Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-19 / 245. szám

2013. OKTÓBER 19., SZOMBAT GAZDASAG 7 Több középvállalatra van szükség értékelés Lantos Csaba elnök: a kormány jól kezelte a válsághelyzetet Fodor István és Orbán Viktor. Az alapítvány rendezvényén jelentették be az első Széli Kálmán-tervet Nem igazán jó ma banktu­lajdonosnak lenni Magyar- országon - mondta Lantos Csaba, a Széli Kálmán Ala­pítvány kuratóriumi elnöke, aki arról beszélt, hogyan se­gíti a gazdaságpolitikát. Szerdahelyi Csaba Nem igazán jó ma banktulajdo­nosnak lenni Magyarországon - mondta Lantos Csaba, a Széli Kálmán Alapítvány kurató­riumi elnöke. A Bank Gutmann védnöksége alatt rendezett fórumon beszélt erről a meg­hívott előadó újságíróknak. A rendezvény házigazdája, Var­ga Szabolcs vezérigazgató el­mondta, hogy évente két-három alkalommal tartanak hasonló beszélgetéseket, neves előadók­kal. A több mint két órás előadás és beszélgetés témaköre izgal­mas: A civil szféra hogyan tud­ja segíteni a gazdaságpolitikát. Ebben igencsak otthon van a tíz éve létrejött, konzervatív értékeket valló Széli Kálmán Alapítvány, amely zártkörű klubként évente többször vitat meg fontos kérdéseket, Orbán Viktor miniszterelnök minden évben részt vesz rendezvényei­ken. Az alapítvány egyébként nem publikál anyagokat, és azt sem tudni, hogy a felvetéseiket milyen mértékben hasznosítja a kormány. Egy biztos: állami pénzt nem fogadnak el műkö­désükhöz, a tagdíjakból tart­ják fenn magukat. Csák János londoni nagykövet úr alapította az alapítványt, melynek Ma­darász László és Fodor István után Lantos Csaba üzletember a harmadik elnöke. Lantos Csaba, a harmadik elnök Lapunk azt kérdezte tőle, hogy milyennek látja az Or­bán-kormány bankpolitikáját, amely egyértelműen a magyar bankok megerősödését és tér­nyerését szorgalmazza. Lantos Csaba is így látja, de teljesen normálisnak tartja a folyama­tot. Hiszen Magyarországon a bankok 80 százaléka külföl­di tulajdonban van, s hason­ló aránnyal nem találkozunk Nyugat-Európában. Emlékezte­tett rá, hogy azok az országok, amelyek a válság miatt banko­kat mentettek meg, a nemzeti pénzintézeteiken segítettek és nem a külföldieken. Szerinte a korábbi kormány felelőssé­ge mellett a bankok is jelentős szerepet játszottak abban, hogy a devizahiteles probléma ilyen méretű lett. Egyáltalán nem gondolja populista kormány- politikának, hogy a nemzeti ér­dekeket kell képviselni a pénz­ügyi szektorban is. Úgy látja, hogy a 2010-es kormányváltás előtt Magyaror­szág már 2008-ban a szakadék szélére került, ehhez képest komoly teljesítmény, ahogy az Orbán-kormány dolgozott, például tudatosan 3 százalék alatt tartva az államháztartási hiányt. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a magánnyug­díj-pénztárak vagyonának ál­lamosítása egyszeri tétel volt, viszont 2012-ben és 2013-ban már hasonló lépésre nem volt szükség. Az Orbán-kormány második ciklusában sok kritika érte az ellenzék részéről az egykul­csos személyi jövedelemadó bevezetését, azonban Lantos szerint közgazdaságilag indo­kolható lépés volt, ő legfeljebb azon gondolkodott volna, hogy egyből 16 százalékra mérsék- lődjön-e. Szerinte a progresz- szív adóztatás erkölcstelen, az emberek irigységére épít, nem segíti a gazdasági fejlődést. Változatlanul nagy gondnak nevezte a foglalkoztatottak ala­csony számát, hiszen a hasonló lélekszámú Csehországban 5,5 millióan dolgoznak, idehaza viszont 4 milliónál valamivel kevesebben. Igaz, előrelépés, hogy már többen fizetnek adót. A munkahelyteremtésnél ará­nyait nézve valamivel kisebb szerepet játszanak a nagyvál­lalatok, ezért jó lépés a Magyar Nemzeti Bank új hitelezési programja, mert a kis- és kö­zépvállalkozások (amelyek jó része inkább mikro vállalko­zás) végre fejlesztésben, bőví­tésben is gondolkodhat. Jó len­ne, ha középvállalkozások is alakulnának, de ettől még távol vagyunk. Lantos Csaba felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a magyar háztartások az elmúlt 4 évben kiemelkedően, a GDP 5,5 szá­zalékát takarítják meg évente, amire Magyarországon több mint száz éve nem volt példa. Ez jelentős részben a válság Az OTP-től az alapítványig az 51 éves Lantos Csaba azt mondja, eddigi pályafutása alatt három meghatározó főnö­ke volt, akiktől lehetett mit ta­nulni: Járni Zsigmond, Simor András és Csányi Sándor. A közgazdász-szociológus Lantos az egyetem után a Budapest Banknál kezdett dolgozni. 1989-től 200-ig a Creditanstalt csoportnál dolgozott, 1997-től a miatt van így (nem szórjuk a pénzt), de megfigyelhető a gazdasági kultúra és gon­dolkodás formálódása is. Az utóbbi években döntően ma­gyar állampapírokba fektettek be a „háziasszonyok”, de ez is azt segítette, hogy az adósság- állománynak ma már csak 40 százaléka deviza alapú, amely jelentősen csökkenti az ország kockázatot. Az előadás összegzése ez le­het: az Orbán-kormány jól ke­zelte a válságot Lantos Csaba szerint, legfeljebb az ő szájíze szerint néhány kérdésben ele- gánsabban cselekedhetett volna. csoportot irányító befektetési bank, a CA-IB vezérigazgatója­ként. 2000 és 2007 között az OTP Bank vezérigazgató-helyet­tese volt. Egy sor vállalat igaz­gatósági tagja. KULCSSZEREPET JÁTSZOTT 1993-ban a Keler Zrt. megalapí­tásában, amelynek azóta is el­nöke. 2011-től a Széli Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke. Orbán Indiában: a versenyképesség záloga az olcsóbb villamosenergia Orbán Viktor miniszterelnök szerint négy öt év múlva Ma­gyarországon lehet a legalacso­nyabb a villamosenergia ára az Európai Unióban, aminek feltétele az atomenergia-ka­pacitás bővítése. Magyaror­szágon jelenleg a háztartások energiaárai csökkennek, de a kormány szeretné, ha később az üzleti szférában is vissza­esnének a költségek - mondta a hivatalos indiai látogatáson tartózkodó kormányfő a Mum- baiban rendezett magyar-in­diai üzleti fórumon pénteken. A kabinet azért is áll ki a nukleárisenergia-felhasználás mellett, mert szükség van rá az energiaár-csökkentéshez - közölte Orbán Viktor. Jelen­leg a magyar villamosener- gia-ellátás negyven százaléka származik atomenergiából, a kormány azonban közel van az erőműbővítésről szóló meg­állapodáshoz, így ez az arány a következő évtizedben 60-70 százalékra emelkedhet. Orbán szerint ha az európaiak nem képesek megtalálni az energia­ár-csökkentés módját - az üz­leti szféra számára is -, akkor nincs esélyük a gazdasági ver­senyképesség visszanyerésére, elég csak az Egyesült Államok­ra gondolni, amely e téren is sokkal előnyösebb helyzetben van. Szerinte Magyarország azért is lehet versenyképes a gépjárműiparban, mert kiváló mérnökei vannak és alacsony a munkaerőköltség, ami per- szejó az üzletnek, de nem jó az embereknek, noha ebben a szektorban még mindig ma­gasabbak a fizetések, mint másutt. Azonban az autóipari versenyképesség egyik legfon­tosabb jövőbeli feltétele a cé­gek energiaköltsége lesz, ezért is szükséges csökkenteni az árakat Magyarországon is. A kormányfő szorgalmazta, jelenjenek meg az indiai sze­replők a budapesti szálloda- iparban. Fontosnak nevezte még a magyar gépjármű-, épí­tő-, gyógyszer- és energetikai ipart, a víz- és hulladékgaz­dálkodást, a mezőgazdaságot, az infokommunikációt és a biotechnológiát. Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár pedig bejelentette: Mumbaiban magyar főkonzu­látust nyitnak. ■ MTI A járulékokra is kiterjesztik a családi adókedvezményt adócsomag A 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulékra is érvényes lesz a kedvezmény jövőre „Az eddigi családi adókedvez­mény jövőre már az egyéni já­rulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 szá­zalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető” - jelentette be Giró-Szász András. A kor­mányszóvivő szerint a kiske­resetűek esetében így az adó-, illetve járulék megtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról an­nak 33 százalékára emelkedik a pénteken benyújtott tervezet alapján. Az intézkedés mintegy 260 ezer családot érint, a támo­gatással megfelelő alapot bizto­sítanának a családtervezéshez és a gyermekvállaláshoz. Giró-Szász szerint a korábbi kedvezmények 600 ezer csa­ládot érintettek, a jövőben az összes kedvezmény mintegy 5 millió emberre terjed ki. A két gyermeket nevelő, bruttó 90 ezer forintos össz­jövedelemmel rendelkező csa­ládok például havonta 5600 forintos nettó jövedelemnöve­kedéssel számolhatnak, bruttó 110 ezer forintos családi jöve­delem esetén 2400 forintnyi többlettel. Három gyermeknél, bruttó 100 ezres keresettel ha­vi nettó 17 ezerrel több marad a családi kasszában, 200 ezer fo­rintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, bruttó 400-450 ezres összjövedelem mellett 35 ezer forintos lehet a Rogán Antal. Benyújtják a T. Háznak megtakarítás. Kijelentette: az adórendszerben nem terveznek adónövekedést, egyszerűsítése­ket viszont igen. Rogán Antal fideszes frakció- vezető azt mondta, az adócso­mag hétfőn a parlament előtt lesz. Megvizsgálják, lehet-e csökkenteni az élelmiszer- árakat. Giró-Szász szerint egy nem kellő módon előkészített áfacsökkentés nem szolgálja a nemzetgazdaság és a fogyasz­tók érdekeit. Hangoztatta, az előző három év bizonyította az egykulcsos adórendszer ered­ményességét. Az egész adó­rendszer átalakításával 1500 milliárd forintot meghaladó összeg maradt a lakosságnál. pártreagálások Bajnai Gor­don tegnap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy az Orbán-kabi- net Európa talán legigazságta­lanabb adórendszerét vezette be, és három év után látták be, hogy mekkora kárt okoztak ezzel. Az Együtt-PM szövetség vezetője szerint az egykulcsos adóval a legjobban élők felső 10-12 százaléka jobban járt, a nehezebb sorban élők pedig rosszul. Új, igazságos, többkul­csos adórendszert sürgetett a társadalmi leszakadás elkerü­lésére és a felemelkedés kön­nyítésére. mszp A korábbi ígéretekkel szemben a jövő évi adótervek nem jelentenek adócsökkentést- mondta az MSZP frakcióve­zető-helyettese. Józsa István a családi adókedvezmény kiter­jesztését a kiskeresetűekre he­lyesli, de megkésettnek tartja. Úgy vélte, a kormányváltás óta 500 milliárddal nőtt az adóter­helés és 12 új adót vezettek be. jobbik Volner János kép­viselő szerint a jövő évi adó­törvények nem segítik család- alapításban a fiatalokat, mivel a járulékkedvezmény igénybe­vételéhez legalább két gyermek szükséges. Példája szerint egy gyermektelen, bruttó 94 ezer forintot kereső 2010-ben még 72 825 forintot, 2013-ban pedig csupán 61 570 forintot kapott kézhez. ■ E. S. i i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom