Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-25 / 249. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. OKTÓBER 25., PÉNTEK Tabudöngetők a múlt narancsos ködéből csendes jubileum Bő tucatnyi fiatal 25 évvel ezelőtt alapította meg a Fidesz kaposvári szervezetét Vas András Éppen negyed százada, 1988. október 24-én alakult meg a Fiatal Demokraták Szövetsége kaposvári cso­portja. A jubileum kapcsán az alapítókkal beszélget­tünk, akik közül mára min­denki eltávolodott a politi­kától. A Csiky Gergely Színházban az Oidipusz királyt játszották, a Vö­rös Csillag Filmszínházban Az ördög jobb és bal keze és a Nagy zűr Kis-Kínában futott, a Szabad Ifjúság moziban az Elysiumot, a Szárnyas fejvadászt és A zsaru és a szex című filmet adták. A tévé­ben az 1-es csatornán hétfő lévén nem volt adás, a kettesen a Pécsi Körzeti Stúdió műsora kapott két órát. A rádióban az esti hírekből kiderült, Pacsek József altábor­nagy, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke Kínába utazott, s az emberi jogokról ülést tartott a Magyar ENSZ Társaság. Arról vi­szont senki sem adott hírt, hogy a kaposvári Kilián György ifjúsági házban bő tucatnyi ifjú megala­kította a Fiatal Demokraták Szö­vetsége helyi csoportját.- Október 23-án alakultunk volna meg, de javaslatomra egy nappal későbbre tettük az ülést, nehogy a hatalom provokációnak tartsa az időpontot - meséli a 25 évvel ezelőtt történtekről Récsei Balázs. Krasznai Zsolt és Novák Ist­ván viszont úgy emlékeznek, lé­nyegesen hétköznapibb ok ve­zetett a hivatalos megalakulás egynapos elcsúsztatásához: va­sárnap, azaz 23-án zárva volt az Ifiház, így csak hétfőn délután tudtak összejönni. A résztvevő­ket ma már nehezen sorolják fel - az alapító okirat a rendszervál­tás után a Fidesz-irodára került, aztán elveszett, mint szinte az összes irat a kezdeti időkből... -, az biztos, hogy Baranyai Róbert, Berta Gábor, Böndi Róbert, Buda József, Krasznai Bertalan, Krasz­nai Zsolt, Kristóf Csaba, Nagy Zol­tán, Novák István, Porga Andrea, Récsei Balázs, Szabó Tamás, Wolf Csaba és Zsilka Anikó alapító tagnak mondhatta magát. A párt honlapján magát ma a szervezet kaposvári létrehozójának titulá­ló jelenlegi háznagy-képviselő­asszonyt viszont akkor egyikük sem ismerte - a helyi frakciót ké­sőbb már tényleg ő alapította... Kaposváron 1988. október 24-én megalakult a Fidesz kaposvári cso­portja, amelynek jelenleg 18 tagja van, többségében 20-30 közötti fiatalok. E csoport u. n. alkalmazot­ti csoport, többségük dolgozó, illet­ve alkalmazásban álló személy, közülük többen antiszociális maga­tartásukkal látókörünkbe kerültek. Vezetőik Nagy Zoltán 23 éves levél­tári dolgozó, Récsei Balázs 22 éves könyvelő, Krasznai Zsolt 24 éves múzeumi dolgozó, Krasznai Berta­lan 28 éves postai dolgozó kapos­vári lakósok részt vettek a FIDESZ Budapesti Kongresszusán, s azóta rendszeres szervezeti életet élnek, megkezdték a központjuktól kapott instrukciók alapján helyi politikai irányvonalak kidolgozását és végre­hajtását. Ennek több eleme radiká­lis, politikailag el nem fogadható elemeket is tartalmaz. (Állambiztonsági jelentés, 1989. január 13.) Hiába figyelte őket az Állambiztonság, Novák István (balról), Krasznai Zsolt és Récsei Balázs társaikkal 25 évvel ezelőtt megalakították a kaposvári Fideszt A kaposvári Fidesz történetének fontosabb állomásai a megalakulástól az első szabad választásokig 1988. OKTÓBER 24. A Kilián György Városi Művelődési Köz­pontban megalakul a kaposvári Fidesz-csoport. 1989. január 24. Elfogadják a 30 pontos programjukat. 1989. január 25. Litván György történész a Fidesz és az MDF helyi szervezetének meghívásá­ra Magyarország -1956 cím­mel tart előadást az Ifiházban. 1989. február 14. A Kaposvári Mutató folyóirat rendezésében Fidesz-KISZ-vitára kerül sora Kiliánban. 1989. FEBRUÁR 16. A Csoport meghívására Solt Ottília szocio­lógus, a Beszélő szamizdat fo­lyóirat szerkesztője Szegénység Magyarországon címmel tart előadást a megyei könyvtárban. 1989. március 15. Este a Fi­desz és az MDF helyi szervezete a hivatalos ünnepségtől függet­lenül közös fáklyás felvonulást rendez Kaposváron. 1989. április 6.A megyei műve­lődési központ Beloiannisz ut­cai épületében az MDF, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szerve­zetének részvételével megalakul a Kaposvári Ellenzéki Kerékasz­tal (KEK). 1989. MÁJUS 10. A csoport be­mutatkozó és kulturális estet, valamint szamizdatvásárt ren­dez a Kilián művelődési köz­pontban. 1989. június 15. A csoport kez­deményezésére emléktáblát avatnak Nagy Imre miniszterel­nök Fő utcai szülőházának fa­lán. 1989. szeptember 29. Több el­lenzéki szervezet (Fidesz, SZDSZ, MDF) tüntet a Forradal­márok terén a munkásőrség azonnali megszüntetését köve­telve. 1990. január 17. A KEK ülésén a Fidesz, az MDF és az SZDSZ helyi szervezetei megállapod­nak, hogy az országgyűlési vá­lasztáson Király Bélát támogat­ják, s nem állítanak ellene jelöl­tet. 1990. március 25. Az ország- gyűlési választások során a Fi­desz 9,43 százalékot kap Ka­posváron.- Igazából már korábban meg szerettük volna alakítani a cso­portot levéltári kollégámmal, Nagy Zoltánnal, de nem tudtuk összegyűjteni a szükséges lét­számot - magyarázza Récsei Ba­lázs. - Zoli már a tavasszal hozott egy olyan üres aláírási gyűjtő­ívet, mely felhívás volt a belépés­re a Fideszbe, s kitért rá: aki 30 napon belül belép, alapító tagnak számít. Zolival ezt tehát elmond­hatjuk magunkról. Mint ahogy azt, tevékenyen részt vettek a különféle szamiz- datok kaposvári terjesztésében. Nagy Zoltán 1987 őszén és te­lén a fővárosba járt egy szak­mai tanfolyamra, ami kiváló alkalmat nyújtott szamizdatok beszerzésére, Récsei Balázs pe­dig '88 nyarától járt rendszere­sen a fővárosba az illegális ki­adványokért.- Minden titkolódzás nélkül terjesztettem őket - jegyzi meg egyszerűen -, ugyanis a szetás (Szegényeket Támogató Alap - a szerző) Solt Ottília élettársa, Nagy András mondta, a rend­őrök és az állambiztonságiak minden terjesztőt, így engem is ismernek, s kiszámíthatat­lan, mikor csapnak le az em­berre. így aztán rendszeres lá­togatója voltam a Demszky-bu- tiknak, emellett Kőszeg Ferenc lakásán, Solt Ottíliáéknál, vala­mint a Római-parton Nagy Je­nő házánál szereztem be a sza­mizdat újságokat és köteteket. Utóbbinál és Demszkyéknél mondták, hogy hová kell moso­lyognom befelé menet, mert a rendőrök „titkon” mindenkit le­fényképeztek.- Amikor először olvastam szamizdatot, majd hanyatt vá­gódtam - mosolyodik el Krasz­nai Zsolt. - Más volt, mint az ad­dig megszokott, Világ proletárjai egyesüljetek! mottó alatt megje­lentek... Bár a rendszerellenes kiadvá­nyok egyre nagyobb körben ter­jedtek Kaposváron - például a megyei múzeum akkori igazga­tója, az MSZMP-tag Mészáros Balázs is Récsei Balázs vásár­lói közé tartozott -, a pártcso- port-alapításhoz szükséges tíz embert nehéz volt összeszer­vezni. Pedig megfelelő helyet találtak, Király Zoltán, az Ifi­ház vezetője ingyen és szó nél­kül adott nekik egy termet, ahol összejöhettek.- Nagy Zoli révén kerültem kapcsolatba a Fidesszel, ő hí­vott el az alakuló ülésre - em­lékszik vissza Krasznai Zsolt. - A múzeumban dolgoztam ak­koriban, ám addig, mivel csak a Pártban és a KISZ-ben lehetett volna, nem politizáltam. Persze volt véleményem... A Fideszben az ifjúsági jellege fogott meg, akkoriban 35 év volt a felső kor­határ a pártban, és a tagoknak nem lehetett MSZMP-s múltja. Ma már egyik kitétel sem sze­repel a feltételek között... Novák István nem sokkal a csoport megalakulása előtt sze­relt le a határőrségtől, s bár ko­rábban nem politizált, mint főis­kolát végzettet a sorkatonai szol­gálat alatt folyamatosan megfi­gyelték.- Ez a megalakulás után sem változott - mondja -, dolgozott rajtunk az állambiztonság, no­ha nem lett volna rá szükség, ugyanis minden ülésünk nyilvá­nos volt, bárki bejöhetett. Ennek ellenére titkon még be is épültek közénk. Persze hamar lebuktat­tuk az illetőt.- Elküldtük - teszi hozzá Krasznai Zsolt -, pedig javasol­tam, szórjuk meg hamis infok­kal, hadd szórakozzunk... Ettől kezdve kedden délutá­nonként összeült a csoport, mely az országos vezetésből Fodor Gáborhoz tartozott - az alakulásnál Széchényi Mihály képviselte a pestieket -, aki né­hányszor részt is vett az össze­jöveteleken. A helyi Fidesz meg­alakulásának gyorsan elterjedt a híre, ám a középiskolásokat 18 év alattiságukért tanácsol­ták el, a főiskolásokat pedig, mert nem tudták volna megvé­deni őket az iskolai és rendőri retorzióktól. Merthogy a taná­rok bizony fenyegetőztek: aki belép a Fideszbe, rövid úton el­köszönhet a főiskolától... A harc eredménye csak tőlünk függ, mert osztályharc lett ez a ja­vából. Attól, hogy képesek va- gyunk-e visszanyerni önbizalmun­kat, magunk mellé tudjuk-e állítani a józan erőket, s ha kell, az ellensé­ges ellenforradalmi erőkkel szem­ben határozottan fel tudunk-e lép­ni. Ha igen, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági ne­hézségeinken, megőrizzük értéke­inket és egy új, korszerűbb, hatéko­nyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz és - ne legyen illúzió - a fehérterror fog eluralkodni. (Grósz Károly, az MSZMP főtitkára az 1988. november 29-i Kommu­nista Aktíva-ülésen, részlet)- Lehet, ma már nagyképűen hangzik, de akkor valahogy nem féltünk - jegyzi meg Novák Ist­ván. - Felvettük a kapcsolatot a már létező helyi MDF-csoporttal, s harminc pontos programot al­kottunk.- Eleinte az apolitikus töme­gek felvilágosítására helyeztük a hangsúlyt - teszi hozzá Récsei Balázs. - Olyan rendezvényeket szerveztünk, amelyek témái a Kádár-rezsimben tabunak szá­mítottak. Alig három hónappal a meg­alakulás után, 1989 januárjá­ban például meghívták Litván György történészt, aki a zsúfo­lásig telt ifiházban nagyjából 5-600 érdeklődő előtt először mondta ki nyilvánosan Somogy­bán, hogy 1956 forradalom volt.- Teleplakátoltuk a várost az eseménnyel, jó nagy számokkal szerepelt rajta, hogy 1956 - neve­ti el magát Novák István. - Per­sze sokat le is tépkedtek közülük. Nagyjából ekkortájt kereste fel őket Orbán Viktor és Kövér Lász­ló is, de elfogadta meghívásu­kat, s előadást tartott Rácz Sán­dor, az 1956-os Nagy-budapes­ti Munkástanács hosszú évekre bebörtönzött elnöke és Solt Ottí­lia is. A Fidesz-csoport kezdemé­nyezte az első szabad március 15- i ünnepséget is Kaposváron, ahol a kisgazdák kivételével az ellen­zéki pártok külön koszorúztak a kommunista hatalom és a Haza­fias Népfront képviselőitől, s a fi­atal demokratáknak köszönhető, hogy Nagy Imre és társai buda­pesti újratemetése - 1989. június 16. - előtt egy nappal emléktáb­la került a mártír miniszterelnök kaposvári szülőházára.- Magát a mártír miniszterel­nök kifejezést Nagy Zoli találta ki - meséli Novák István -, ugyan­is nagy vita alakult ki, mi kerül­jön a táblára, hiszen a csoport­ban akadtak radikális antikom- munisták, akik nehezményezték Nagy Imre múltját. így született meg a jelzős szerkezet, mely má­ra elterjedt az országban. Az újratemetés után felgyor­sult a politikai élet az országban, egy évvel a ócsoport megalakulá­sa után Szűrös Mátyás kikiáltot­ta a köztársaságot - Kaposváron a fideszes Szabó Tamás az SMK erkélyéről tette ugyanezt '89. ok­tóber 23-án... Ám ekkorra az el­lenzéki pártokban is egyre in­kább előtérbe kerültek a politi­kus vénával rendelkezők. A ka­posvári Fidesz-csoport létszá­ma is felduzzadt, ezzel párhuza­mosan viszont mind több alapító hagyta ott a pártot.- Mondhatni, aktivisták vol­tunk, nem politikusok - jegyzi meg Krasznai Zsolt. - Én példá­ul valamikor a Nemzeti Kerék­asztal megalakulása környékén, vagyis 1989 nyarán húzódtam háttérbe, de Nagy Zoli már a ta­vasszal kilépett a csoportból. Bol­dogan szerveztünk egy cél érde­kében, de a napi politikába nem akartunk belefolyni. Fel is hígult a csoport, meg aztán a rendszer- váltás sem úgy zajlott le, ahogy akkoriban gondoltuk. Akkor tényleg elhittük, 15-20 év alatt utolérjük Ausztriát...- Elképzelhetetlen volt‘szá­momra, hogy ott üljek az önkor­mányzatban, s számomra evi­dens dolgokról vitatkozzak értel­metlenül - veszi át a szót Novák István. - A politikai pálya anyagi oldala pedig sohasem motivált. A 90-es helyhatósági választásokon az igazi alapítók közül csak az az­óta elhunyt Wolf Csaba lett kép­viselőjelölt, majd városatya, mert közülünk senki sem akart direkt- ben politizálni. Az „ambiciózus” emberek csak később kerültek elő, keresni kellett az alkalmas jelölteket... Én 94-ig kitartottam a pártban, amikor liberálisból kon­zervatívvá változott, léptem ki. A Fidesz azóta néppárt lett, olya­nokkal fogott össze, akikkel ko­rábban vitatkozott. Persze lehet, ezt a kényszer szülte, s liberális pártként ma már nem is létezne. De vihetett bármerre is az útja, a 25 évvel ezelőttieket csodálatos volt megélni, s ezt nem vehetik el tőlünk. Ez ma már történelem...

Next

/
Oldalképek
Tartalom