Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-21 / 246. szám
6 2013. OKTÓBER 21., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG A csapadék gátolja meg a kukorica betakarítását Minden harmadik fiatal nyer termőföld A családi gazdálkodókat és a pályakezdőket preferálja a földprogram termés A kukorica betakarítását egyes területeken a csapadékos időjárás nehezíti, így nem zárható ki, hogy még a prognosztizált 6,7 millió tonnát sem éri majd el az idei termés az országban - hívta fel a figyelmet Dómján Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos növénytermesztési osztályának vezetője. Csütörtökön Czerván György agrárgazdasági ügyekért felelős államtitkár a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően jelentette be, hogy az idén várhatóan mintegy 6,7 millió tonna kukorica terem, 2 millió tonnával több a tavalyinál. Dómján Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy azokon a területeken, ahol a betakarítási munkálatok elhúzódnak, az őszi kalászosok vetése sem halad a kellő ütemben. Emellett a termények alacsony felvásárlási ára is komoly problémát jelent a magyar növénytermesztőknek. A búza tonnánkénti ára a nemzetközi tőzsdéken és néhány európai országban meghaladja a 190 eurót, pénteki árfolyamon 55 900 forintot, de ettől a belföldi árak jelentősen elmaradnak. Holott a kiváló minőségű magyar kenyérgabonát a külföldi országok épp a puha búza javítása céljából importálják - hangsúlyozta. Az átlagosnál nagyobb bolgár, szerb, román és ukrán termésmennyiségre hivatkozva a felvásárlók a tavalyinál negyven százalékkal alacsonyabb árat kínálnak a napraforgóért is Magyarországon. Dómján Gergely szerint ugyanakkor a magyar gazdák előnye az, hogy garantáltan GMO-mentes napraforgót termesztenek, és az általuk alkalmazott növényvédő szerek is megfelelnek az európai uniós elvárásoknak, ami viszont a környező országok némelyikéről nem mondható el. A NAK növénytermesztési osztályának vezetője úgy véli: a jó minőség, a GMO-mentes- ség és a fokozott élelmiszerbiztonság nem tükröződik a belföldi felvásárlási árakban, pedig ez komoly érdeke lenne a termelőknek. ■ MTI Feleakkora állami területen több mint tízszer annyi bérlő fog nyerni, a sikerrel pályázók nyolcvan százaléka természetes személy - érzékelteti a korábbi viszonyokhoz képest a változásokat Bitay Márton. A Földet a gazdáknak nevű programért felelős államtitkár szerint a fiatal gazdákat nehéz legyőzni. VG-összeállítás „Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, 600 ezer hektárnyi állami földet, illetve annak döntő részét mindössze hatszáz bérlő használt. Ez egyértelműen a nagygazdasági modell felé mutatott, mi azonban nem ebben hiszünk, hanem a családi gazdaságok támogatását tartjuk fontosnak” - jelentette ki a Világgazdaságnak Bitay Márton. A Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára lapunknak hozzátette: a jelenlegi tervek szerint, ha az ütemet tartjuk, 250 ezer hektárnyi állami földet adunk bérbe hozzávetőleg 6-10 ezer bérlőnek, vagyis jól látszik, hogy kisebb területre is több gazdálkodó pályázhat sikerrel. „Feleakkora területen tehát megtízszerezzük a föld- használók számát” - tette hozzá az államtitkár. Bitay szerint | jól látszik a változás a bérbe adott területek átlagos méretén is: szántó esetén 25, legelő esetén 60 hektáros a programban érintett tipikus birtoktest. „A legtöbb terület az átlag körüli, a száz hektár feletti birtoktestek aránya nem éri el az összes terület két százalékát” - jelentette ki az államtitkár, | aki szerint ezen nagyobb területek bérletének indoka, hogy a gyengébb minőségű legelőkön viszonylag nehéz egy adott állatállománnyal rendelkező gazdaságnak érdemi legeltetési lehetőséghez jutni. „Egy felnőtt szarvasmarha naponta több mint hatvan kilogramm zöldet eszik, ez egy másfél aranykoronás legelőn csak nagy területen jön össze” - magyarázta Bitay, aki ugyanakkor hangsúlyozta: az ilyen területek ritkák. Mivel a szántóföldek esetében a megtérülési mutatók jóA programban bérbe adott földek közel fele szántóföld, másik fele pedig legelő val jobbak, ezért ebben a kategóriában nincs is száz hektárnál nagyobb birtoktest, amely szerepelne a jelenlegi kiírásában. A Földet a gazdáknak program nyár óta bevezetett sajátossága, hogy lehetőség van a száz hektár feletti területek esetében több nyertes meghirdetésére is. „Azokon a területeken, ahol nem lehetett több pályázatot hirdetni, a Nemzeti Földalapkezelőnek és a Nemzeti Parkok vezetőségének mérlegelési lehetősége van. Ezekben az esetekben nem csak a legtöbb pontot szerző, hanem a még tíz százalékon belül maradó pályázóknak is lehetősége van megosztva földhöz jutni” - fogalmazott az államtitkár. Bitay Márton szerint fontos változást jelent a korábbiakhoz képest az is, hogy több mint háromezer aláírt szerződés után kijelenthető: a nyertesek nyolcvan százaléka természetes személy. „Nem átláthatatlan tulajdonú cégek, hanem döntően egyéni vagy családi gazdálkodók nyerik a földeket. Ráadásul ők használhatják a bérbe adott földek 75 százalékát. Egyértelmű tehát, hogy a leginkább preferált célnak, a családi gazdálkodók támogatásának megfelel a program” - jelentette ki az államtitkár. Bitay Márton Örs 1980-BAN SZÜLETETT Budapesten 2009-BEN A Szegedi Tudományegyetem Állam és Jog- tudományi Karán szerzett jogi diplomát 2010-ben a Budapesti Corvi- nus Egyetem Társadalomtudományi Karán politikai szakértő végzettséget szerzett 2012-ben a Nemzeti Közigazgatási Intézetben közigazgatási szakvizsgát tett 2002 És 2010: gyakornok, ügyvédjelölt 2004 És 2005 között az Európai Parlamenti képviselőKülönleges figyelmet kapnak a program során a fiatal gazdák. Az eddig megkötött szerződések adataiból kiderül: csak a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park területén több mint háromezer hektárt választás kampány operatív vezetője, ugyanebben az időszakban a Fidesz Parlamenti Képviselőcsoportjának parlamenti titkára, majd 2006 és 2010 között kabinettitkára 2010 És 2012 között a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács delegáltja 2010 És 2012 között a Belügyminisztérium Önkormányzati Stratégiai Főosztály főosztályvezetője 2012. április ától a Vidék- fejlesztési Minisztérium miniszteri kabinetfőnöke, a vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára nős, egy gyermek édesapja kaptak a fiatal termelők. „Minden harmadik érvényesen pályázó fiatal gazda pályázata nyer, ha valaki megfelel a kritériumoknak, tehát fiatal, helyben lakó, pályakezdő, és vállal állattartást, azt nehéz bárkinek is megelőzni” - fogalmazott Bitay. Az államtitkár szerint a földprogramot ért kritikák mindegyike politikai természetű. „Jól mutatja a helyzetet, hogy augusztusban, amikor az ellenzéki politikai elit szabadságon volt, nem is volt földügy” - mondta Bitay, aki szerint olyan pályázati rendszer, amibe ne lehetne belekötni, nem létezik. „Ahol egy területre négyen pályáznak, három csalódott ember lesz, ezért mindig lehet találni elégedetlent. Ha azonban megnézzük, hogy hány földbérleti szerződéshez, hány kreált ügy tartozik, akkor jól látszik, hogy hangulatkelés zajlik” - tette hozzá. Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült Erősebb szabályozás készül a vetőmagok védelmében javaslat Egy módosító elérhetővé tenné a nagyobb izolációs távolságokat is A Magyarországon termelt vetőmagok eddigieknél szigorúbb nyilvántartását, és jobban dokumentált minősítési rendszerét is eredményezheti az a törvénymódosítási javaslat, amelyet Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter nyújtott be pénteken a parlamentnek. A javaslat többek közt lehetőséget biztosít a vetőmag-termelőknek arra is, hogy pontos szerződésben szabályozzák a környező földhasználókkal közösen az által termelt fajokat - elkerülve ezzel a keveredést. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításának kezdeményezése révén mind a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolságok érvényesítése, mind a vetőmag szaporítási zárt körzet létesítése során a jelenleginél nagyobb védelmet kíván nyújtani a tárca a vetőmagtermesztőknek - közölte a benyújtott javaslattal kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tervezet lényeges új rendelkezése a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, szennyezett vetőmag fogalmának meghatározása. A törvénymódosítás kiterjed még a géntechnológiával módosított szervezettel (GMO) szennyezett A GMO-vetőmag miatt kárt szenvedett termelőket is segítenék szaporítóanyag felhasználása miatt károsult termelők kárenyhítésének törvényi szintű feltételeinek rögzítésére, valamint tartalmazza a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására vonatkozó uniós irányelvek átültetéséhez szükséges módosításokat is. A vidékfejlesztési tárca szerint a vetőmag előállítás egyik feltétele a szakmailag indokolt és az Európai Unió által is előírt izolációs távolságok betartása miatt az összefüggő, nagyobb földterületek megléte, mely a szétszabdalt hazai tulajdoni viszonyok miatt egyes térségekben gyakran nehézségekbe ütközik. A beterjesztett javaslat ennek érdekében kimondja: a vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása és a vonatkozó törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával megállapodhat vagy vetőmag szaporítási zárt körzetet hozhat létre. A szerződésnek azonban tartalmaznia kell a termelő tevékenységének korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, így például azt, milyen vetőmag-szaporítást veszélyeztető fajták termesztésétől tartózkodnak, illetve azt is, emiatt mekkora a terméskiesés. ■ VG y i i i
