Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-18 / 244. szám
HÍRSÁV Áder visszaküldte a hegyközségi törvényt VISSZAKÜLDTE AZ OrSZÚg- gyűlésnek megfontolásra a hegyközségekről szóló törvény módosításáról október 7-én elfogadott jogszabályt a köztársasági elnök. Áder János álláspontja szerint a módosítás az adatkezelés tekintetében nem tartalmazza teljes körűen az információ- szabadságról szóló törvény által megállapított garanciális feltételeket. ■ MTI November 7-én ülésezik a Máért A magyar Állandó Értekezlet (Máért) november 7-én tartja következő ülését - jelentette be Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön. Elmondta, a Máért dönt majd arról, hogy a tavalyi külhoni magyar óvodák éve és az idei kisiskolások éve után milyen, az oktatás területén megvalósuló program következik. ■ MTI Nem téma a beadvány az állampolgárságról lezárta, vagyis levette napirendjéről az Európai Parlament (EP) petíciósbin i zottsága, csütörtökön azt a beadványt, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gubík László nyújtott be az EP-nek, mert diszkriminatívnak ítélték a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A törvény szerint elveszíti szlovák állam- polgárságát, aki önként felveszi egy másik állam állampolgárságát. ■ MTI Timosenko külföldön gyógyulhatna Viktor januhovics ukrán elnök csütörtökön ígéretet tett arra, hogy alá fogja írni a parlamentnek azt a határozatát, amely lehetővé teszi Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő külföldi gyógykezelését. ■ MTI Veszélyeztetett gyermekek nélkülözés Nőtt a szakadék a gazdagok és szegények között Orbán Viktor: India vegye fel a térképere Közép-Európát Szegénységi arány háztartástípusok szerint (%) M Egyszemélyes, férfi Eh Egyszemélyes, nő Kétszemélyes, El mindkettő 65 év alatt Gyermektelen |g| háztartások összesen Egy szülő gyermek(ek)kel P) Két felnőtt *Í] egy gyermekkel Eri Két felnőtt két Eh gyermekkel Két felnőtt három pl vagy több gyermekkel íɧ Gyermekes J® háztartások összesen FORRÁS: KSH Az elmúlt években növekedett Magyarországon a szegénység, és nagyobb a szakadék az alacsony jövedelműek és a gazdagok között. Braunmüller Lajos- Hornyák József A rendszerváltás óta az elmúlt időszakban csökkentek leginkább a családok terhei - mondta a szegénység elleni világnap alkalmából Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Szerinte a családokat terhelő adók mérséklése és a rezsicsökkentés sokat segített. Az egykulcsos adó viszont leginkább a magasabb jövedelműeket segítette. A családi adókedvezménnyel is azok jártak jól, akiknek eleve magasabb volt a bérük. Jövőre már azok is örülhetnek, akiknek alacsonyabb a bérük, mert járulékokból is le lehet vonni az adót. A rezsicsökkentés pedig ugyanúgy érinti a gazdagokat, mint a szegényeket. Ám nominálisan ezzel is a gazdagok jártak jobban, hiszen nagyobb házban élnek, többet áramot fogyasztanak és többet fűtenek. A szegénység az elmúlt években egyáltalán nem csökkent. „Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt a szegénységben élők aránya, ahol az egy háztartástagra jutó nettó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot” - mondta a Világgazdaságnak Gábos András, a Tárki kutatója. A kutatóintézet elemzése szerint a 2000-es évek,..felső felében stagnált a szegények aránya, ám a világgazdasági válság kitörése előtt növekedésnek indult. 2007-ben az emberek 13 százaléka, 2009-ben pedig 14 százaléka volt szegény. „Európai összevetésben korábban Magyarországon viszonylag alaÉletre szóló hatás az unicef deprivációs indexe azt vizsgálta, rendelkezésre áll-e minden a gyerekek számára ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztassák - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyurkó Szilvia, a szervezet Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója. A táplálkozást, lakhatási körülményeket, a sportszerekhez, taneszközökhöz való hozzáférést, csony volt a szegénységi arány, viszont 2012-ben már EU-s átlag közelébe került a szegénységi szint” - mondta a kutató. Az is megfigyelhető, hogy az alacsony jövedelműek még szegényebbé váltak az elmúlt években, és nőtt a jövedelmek egyenlőtlensége is. „A Gini-mutató a jövedelmek közötti különbségek eltérését méri, és azt mutatja, hogy jobban koncentrálódnak a jövedelmek. A legszegényebbek részesedése csökken az összes jövedelemből” - tette hozzá. Mostanra könnyebben beazo- nosíthatóak azok, akiket érint a jövedelmi szegénység. „Az alacsony iskolázottságúakat, a falvakban élőket, valamint az iskolai programokban való részvétel lehetőségeit feltérképező felmérés szerint tavaly a gyerekek 42 százalékának kellett nélkülöznie. Ezzel Magyar- országa vizsgált 29 országból a 20. helyen végzett. „A szegénységbe való születés életre szóló hatással bír, amely az ország jövőbeni versenyképességét is meghatározza” - tette hozzá Gyurkó Szilvia. azokat érinti leginkább, ahol a | családfő nem dolgozik” - sorol- I ta Gábos András. A gyermekek, és a gyermekes háztartásban élők körében emelkedett a szegénység kockázata, köztük a többgyermekes és az egyszülős háztartásban még inkább ve- | szélyeztetettek. Magyarországon a teljes né- J pesség 32,4 százaléka, 3,2 millió ember szegény, vagy társadalmi kirekesztettségben él a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben kiadott felmérése szerint. Tavaly 328 ezer fő volt, aki jövedelme szerint szegénynek számított, 219 ezer j csak nagyon keveset dolgozott, és 1,44 millió volt, akit anyagi „depriváció” érintett. Utóbbiak anyagi okból nélkülöznek olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, mint például a telefon, mosógép, színes televízió, fűtés, vagy nem tudnak kétnaponta húst enni. 2012-ben 457 ezer j magyar volt egyszerre szegény és anyagilag súlyosan deprivált, miközben 151 ezer fő deprivált és alacsony munkaintenzitású családban élt. A szegénység és a munkanélküliség egyszerre 113 ezer főt érintett. Mindhárom szegénységi halmazba 481 ezren kerültek be. látogatás ígéretes, a befektetőknek jó lehetőségeket tartogató régióként ajánlotta Közép-Európát indiai hallgatósága figyelmébe Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Újdelhiben. A hivatalos látogatáson tartózkodó magyar delegáció nem protokollvizitre érkezett a dél-ázsiai országba, hanem egy üzenet közvetítésére, amely így szól: Magyar- ország arra kéri Indiát, rajzolja térképére a közép-európai térséget - mondta a magyar kormányfő a külügyminisztérium intézetében, a Sapru House-ban. A mostani csaknem háromszorosára növelné az Európán kívülre irányuló magyar export mértékét 2018-ra Orbán Viktor, aki erről egy üzleti fórumon beszélt. Ma a magyar export több mint 85 százaléka az Európai Unióba irányul. Emlékeztetett, hogy három éve a nem európai országokba irányuló magyar export még csak 8 százalék volt, ma 12, a cél pedig az, hogy 2018-ra elérje a 33 százalékot. Orbán az építőipart, az energetikai szektort, a víz- és a hulladékgazdálkodást, valamint az információ- és a biotechnológiát említette a magyar-indiai gazdasági együttműködés lehetséges területei között, hangsúlyozva, hogy Magyarországon zajlik az újraiparosítási program. Felhívta a figyelmet arra, hogy közvetlen légi összeköttetés nélkül rendkívül nehéz az állandó kapcsolat kialakítása a két ország között, ezért reményének adott hangot, hogy hamarosan közvetlen járat közlekedik majd Budapest és Mumbai (korábbi nevén Bombay) között. A miniszterelnök kitért arra, hogy több mint kilencezer magyar dolgozik indiai tulajdonban lévő gyárakban. A kormányfőt fogadta Pra- nab Mukherdzsi államfő, lapzártánk után pedig tárgyalt Manmohan Szingh miniszter- elnökkel. ■ MTI Egyharmaddal esett vissza a pulykaállomány egy év alatt agrárium Tizenegyezerrel kevesebb a koca, de a sertésszám zsugorodása csak húszezernyi Drámai csökkenést szenvedett el a hazai pulykaállomány - derül ki a KSH tegnap közzétett állatállomány-adataiból. A pulykák száma idén június 1-én 2,2 millió volt, ez 900 ezerrel, 29 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. „Azzal, hogy több nagyobb vállalat is befejezte a pulykanevelést az elmúlt időszakban, jelentősen zsugorodik az ágazat egésze” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Erdélyi István. A Gallicoop elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: a tavalyi év drasztikus takarmányár-emelkedése komoly problémát jelentett az abrak- és időigényes pulykahizlalásnak, ráadásul az ágazat nem tudta a megnövekedett költségeit az átadási áraiban érvényesíteni. „Míg a hazai pulykatermelés 2004-ben meghaladta a 140 ezer tonnát, idén várhatóan 80 ezer tonna körül alakul” - tette hozzá Erdélyi. A sertések száma a KSH közlése szerint 2 892 ezer volt június 1-jén, a decemberi állománynál 64 ezerrel, az egy évvel korábbinál 20 ezerrel kevesebb. A sertésszám tavaly június óta 3 millió alatti. Az anyakocák száma (194 ezer) egy év alatt 11 ezerrel csökkent. „Meglepő és nem konzisztens a sertésállományról közölt adatsor” - hívta fel a figyelmet Kevesebb a pulyka - drasztikusan drágult tavaly a takarmány Raskó György. Az agrárközgazdász szerint „furcsaság” rejlik abban, hogy egy év alatt 11 ezerrel csökkent a kocalétszám, és ehhez képest a hízóállomány csak 20 ezerrel apadt ugyanebben az időszakban. „Egy ilyen mértékű kocalétszám-csök- kenést a hízólétszám legalább 200 ezres, vagyis a közöltekhez képest tízszeres csökkenése kísérne. Ebből következőnek a teljes sertésállománynak csupán 2,7 millió körülinek kellene lennie” - jelentette ki Raskó, aki hozzátette: az ellentmondás annál is inkább érthetetlen, mert a gyenge forint miatt nem érte meg az elmúlt időszakban a malacok importja. ■ B. L. Több lesz a kukorica az idén várhatóan mintegy 6,7 millió tonna kukorica terem az országban, 2 millió tonnával több a tavalyinál - közölte Czer- ván György csütörtökön Budapesten. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: az október 14-i adatok alapján a gazdák az 1,233 millió hektár betakarítandó terület 38 százalékán végeztek a munkával. A hektáronkénti átlaghozam 5,5 tonna, szemben a múlt évi, hektáronkénti 4 tonnával. Összességében 2,5 millió tonna kukorica mehet exportra, miután a belföldi szükségletet 4,2 millió tonna fedezi. közélet" us g sUS 1 a: o. 2 2 ■ö o
