagy nyugdíjasbarát jelleg sok esetben csak ár- kedvezményt jelent. A ráckevei Kék Duna wellness-hotel ennél többet kínál: technikai eszközöket, a nyakpárnától a papucsig, speciális programokat és sok minden mást. Egy másik példa. A noszvaji Oxigén hotel esetében a vendégek kétharmada gyermekes család. Számukra külön programokat kell kifejleszteni ahhoz, hogy a család minden tagja élvezni tudja a pihenést - mondta Farkas Tamás, a tulajdonos Szaktudás Zrt. vezérigazgatója. A családbarát hotel szobái alkalmasak több személy, a gyerekek kényelmes elhelyezésére. Az éttermek egyikében Noszvajon, az Oxigén hotelben külön játszósarkot is létrehoztak. Naponta animátorok foglalkoznak a gyerekekkel, és a táplálkozásukra is külön ügyelnek. A gyermek- medencéket is elkülönítették, és külön gyermekszaunát is létrehoztak. Szálkái Iván orvos a szállodák szerepét hangsúlyozta az egészség megőrzésében és az egészségi állapot felmérésében. A sapka, a tb-kártya és a véletlenek MONDJÁK, ■ amit az élet az egyik ke- rados virág zével elvesz, azt visszaadja a másikkal. Azt is mondják, hogy véletlenek nincsenek. Nem vagyok babonás, úgyhogy hajlok arra, ezekbe a magyarázatokba vigaszként kapaszkodunk nehéz helyzetekben, bár a véletlenekkel kapcsolatban nekem is vannak kételyeim. Nem valamiféle felülről jövő szándékra gondolok, az én világképemmel nem fér össze egy olyan típusú égi hatalom, amely marionettfigurákként dróton rángat bennünket. Hanem arra, hogy az emberi elme végtelen találékonyságában még a legegyszerűbb események között is képes összefüggést találni. szóval AZ úgy volt, hogy a héten elvándoroltam a kedvenc kilós turkálómba, ahová minden hónap elején új áru érkezik. Már vagy egy órája nézegettem, válogattam, próbálgattam, amikor egyszer csak észrevettem, kosaramból eltűnt a sapkám. A saját, vadonatúj sapkám, amely aznap volt rajtam először. Egy darabig keringtem érte a három torna- teremnyi helyiségben, aztán a pénztárnál érdeklődtem. „Azt mondja, mustársárga volt? - kérdezett vissza a pénztáros.- Olyan nagy kötésű, bojttal a tetején? Most adtam el.” le voltam sújtva. Már az is pofátlanság, ha valaki kiemel a másik kosarából egy már lestoppolt darabot, hát még ha olyasmit oroz el, ami eleve a másiké. Mert semmi kétség, az illető láthatta fejemen a sápit (nem vagyok valami szürke veréb, akit nem lehet észrevenni), amit csak nagy sokára vettem le. Aztán egy pillanatig nem figyeltem oda a kosaramra, és annyi. Ráadásul a tolvaj így kilósban, kábé százötven forintért vette meg azt, amiért én egy másik üzletben több mint kétezret fizettem. nem láttam a pipától. „Hogy száradjon le a fejéről!” - átko- zódtam. Visszamentem a boltba, ahol a sapkát vásároltam, vettem egy újat, tehát még egyszer annyit leperkáltam érte. Az anyagi kárnál azonban Uyen- kor nagyobb az érzelmi sérülés: megloptak, alattomban elvették azt, ami az enyém. Kiszolgáltatottnak éreztem magamat. másnap délelőtt tértivevényes ajánlott levelet hozott a postás. A feladó Budapest Főváros Kormányhivatala, Egészségbiztosítási Pénztár. Félek az ilyen levelektől. Általában sokáig vagy egyáltalán nem bontom fel őket, mert az a képzetem támad róluk, hogy rögtön kiugrana belőlük a kisördög. Valamit biztosan nem fizettem be, a könyvelőm rosszul számolta ki a járulékokat, most pedig követelik a tartozást - cikázott a fejemben, és félredobtam a küldeményt. írtam viszont a készülő regényemhez két új fejezetet - ez valahogy jobban esik, mint holmi hivatalos ügyek intézése. csak estefelé szántam el magam, amikor már a férjem is itthon volt, vettem egy nagy levegőt, és vágtam fel a borítékot. „Gyanúsan lapos - mondtam szorongva. - Fogadjunk, hogy pénzt akarnak.” Ám a borítékból csodák csodájára a tb-kártyám pottyant ki, rövid levélke kíséretében: „Csatoltan megküldjük taj-számot tartalmazó okmányát, melyet a Magyar Posta Zrt. juttatott el hozzánk. Dátum, aláírás, tisztelettel.” egy hosszú pillanatig bámultam a kis zöld kártyát. Azt sem vettem észre, hogy elveszett, azt meg pláne nem, hogy a postán, ahol utoljára valamikor október elején járhattam. Hogyan eshetett ki a táskámból, amikor elő sem vettem? Rejtély. Csak az biztos, hogy valaki megtalálta, leadta, a posta elküldte a tébé- nek, ők pedig nekem. na tessék: egyik nap ellopják a sapkámat, másnap meglesz egy fontos okmány, ami, ha újra be kellett volna szereznem, a kétezer forint többszörösének megfelelő időmbe és energiámba került volna. Jaj de jó, hogy vannak véletlenek! Vagy talán még sincsenek?
