Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám

2013. OKTÓBER 20., VASÁRNAP 8 INTERJÚ tóth gabi Örülne, ha az X-Faktorból kiderülne, kicsoda ő valójában. Azt mondja, abban, hogy idáig elért, az alázat és az segítette, hogy nagyon erős a hite. Örül, hogy vannak új tehetségek és nem lát konkurenciát az új generációban. Hatalmas erőt ad számára a szerelem. „AZ MARAD TALPON, AKI EREDETI” „A tánc által megismertem és megszerettem a testemet és hihetetlen energiák szabadultak fel bennem” Tóth Gabi 25 évesen ült be az X-faktor mentori székébe az RTL KLubbon. Azt mondja, ő pontosan tudja mit segíthet és mit árthat egy előadónak egy tehetségkutató műsor. Szerinte nem elég a lehetőség élni is tudni kell vele. Neki azért sikerült, mert volt bátorsága kilépni a komfortzónájából és vállalta önmagát amikor eljött az ideje. Fábos Erika- Pénteken mutattad be az új kli­pedet, ami a Sors című dalodhoz készült. Sokan megnézték már?- A Youtube-on 26 ezren, a ra­jongói oldalamon pedig 130 ez­ren látták.- Ebben már benne van az X-Faktor is? Érzed, hogy hozzátesz az érdek­lődéshez az, hogy képernyőn vagy?- Biztosan számít, de szeren­csére eddig is rengetegen követ­ték, amit csinálok. Persze ez egy nagy lehetőség. Hatalmas. Kár is lenne tagadni, hogy mennyire jót tesz. Ha a saját szempontomat nézem, főleg azért örülök neki, mert kiderülhet, milyen vagyok valójában. Tapasztaltam ugyan­is sokszor, hogy sokan félreis­mernek. Rengeteg jó visszajelzés érkezik hozzám, mióta megy a műsor. Sokan mondják, hogy po­zitívan csalódtak.- Milyennek ismertek?- Azt nem tudom, de azt ta­pasztaltam, hogy az őszintesé­gem, sőt azt mondom, a nyer­sességem miatt sokan azt gon­dolják, kemény is vagyok, pedig attól még, ha az ember őszinte, lehet empatikus. Sajnos gyakran szembesülök vele, hogy a böl­csességet és az intelligenciát Ma­gyarországon korban mérik. Ha fiatal vagy, nem vesznek komo­lyan. Nagyon örülök, hogy van három óra élő lehetőség, amikor a valóságommal szembesülhet­nek az emberek. Magamat adom, nem szeretnék valamilyennek látszani. Én nem jól megkreált marketingcélokra szeretném használni ezt a lehetőséget, ha­nem éppen arra, hogy magamat adjam. Azért, hogy az a kép, ami a bulvárban rólam felületesen és tévesen felépült, megváltozhas­son és kiderüljön, ki vagyok én.- Voltál valaha ennyire boldog, mint ettől a feladattól?- Mindentől képes vagyok bol­dog lenni és hálás a Jóistennek, vagy az égieknek, hogy kaptam. Az egészen pici dolgokat is ér­tékelem. Szeretek boldog lenni, úgyhogy képes vagyok attól is boldogságot érezni, hogy feléb­redtem reggel. Ez most egy ered­mény, amit elértem és büszke is vagyok rá, hogy eljutottam ed­dig, de boldog nem csupán a fel­adataimtól tudok lenni. Ami fon­tos benne nekem, hogy minden pillanatát képes legyek megélni. A jelenben lenni. Erre odafigye­lek, mert tudom, hogy nagyon gyorsan vége lesz.- Tele van az internet vele, hogy tu­dod, ki nyeri meg az X-Faktort.- Természetesen nem azért, mert valaki a fülembe mondta. Különben ez eléggé felbőszítette az agyamat, mert nem ezt mond­tam. Azt mondtam, hogy én már látom, ki fogja megnyerni. Ez azért különbség.- Te már egyszer végigcsináltad ezt az egészet. Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen műsort megnyerjen?- Alázat, az nagyon. A jójiang kevés. Aki képes megérteni, mekkora dolog történik vele, az előnyben van.- Mire elég egy ilyen ugródeszka? A Megasztár neked meddig segített?- Addig, amíg benne voltam. Aztán jött a nagy meló, hogy az ott rám húzott dolgokból lefejt­sem magamról azt, ami nem én vagyok. Hatalmas löket az a nép­szerűség, amit a képernyő ad, de abban a műsorban mi termékek voltunk. Ez volt benne a nagy csapda. Ma már tudom, hogy az csak egy lehetőség volt. Megkap­tam, aztán következtem én. Sok csalódás ért utána, de már nem bánom. Ellenállóbbá tett, meg­keményített és azóta nem is en­gedtem, hogy elvigyenek olyan irányba, ami nem én vagyok.- Mentorként ez sokat segít, nyil­ván.- Igen. Mindig jönnek új ge­nerációk: a 4-es X-Faktorral is bebizonyítjuk, hogy vannak te­hetségek, és a tehetségkutatókra is van igény. De a versenyzők itt csak lehetőséget kapnak. Nagy lehetőséget, de ezzel majd a saját eszközeikkel kell élniük, ahogy tudnak. Mentorként sem az mi­nősít, hogy az én versenyzőm nyer, vagy másé, hanem az, hogy mi lesz öt-tíz év múlva azokból az előadókból, akiket én választot­tam ki erre a pályára. Ha akkor is büszke tudok lenni, akkor jó mentoruk voltam.- Azon nem gondolkodsz, hogy konkurenciát csinálsz magadnak?- Egy kezemen meg tudom számolni, kik azok a versenyzők az elmúlt évekből, akiknek fenn is maradt a neve a szakmában. Szóval nem. Belőlem csak egy van. Azt senki nem tudja ugyan­úgy nyújtani a színpadon, amit én. Ezen a pályán az maradhat talpon aki utánozhatatlan, aki eredeti. Innentől kezdve pedig nem helyettesíthető.- Te most megérkeztél a szakmai életed eddigi csúcsára?- Mondhatjuk, hogy igen, de komplexebben látom ennél. In­kább úgy érzem, ezzel a műsor­ral kaptam egy fontos eszközt. Azt, amivel ahhoz a közönséghez juthatok el, olyan fellépéseket, fe­lületeket kaphatok a megjelenés­hez, amit mindig is el akartam érni, amire vágytam.- Ehhez képest két-három éve még arról beszéltél, hogy lehet, abba kéne hagynod. Mélypontról a csúcsra?- Igen, valóban megéltem szomorú, keserves pillanatokat azokban az években, de elkese­redett akkor sem voltam. Nem adtam fel. Egyszerűen csak gon­dolkodtam azon, hogy vajon biz­tosan ez-e az én utam. Nem sze­rettem volna fölösleges helyen kapálózni és figyeltem, vajon ha másként teszem bele magam, változik-e valami és igen, válto­zott.- Mi volt az, amitől sikerült? Tudod?- Fogalmam sincs. Nagyon hívő ember vagyok, talán az. Erősen hittem, hogy segítenek nekem az égből, hogy az angyal­káim velem lesznek. Aztán meg hagytam, hogy történjenek velem a dolgok. Vittek az események, én pedig megcsináltam, ami jött, legjobban, ahogy tőlem tellett. Építettem a kapcsolataimat, és egyszer csak egyre biztosabban kezdtem érezni, hogy melóztam már annyit, hogy annak meg kell, hogy legyen az eredménye, hogy jönni fog valami jó.- Az alázatnak köszönheted, hogy idáig elértél?- Alázat nélkül biztosan nem lett volna ekkora kitartás ben­nem. És az, hogy van önbizal­mam. Sokan hiszik emiatt, hogy nagyképű vagyok, mert ha vala­ki nálunk magabiztos arra ezt könnyen rámondják. Pedig nem, egyszerűen csak megyek és nagy hittel teszem a dolgom. Szerin­tem sokan a félelmeik miatt túl­kombinálják az életüket. Rend­szert akarnak felállítani, amiben bátrabban mozoghatnak. Azért, mert félnek, hogy elérik-e a cél­jaikat. Nekem általában nem le­begnek konkrét elérhető célok a szemem előtt, csak megyek és csinálom, amit kell. Amikor fel­kértek az X-Faktorra, azon sem gondolkodtam, nem volt kérdés bennem. Pontosan tudtam, hogy erre vártam, csinálom. Alkal­mazkodom. Ösztönből.- Miután döntöttél ösztönből, végig­gondoltad tudatosan, hogy mire lesz ez neked jó, mire tudod majd használni az életedben, a karrie­redben?- A tudatosság szerintem szemellenző, ami legjobban el­vonja a figyelmet arról, amit az ember számára az adott lehető­ség hordoz. Ha valaki előre kita­lálja, mire fog figyelni, az éppen azt a pillanatot szalaszthatja el, amikor észrevehette volna, mit kellett volna megtanulnia. Tény­leg úgy gondolom, hogy nem szabad túlgondolkodni az életet. Ez egy jó játék, amiben az a leg­fontosabb, hogy megéljük a pilla­natot úgy, ahogy jön. Ha nevetve, akkor úgy, ha sírva, úgy, ha ide­ges az ember, hát üvöltsön. Minél kevesebb érzést és hangulatot nyom el és le magában az ember, annál jobban képes megismerni saját magát és a cél, valahol ép­pen ez. Ez az, amikor a magabiz­tosságról beszélek, amitől biztos lehet valaki saját magában.- Mi a leginkább vonzó neked ezen a pályán?- Az, hogy a zenén és a művé­szeten keresztül adhatok pozitív energiákat.- Annyian panaszkodnak. Meg le­het ebből élni?- Nem egyszerű, de igen. At­tól nehezebb, hogy a bevételek rendszertelenek. Van úgy, hogy több a fellépés, van amikor ke­vesebb, de aki ésszel csinálja, az szépen meg tud élni belőle. Per­sze, nehéz előre takarékoskodni, de bele lehet jönni. Szerintem aki az élvonalban van és sír, az ha­zudik, vagy szeret panaszkodni.- Sokat lehet olvasni arról mosta­nában, hogy meddig ér a szoknyád és mennyit mutatsz magadból. Mintha sokkal nőiesebb lennél, mint voltál. Mitől?- Attól, hogy a Szombat esti láz című műsorban megismertem egy fantasztikus férfit, Markó Robit, a páromat, aki segített ne­kem felszabadítani a nőies éne­met. A tánc által megismertem és megszerettem a testemet és olyan energiák szabadultak fel bennem, ami most az X-Faktor- ban Is látni lehet. Amióta isme­rem őt, máshogy látom a világot.- Rögtön tudtad, hogy ő az?- Azonnal. Egyből az elején, ahogy táncolni kezdtünk, olyan fantasztikus energiák működtek közöttünk, hogy nem volt semmi kérdés.- Mitől működtök jól?- Attól, hogy szavak nélkül is értjük egymást. Pontosan tudjuk, hogyan működik a másik. Ő egy nagybetűs, erős férfi, aki sok mindent megélt már az életében, lenyűgöz és engem is lenyugtat a nyugalmával. Azzal, hogy úgy fogad el, ahogy vagyok és min­denben támogat, büszke rám. Ez hatalmas erőt ad. Nagyon jó ezt élni és átélni, gyönyörű élmény. Névjegy 1988.01. 17-én született Tapol­cán 2005-ben tűnt fel a Megasztár 2 műsorban, ahol 3. helyezésével abban az évben a legjobb női előadó lett 2005-ben jelent meg első albu­ma, a „Fekete virág". 2010-ben jelent meg második stúdióalbuma, az „Elég volt!" DÍJAI: 2010 - BRAVÓ OTTO -Az év magyar női előadója 2011 - Glamour Women ofthe Year - Az év énekesnője, VIVA Comet -Legjobb videoklip (Elég volt!) 2012 - Story Ötcsillag-díj - Az év legjobb énekese, BRAVÓ OTTO -Az év legjobb női előadója, VTVA Comet - Legjobb női előadó testvére Tóth Vera, aki 2004- ben megnyerte a Megasztárt- Akkor a vad korszakodnak vége?- Nem voltam soha vad, csak kerestem a helyem és ebben is bevállalós voltam. Kislány voltam még, aki sok mindent ki akart próbálni. Lassan aztán letisztultak a dolgok bennem, de attól, hogy extrémruhákat hord­tam, vagy különlegesebb haj­viseletet választottam, még nem voltam vad. Egyszerűen csak voltak sajátos korszaka­im és ezeket is nyíltan vállal­ni mertem.- Bátor vagy?- Igen.- Mihez kellett az utóbbi időben a legnagyobb bátorság?- Mindig azokhoz a helyze­tekhez, amik arról szóltak, hogy önmagam maradhassak. Sokan el is pártoltak ezért tőlem, de az nem baj.- Azt mondtad, kislány voltál. Mitől nőttél fel?- Igen, az voltam, 16-17 éve­sen kezdődött számomra ez az élet. Felnőtt pedig attól let­tem, hogy mertem befelé néz­ni. Sokat voltam egyedül és szerettem egyedül lenni, mert rájöttem, hogy akkor képes az ember leginkább szembenézni saját magával. A démonjaival is. Attól nőttem fel, hogy ami­kor ki kellett lépnem a kom­fortzónámból, megtettem. Sok kényelmetlen és bizonytalan dolgot vállaltam és csináltam végig a saját érdekemben.- Itt az X-Faktor, keresett előadó vagy, főcímdalokat énekelsz, szerelmes vagy. Most minden jó úgy, ahogy van, vagy tudnád azért fokozni?- Most minden megvan, de azért álmodom. Nagyon sze­retnék kijutni az Eurovízióra és be is szeretnék nevezni az új dalommal, a Sorssal. Ez ha­talmas álmom. Egyszerűen minden porcikámban érzem, hogy az kell nekem és olyat tudnék ott nyújtani, ami eddig egy magyar versenyzőnek sem sikerült. Hatalmas energiákat mozdítana meg bennem, és biz­tos vagyok benne, hogy büszke lehetne rám az ország. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom