Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-19 / 245. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. OKTÓBER 19., SZOMBAT Pályintos siker a bábjáték őshazájában fesztivál A kaposvári bábművész egyedüli magyarként mutatkozott be Moszkvában Amióta megrendezik, ma­gyar művész nem kapott rá meghívást. A Moszkvai Nemzetközi Bábszínházi Fesztivált az idén hetedszer szervezték meg, s a kapos­vári Pályi János az első hazai bábművész, aki lehetőséget kapott bemutatkozásra az orosz közönség előtt. Márkus Kata Az orosz közönség Szergej Ob- razcov kitűnő szovjet bábjáté­kos, a kelet-európai bábjáték alapítói egyikének játékán nőtt föl. S Obrazcov vezetésével al­kották meg a kelet-európai báb­színházi kultúra modelljét.- E kitűnő művész, Obraz­cov bábszínházába - ami ma is kiemelt helyen van az orosz kultúrában - hívtak meg be­mutatkozásra a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központjának támogatásával - mondta Pályi János, aki sikere­it, előadásait csak Pályintos hí­reknek nevezi honlapján.- S az Órajáték című előadá­sát választották, amiről Ön azt mondja, talán ez a darab öleli át leginkább a munkásságát.- Szerintem a vásári bábjá­téknak a misztérium jellegét, az ősgyökerét ez az előadás fog­lalja össze legjobban. Amúgy nagy élmény volt, hogy min­denről, még szinkrontolmács­ról is gondoskodtak a szerve­zők, így a közönség a szöveg- poénbkra is azonnal reagáltak. Szép este volt a magyar kolóni­ának játszott Vitéz László báb­játék is.- Ezeken az élményeken kívül mivel gazdagodott még Moszk­vában, ami a későbbi játékaiban hasznosítható lesz?- Szakmabeliekkel kerékasz­tal beszélgetés keretében vi­tattuk meg, mi is tulajdonkép­pen a bábjáték lényege, illet­ve melyek a továbblépési lehe­tőségek. Egyetértettünk abban, hogy a bábjátékos tradíció na­gyon fontos, ám azt nem ápol­ni kell, mert nem beteg. A báb­játéknak olyan ősszínházi ele­mei, olyan közösséget gyógyí­tó ereje van, amire minden kor­nak szüksége van. Nem ismétel­ni kell Obrazcovot és a nagyo­Nem mindennapi elismerésben részesült a kaposvári bábművész: első magyar bábosként meghívást kapott a nemzetközi fesztiválra kát, hanem minden alkalom­mal, amikor felhúzzuk a kesz­tyűsbábot, akkor és ott kell meg­találni a lényeget. Sokan mond­ják nekem, amikor Vitéz Lászlót játszom, hogy olyan, mintha Ke­mény Henriket látnák. Ennek én egyáltalán nem örülök, s visz- szakérdezek: olyan, mintha Ke­mény Henrik játszana? Erre az a válasz leggyakrabban, hogy tu­lajdonképpen ez más, de ugyan­olyan öröm, mintha őt látnánk. Na ez így már mindjárt jobban esik. Hiszen nem másolni kell a régieket, hanem magunkon ke­resztül kell a hagyományt meg­mutatni. A bábjáték legjobb ha­gyományai mindig megújuló, progresszív erőt jelentettek ko­rukban. S ebben egyetértettünk olyan komoly bábos szakembe­rekkel is, akik hitelesen gondol­kodnak a bábszínházi világ jö­vőjéről.- Őszinte leszek: ez a világ so­ha nem volt az én világom. Gyer­mekkoromban egyáltalán nem szerettem a bábszínházát. Sőt, a bábfilmeket sem. Nekem olyan mű volt.- Gyerekkoromban én se szerettem bele igazán a báb­Pályi János 1959-BEN SZÜLETETT Szolnokon. 1983-BAN VÉGZETT OZ Állami Bábszínház bábszínész képző stúdiójában. alapító tagja a Kecskeméti Ciró- ka Bábszínháznak és a Maska­rás Báb- és Utcaszínháznak 1990-TŐL A kolozsvári Puck Báb­színházban rendezett és a szí­nészképzést vezette. 2005-től másfél évig művészeti vezetőként dolgozott a Vojtina Bábszínházban, Debrecenben. 2009- ben diplomát szerzett Veszprémben a Pannon Egyetem Színháztudományi Szakán. 2010- ben elindította Kaposvá­ron a BábSzínTeret, a legújabb független befogadó és produkci­ós bábszínházát. Varázslat a paraván mögött: 2010-ben jött létre a BábSzínTér játékokba. Még Kemény Hen­rik játéka sem fogott meg iga­zán. Néhány haknistát láttam, azok meg kifejezetten taszítot­tak. Engem a báb akkor nyert meg magának, amikor rájöt­tem, hogy örömöt okoz nekem a gyermek-bábcsoportban a munka. Az, amikor egy figu­rával dolgozom. Ám ezt most tudom csak megfogalmazni, felnőtt fejjel. Viszont ez olyan élményt adott, ami máig hat rám. Ezért is fontos számomra a BábSzínTér és a pedagógusok közös munkája itt Kaposváron. Az a fontos, hogy élményt adó előadást lásson a gyerek. S erre kell, hogy ráerősítsen a pedagó­gusokkal közös munkánk.- S akinek nincs olyan szeren­cséje, hogy belenőjön a bábszín­ház kulturális közegébe, megsze­retheti azt később is? Tehát van még esélyem?- Persze. A mai magyar bábjá­ték egyik legjobb rendezője, Ve­res András se bábozott gyerek­korában. Aztán látott egy elő­adást, ami világsiker volt. S ez az élmény indította el, hogy fia­tal felnőttként tanuljon bábmű­vésznek. A báb nem korosztály­függő, hanem műnem. Felnőt­teknek is szólhat, ezért is ját­szunk a BábSzínTérben a Ró­meó és Júliát meg a Rettentő gö­rög vitézt a nagyobbaknak. Ha valamilyen élményt adott az előadás, akkor BábSzínTérről beszélünk. Ha nem, akkor csak egy művelődési központ rosszul sikerült előadásáról.- Visszatérve a bábszínházi világ jövőjéhez. A színházi szakma el­ismeri 2013-ban is létjogosult­ságukat?- Össze sem lehet hasonlítani más műnemekhez képest a le­hetőségeit. Magyarországon pe­dig végképp nem. Néhány kül­földön végzett rendező jelenti ma nálunk a bábszínházát, meg azok, akik a régi öregektől au­todidakta módon megtanulták a szakmát. Az itthoni egyetem­ről is kikerült néhány fontos al­kotó, már aki maradt a bábjáték területén. Jelenleg 12 bábszín­ház van, s ugyanennyi alterna­tív formáció, amelyek kiváló mi­nőséget produkálnak. Évi har­minc-negyven bemutatóból ál­talában három-öt európai szin­ten is kiemelkedő teljesítmény, s ezek hozzák a díjakat is. Tehát van egyfajta szakmai munka, ami eredményeket hoz. Viszont élet-halál harcot folytat a műfaj az egyre szűkülő keretek közt. Bár igyekszünk fejlődni, de ha nem jó a lobbink, akkor vesztés­re állunk.- Azt mondta, élet-halál harcot folytatnak. Négy éve a kaposvári BábSzínTér is itt Kaposváron?- Pillanatok alatt elértük azokat az eredményeket, ami­ket vártam az induláskor. Már az első év után látszott, hogy működőképes a kezdeménye­zés úgy, hogy lényeges támo­gatást nem kaptunk. Az idén a város segítségével méltó körül­mények közé kerültünk, még­sem érzem, hogy révbe értünk. Óriási energiákat fektettünk a munkába, de most is ott tartok: bár hozzuk a jó látogatószámo­kat, adatokat, közben a lényegi munkára már nem jut idő, ener­gia, pénz. Mégis hiszek benne, hogy a tizenharmadik állandó bábszínház a BábSzínTér lesz. Ezért dolgozom. A gyülekezetépítésről a missziói napon dél-balaton Bemutatkoztak a különböző felekezetek Balatonszárszón Missziói napot tartottak az ökumenikus tanács szervezésében Balatonszárszón Szerződéskötés a sántosi út helyreállítására aszfalt Tegnap megkezdődött a Sántos és Szentbalázs területén lévő közút aszfaltozása. A mun­kák elvégzéséről a közbeszerzé­si eljárás során nyertes pályáza­tot benyújtó Magyar Közút Non- profit Zrt-vel állapodott meg a Kaposszerdahely, Sántos, Szent­balázs Községek Szennyvízcsa­torna Építő Önkormányzati Tár­sulás. A kivitelező feladata a 66. sz. Pécs-Kaposvár másodrendű főút Sántos és Szentbalázs terü­letén lévő szakaszán a csatorná­zással érintett forgalmi sáv tel­jes szélességű aszfaltozása. A munkára csaknem 30 millió fo­rint áll rendelkezésre. A megbí­zás teljesítését 60 napos határ­idővel vállalta a cég. ■ találkozó Az ökumenikus jel­legen, illetve a vidéki gyüleke­zetépítésen volt a hangsúly a dél-balatoni térségben tartott missziói napon, melyet a Ma­gyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa szervezett. Délelőtt a református, evan­gélikus és baptista gyüleke­zetekben más-más felekeze­tű vendéglelkészek hirdették az igét az istentiszteleteken. Délután a balatonszárszói So- li Deo Glória Központban ren­dezett konferencián a gyüle­kezetépítés lehetőségeiről Haj­dú Zoltán Levente szóládi re­formátus lelkész szólt, míg az ökumenikus törekvések hatá­sáról Gárdonyi Máté siófok-ki­liti plébános beszélt. Bogiá­ri szolgatársa, Czöndör István „Evangélikusok a végeken”, Iván Imre szemesi megbízott gyülekezetvezető „Baptisták a Balaton-parton” címmel tar­tott előadást. Az ünnepi záró istentisztele­tet a szóládi református temp­lomban tartották, Steinbach Jó­zsef püspök igehirdetésével. A liturgiái részben a MEÖT misz- sziói és evangelizációs bizott­ságának tagjai szolgáltak. ■ Gamos A. Nagyberkiben találkozott Lackfi János az olvasóival író-olvasó találkozó A nagy­berki Szász Endre Általános Iskolában tartott író-olvasó találkozót pénteken Lackfi Já­nos. Az író, költő, műfordí­tó 13 órakor az alsó tagozatos diákokkal találkozott, s be­szélt többek közt gyermekiro­dalmi műveiről. 14 órától pe­dig a felső tagozatos diákok és az érdeklődő felnőttek is­merkedhettek alkotásaival. A rendezvény ideje alatt az is­kola tanulóinak munkáiból tárlatot is láthattak az érdek­lődők, amelyek versek, prózai művek, versillusztrációk a kortárs magyar gyermekiro­dalomhoz kapcsolódóan. ■ Márkus Kata t r r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom