Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-05 / 233. szám

2013. OKTÓBER 5., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Felére csökkent a szűréskedv megelőzés Kaposvári séta figyelmeztetett: gyakran megelőzhető volna a baj Egy nyáron át várták, jövő nyárra lesznek padok A nővérszállótól indult a kaposvári menet, melynek résztvevői a szűrés fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet Séta a mellrák ellen Kaposváron: a másfél száz résztvevő a probléma súlyos­ságára és a szűrés fontos­ságára igyekezett felhívni a figyelmet. Balassa Tamás A skandináv országokban, ahol a nők 80-90 százaléka vesz részt rendszeresen mellrák­szűrésen, egyharmadával ke­vesebb a rosszindulatú emlőda­ganat okozta halálozás. Ehhez képest hazánkban az elmúlt több mint egy évtizedben a fe­lére csökkent a mammográfiai szakrendelésre behívottak kö­zül az oda meg is érkezők ará­nya. Két évvel ezelőtt 2400-an haltak meg emlőrák miatt, So­mogybán évente 60-70 beteg­től búcsúznak. Ezek az adatok, csakúgy mint a rózsaszín szala­gokkal és lufikkal is figyelmet s kérő pénteki kaposvári séta 1 mintegy másfélszáz résztvevő­je, számos üzenetet hordoznak. A „Kaposvári séta a mellrák ellen” szervezői nevében erről az üzenetről beszélt a kórházi nővérszállótól induló felvonu­lás előtt Fadgyas Erzsébet is. A megyei tiszti főorvos elmondta: a korai stádiumban felismert mellrák gyógyítható, ezért kü­lönösen fontos, hogy a 45-60 éves hölgyek részt vegyenek a kétévente ingyenes szűrése­ken. A kormány népegészség­ügyi szervének Megyei Egész­ség Fóruma, mondta, célként tűzte ki a szűrési hajlandóság növelését. Már csak azért is, mert az drámaian visszaesett a 2002-es adathoz képest. Akkor a behívott nők 60 százaléka vé­geztette el a mammográfiával összekötött komplex vizsgála­tot, ma csupán 30 százalékuk. Összesen évente hétezer hölgy­nek kellene szűrésen megjelen­ni Somogybán. A Kaposi Mór Oktató Kórház előtt Horváth Gyula radiológus főorvos, címzetes egyetemi ta­nár beszélt a skandináv álla­mok követendő példájáról, ér­zékeltetve: nagy tömegben a mammográfia, ahogy egyéb­ként a méhnyakrák-szűrés is, sikeresen végezhető szűrőprog­ram. Népszerűsítette a főorvos a kórház prevenciós irodájának munkáját is, mellyel - ha hatha­tós önkormányzati költségvál- lalással találkozik a program- vidéki településekről szer­vezetten növelhető a lakossá­gi szűrés aránya. A kórházban a szakrendelés dolgozói ismer­tették munkájukat, s beszéltek a gyógyulásáról a betegek ka­posvári klubjának képviseleté­ben is. Egy hölgy azt mondta: a napi önvizsgálat elmulasztá­sa és a szűrés kihagyása olyan kockázat, amit semmiféle idő­hiánnyal vagy leterheltséggel kimagyarázva nem szabad vál­lalni. A klub 60 tagja minden hónap első péntekjén 14 órától tart programot az egészségügyi főiskolai karon, orvosok és élet­mód-tanácsadók tudását, s oly­kor csak a kibeszélés, az erőme­rítés lehetőségét biztosítva egy­másnak. A kórházban pénteken vizs­gálatot is végeztek, és az elő­jegyzéseket is felvettek. Fekete Istvánra emlékeztek konferencia Nagyberek múltja és jövője volt a téma imremajor Nagyberek múltja és jövője címmel konferenciát tar­tottak a Balatonfenyveshez tar­tozó Imremajor közösségi épüle­tében, majd ezt követően leplez­ték le az épület falán elhelyezett Fekete István emléktáblát. - Ala­pítványunk az elmúlt évben arra törekedett, hogy majorság kultu­rális gyökereit, a majorság életé­ben jelentős szereppel bíró sze­mélyeket felkutassa - mondta a rendezvényen Antics László a Majorka a Balaton Nagyberekért Közhasznú Alapítvány alapítója. Szólt az elmúlt időszakban vég­bement és a jelenleg is zajló fej­lesztésekről, melyek egyaránt fontosak a majorságban élők és az egyre növekvő idegenforga­lom kapcsán odalátogatók szá­mára. Hangsúlyozta, hogy kitö­rési pont kizárólag a turisztikai fejlesztésekkel képzelhető el a 64 lakóingatlannal bíró major­ság életében. Jakó Gergely a Somogy Me­gyei Közgyűlés alelnöke kiemel­te: Fekete István életműve 2005- ben már megkapta a Somogyor- szág Kincse kitüntető címet. A konferencián előadást tar­tott Bodó Imre helytörténész, a dombóvári Fekete István Múze­um alapítója, Szigetvári György építész, Kaposvár díszpolgára, valamint Rozner György a Bala- ton-felvidéki Nemzeti Park kép­viseletében. ■Márton László Fekete Istvánra emlékezett Antics László és Fábián György is ARANYPART „Egy nyáron át” várták a választ, de nem kapták meg az Aranypart-végiek a sió­foki önkormányzattól. Szóvivő­jük, Kossá Sándor most azt kér­di: hogyan lehetséges, hogy kö­zérdekű kérdésfeltevéseiket vá­lasz nélkül hagyják az illetéke­sek? - Július 26-án vették át le­velünket a városházán, mely­ben több témát is érintettünk - így Kossá Sándor. - Előtte több héttel jeleztük már a strandokat fenntartó önkormányzati Bala­ton-parti Kft.-nek: a szomszé­dos lakópark beszedte a lakó­park előtti strandterületről az általuk két éve kihelyezett pa­dokat és szemeteseket. A kft. részéről sem reagált senki. A le­vélbe beleírtuk ezt is, valamint hogy balkáni állapotok ural­kodnak a Balatontourist kem­pingjétől kifelé, ott mintha vé­get érne Siófok és a mi utcaré­szünkkel már senki se törődne. Rossz út, hiányzó közvilágítás, két éve el nem vitt lehullott fale­vél - ezeket kifogásoltuk. Ahogyan korábban lapunk­ban is megírtuk, a régi siófoki­■ A siófoki városházán azt ígérték: a következő sze­zon elejére gondoskod­nak a padokról ak által „Mici néni sarkaként” emlegetett területen lakópark épült, két éve kerítéssel zár­tak le egy részt a strandból, az Aranypart-végi ingatlantulajdo­nosok tiltakozása nyomán azon­ban ezt végül megnyitották. Kossá Sándor szerint ebben, va­lamint hogy a Balaton-parti Kft. és a lakópark között a partbér­letre létrejött szerződést fel kel­lett bontani, nagy szerepe volt a Pintér Sándor miniszternek és Illés Zoltán államtitkárnak írt levelüknek... A siófoki városháza vála­sza: a Balaton-parti Kft. a kö­vetkező szezon kezdetéig gon­doskodni fog az érintett lakó­park előtti strandra három pi­henőpad és három szemétgyűj­tő edény kihelyezéséről. Siófok természetesen nem ér véget az említett kempingnél. Az utak, járdák javítását az önkormány­zat fontos feladatának tartja, az elkövetkező időszakban Sió- fok-szerte számos helyen kez­dődnek rekonstrukciós mun­kálatok. ■ F. I. Turisták paradicsomává válhat a Deseda környéke TERMÉSZETESEN KÖZÖS projekt során, összefogással újultak meg a Kaposvár környéki parkerdők Kiállítás a tűzoltók hivatásából túra Rockenbauer Pál vélhető­en nem ismert volna rá a Gyer- tyánosi-parkerdőre. A termé­szetfilmes harminc esztendeje, a dél-dunántúli Kék-túráról ké­szített ...és még egymillió lépés című filmjének forgatásán har­minc évvel ezelőtt járt a Zselic- ben - a jubileumra a Magyar-Ro­mán Baráti Társaság egy emlék­oszlopot állított -, s valószínű­leg örül volna a változásoknak. A Gyertyános ugyanis a többi Kaposvár-környéki parkerdő­höz hasonlóan vonzóbbá vált a turisták számára, köszönhető­en a Sefag Zrt, az önkormány­zat és a zselici turisztikai desz- tinációs egyesület közös pályá­zati fejlesztéseinek köszönhető­en. Az ötvenmilliós projektnek köszönhetően a Gyertyánosban új filagóriát és kemencét épített az erdőgazdaság, immáron hí­don lehet megközeh'teni a nép­szerű Négy testvér forrást, par­kolót alakítottak ki, s murvabo­rítást kaptak a földutak.- A Tókaji-parkerőben pavi­lont és tornapályát építettünk - mondta Barkóczi István, a Sefag vezérigazgatója -, utóbbi a Dese- dára is került, ahol egy nordic walking pályát is kialakítot­tunk. Ide tervezi 129 millió forin­tért kalanderdő projektjét az erdőgazdaság, s ha az önkor­mányzat félmilliárdos kerék­pár-, illetve ökoturisztikai út be­Új kemencében sül a lángálló ruházása is megvalósul, no és az elektromos kirándulóhajó is a tározóra kerül, komoly turisz­tikai célponttá válhat a Deseda.- A természet mindig jó be­fektetés, mert örök érték - je­lentette ki Szita Károly polgár- mester. - Nekünk, kaposvári­aknak szerencsénk van, hisz bár városban élünk, mégis kar­nyújtásnyira van tőlünk a ter­mészet. Az erdőgazdaság nemcsak a megyeszékhely közvetlen kö­zelében lévő erdőket szeretné vonzóvá tenni: 35 millió forin­tot költöttek más parkerdeik rendbetételére, banki támoga­tással 600 millió forintból las­san átadásra vár a nagysalléri okötursiztikai központ, a híres vadász, Studinka László nevét viselő emlékűt vezet majd Pe- tesmalomba, míg a zselici csil­lagos égbolt rezervátum adott­ságait kihasználva Kardosfa mellett, a Zselic legmagasabb pontján kilátó és a hozzá kap­csolódó kiszolgáló-létesítmé­nyek épülnek jövő novembe­rig 670 millióból, ahol állandó személyzet segít akár a csilla­gászati eligazodásban is. Emel­lett a Sefag három kilométeres utat épít, melynek köszönhető­en könnyebben megközelíthe­tővé válik a bőszrénfai szarvas­farm, s akár körúton is bejárha­tó lesz az Észak-Zselic Szenná­tól Patcán át Bőszénfáig. ■ A. V. tárlat Vándorkiállítást szerve­zett a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság, melynek első állomása a marcali kulturális korzó. A tárlat tíz napig lesz lát­ható, számolt be Gaál Attila szó­vivő. A lehető legszélesebb kör­ben kívánják bemutatni a ka­tasztrófavédelem tevékenysé­gét. - Kiemelt szempont volt a bemutatóanyag összeállítása­kor, hogy a gyermekek és a fi­atalkorúak ismereteinek bőví­tésével lehetőséget adjon a kör­nyezetükben jellemző veszé­lyeztető tényezők megismerésé­re - tudtuk meg. - Ez elenged­hetetlen, hogy a megelőzés és a biztonság a mindennapi életük szerves részévé váljon. ■ H. M. t k

Next

/
Oldalképek
Tartalom