Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-18 / 244. szám
6 KONFERENCIA 2013. OKTÓBER 18., PÉNTEK Vállalják-e majd a kistelepülések hulladékának elvitelét a cégek? szemét „A hulladékszállítás és kezelés új gazdasági és jogi feltételei mellett nem biztos, hogy minden esetben lesz majd pályázó az 500 és 2000 fős települések esetében a szemét elvitelére” - nyilatkozta lapunknak a Magyar Faluszövetség (MF) elnöke. Szabó Gellért szerint sok cégnek nem fogja megérni a kistelepülések esetében a szemét elszállítása olyan sok költség (többek között lerakati díj, útdíj, e-útdíj) rakódik erre a tevékenységre még a rezsicsökkentés mellett. Szentkirály polgármestere szerint, ha cégek nem jelentkeznek erre a feladatra, akkor az önkormányzatoknak, vagy az államnak kell majd a zsebébe nyúlni. Heves megyében 22 ön- kormányzatnak mondta fel a PEVEK Kft. a hulladékszállítási szerződést, mivel nem tudta a cég tartani a „rezsicsökkentett" árakkal a versenyt, s működési hitelt kellett felvenniük, s nem minden település tudta kompenzálni a plusz költségeket. Kényszerszolgáltatót ugyan ki lehet jelölni, de az MF elnöke szerint a mezőtúri eset is mutatja, hogy ezt a katasztrófavédelem se teszi meg döccenőmentesen. Szabó is jelezte: több cég is megkeresett településeket, hogy külön hozzájárulást fizessenek, több faluban már most kéthetente viszik el a szemetet. Települése jelenleg mintegy 7 millió forintot fizet a szemét elszállításáért, ami büdzséjük 2,5 százaléka. Az MF elnöke szerint még jövőre, sőt 2015-ben is bizonytalanság lehet a hulladék- gazdálkodásban az új szolgáltatói struktúra kialakulásában. Még sokáig nem lehet tudni, hogy hányán kapnak majd engedélyt az Országos Hulladék Ügynökségtől a közszolgáltatási szerződésekre, s ezen cégek közül mennyi tud majd talpon maradni. ■ É. S. Igazodás a tényleges kiadásokhoz önkormányzatok Tállal András: az idei többletfinanszírozás beépül a jövő évi büdzsébe „Az önkormányzati feladatok támogatása közelebb fog állni a valósághoz, és a tényleges kiadásokhoz fog igazodni - mondta lapunknak Tállai András, a Világgazdaság tegnapi, önkormányzatokról szóló konferenciájának előadója. Éber Sándor „Az önkormányzatoknak jövőre egyrészt összegszerűen is több pénz jut majd a 2014. évi költség- vetés tervezete szerint és a támogatások feladatokhoz kötése is sokkal közelebb fog állni a valósághoz, a tényleges kiadásokhoz fog igazodni” - nyilatkozta lapunknak a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Tállai András, a mai VUággazdaság Önkormányzatok 2014 - A nagy változások következménye című konferenciájának egyik előadója szerint a jövő évi büdzsé könnyebbséget fog jelenteni az önkormányzatoknak. A jövő évi tervezet szerint az önkormányzatoknak 67 milliárd forinttal fog több jutni az idei évhez képest. Ennek a pluszforrásnak a jelentős részét a pedagógus életpályamodell bevezetésének várható költségei adják, ami mintegy 24,3 milliárd forint, valamint az idei mintegy 6,8 milliárdos költség is beépül a jövő évi büdzsébe. Az egyik ténylegesen több forrást jelentő tétel az elektronikus útdíj bevezetése miatt 10 milliárdos keret, mellyel kompenzálják az önkormányzatok bevételkiesését. A fuvareszközzel rendelkezők levonhatják az e-útdíj 7,5 százalékát az iparűzési adóból és gépjárműadóból is kedvezményt kapnak a meghatározott műszaki feltétellel rendelkező járművek. A másik 10 milliárdos tétel az adósságkonszolidációban nem résztvevő, mintegy 1200, ezer A helyi önkormányzatok támogatása (milliárd forint) 2013-as tervezet 2014-es tervezet Működés általános támogatása 112,788 124,137 Egyes köznevelési feladatok 156,393 149,575 Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok 219,965 264,754 Kulturális feladatok 29,466 29,753 Felhasználható központosított előirányzat 34,959 87,430 Kiegészítő támogatások 85,600 40,236 Vis maior támogatás 8,000 7,700 Címzett és céltámogatások 0,035Összesen 647,209 703,587 | FORRÁS: 2014-ES KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE, VG-GRAF1KA 2013-AS KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE, PARLAMENT.HU fő alatti lélekszámú település támogatása, amire majd a büdzsé elfogadása után fog belügyminiszteri rendelet születni. „Az érintettek fejlesztési támogatást fognak kapni, s várhatóan minden évben hasonló, vagy ennél nagyobb összeg fog rendelkezésre állni” - mondta Tállai. Az idén is voltak pályázatok, amikor az adósságkonszolidációban nem résztvevő településeknek nem volt szükség önerő a fejlesztéseknél, idén 43 önkormányzat nyert. Egy harmadik 10 milliárdos tétel a fejezeti tartalék emelésének összege. Az uniós fejlesztési pályázati források többletére van még 3 milliárd forint, a kisebb kulturális támogatásokra 220 millió, egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokra 300 millió, s az egyéb feladatok támogatására 1,3 mü- liárd forint. „Az a mintegy 17,4 milliárd forint, amit az idén két miniszteri rendelettel, öt tételben adtunk többletfinanszírozásként az önkormányzatoknak, bele fog épülni alaptámogatásként a 2014. évi büdzsébe” - emelte ki Tállai. így például az iparűzési adó beszámítás, a gyermekétkeztetés, a szociáüs gyermekjóléti feladatok, a helyi közlekedés és a megyei intézményfenntartó központoktól (MIK) átvett intézmények többlettámogatása 2014- ben már alapösszegként épül be a jövő évi feladatokba. „Teljesen új módon lesz a helyi iparűzési adó beszámítása” - hangsúlyozta Tállai. Nem egyformán fogják kezelni azokat a településeket, amelyeknek jelentős helyi adóbevételei vannak, vagy pedig egyáltalán nincsenek. Aki nem tudja a feladatokra szánt központi forrásokat helyi adóbevételből kipótolni azoknak az állam ezt megteszi. Közel 40 milliárdra nő az a tartalék, mely révén segítik majd azokat a településeket, melyek nem képesek ellátni feladataikat. Az államtitkár szerint igazságosabb, reálisabb lesz a településüzemeltetési támogatás is. Település kategóriákat állítottak fel és a 2012-es beszámoló alapján az alsó és a felső 10 százalékot kivéve átlagértéket számoltak arra, hogy mennyibe kerül egy-egy feladat (utak, közvilágítás karbantartása, zöldterületek, temetők gondozása) ellátása. „A jövő évi büdzsé alapvetően arról fog szólni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek alacsony lélekszámúak, s nincs helyi adóbevételük, azok magasabb támogatáshoz fognak jutni, hogy az alapfeladataikat állami forrásból el tudják látni” - hangoztatta Tállai. Szeptember végén zárult le az a pályázat, mely a települések forráshiányára adhat segítséget. Mintegy 61 milliárdot igényelt 1900 önkormányzat. Jelenleg tart az elbírálás a 18,5 milliárdos keret szétosztásáról. Mérlegelik az újabb adósságkonszolidációt a kormány fontolgatja, hogy az adósságkonszolidációnak lenne egy esetleges második üteme is az 5000fő feletti lélekszámú települések esetében - mondta Tállai András. Az államtitkár szerint, ha ez realitássá válik, akkor módosító javaslattal fog bekerülni a jövő évi büdzsébe. A még megmaradó adósságállomány mintegy 450 milliárd forint. Tállai szerint ez mind pénzintézettel szemben fennálló tartozás, nincsenek benne lízingszerződések. Ennek mintegy négyötöde lehet fejlesztési, s mint- egy egyötöde működési hitel. TÖOSZ: nem lesz pluszforrás a települések működtetésére költségvetés Schmidt Jenő: a gyermekétkeztetés feladatainak ellátására még további 10 milliárd forint kellene 2014-ben „Mintegy 67 milliárdos többlet van az önkormányzati finanszírozásban a jövő évi büdzsé tervezetében, ez azonban nem jelent tevőleges pluszforrást a működtetés szempontjából” - mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő, a Világgazdaság Önkormányzatok 2014 - A nagy változások következményei című csütörtöki konferenciájának egyik előadója szerint ennek a többletnek a felét jelenti a pedagógus béremelés, amit a kormányzat odaad a településeknek. A TÖOSZ elnöke üdvözölte a 10 milliárdos keretet az adósságkonszolidációban nem résztvevő településeknek, a pályáztatás keretrendszere azonban még nem ismert. Schmidt Jenő pozitív változásnak tartja a 2014-es költség- vetés tervezetében a 2000 fő alatti településeknél lélekszám arányosan évi 2 és 4 millió forint közötti összeget adnak általános normatívaként, amely felhasználását nem kötik meg. Másik kedvező változás, hogy az adóerőképesség alapján a határozzák meg a beszámítandó iparűzési adó nagyságát a kötelező önkormányzati feladatok rendszerébe, például 15 ezer forint per fő alatti adó esetén az iparűzési adó fél százalékát. A TÖOSZ elnöke azt is pozitívumnak tartja, hogy a mintegy 36 milliárdos szerkezetátalakítási tartalék a következő évben is megmarad. Szerinte ebből is látszik, hogy a települések ötödénél, ahol egyáltalán nincs adóbevétel és kicsi a lakosság, ott pótolni kell a forrásokat a feladatok ellátására. Idén ez mintegy 50 milliárd forint, de jövőre a pótlásokra elég lehet a 30 milliárdos keret. „Továbbra sem megoldott azonban a gyermekétkeztetés feladatköre, hiába emelkedett az erre szánt összeg 5.6 milliárd forinttal” - hangoztatta Schmidt. Úgy vélte, hogy a 100 százalékosan (102 ezer forint értékben) és az 50 százalékosan térített étkeztetési költségek nagy átlagban kiegészítik egymást, mivel többnyire a 100 százalékosan támogatott gyermekek költségeit ki kell egészíteni az önkormányzatoknak „A nem támogatott gyermekek étkeztetési díjaiban azonban a térítési díj csak a nyersanyagot fedezi, a rezsiköltség azonban az önkormányzatoknál marad” - mondta Schmidt. Főleg azokon a településeken okoz ez gondot, ahol sok az ellátandó gyermek, és van közép- és általános iskola, óvoda és bölcsőde is, és közöttük sok a bejáró gyermek más településekről. Az ételáraknak mintegy 60 százaléka a rezsi- költség. Schmidt szerint például egy 700 forintba kerülő ebédből 300 forintot térít a szülő, a többi pedig az önkormányzatok költsége. A TÖOSZ elnöke szerint a gyermekétkeztetésbe még plusz 10 milliárd forintot kellene rakni a jövő évi büdzsében. Schmidt azt is hangoztatta, hogy a feladatok teljesítésében monitoringot kellene végezni a Belügyminisztériumnál és azokat az önkormányzatokat ki kellene szedni a rendszerből, ahol az egy főre jutó költségek nagyon' magasak, drágább beszerzéseik vannak. Ezeket a költségeket nem kellene szerinte finanszírozni a magyar államnak. Az arányszámok a közvilágítás, vagy a köztemetők fenntartásánál elfogadhatóak Schmidt szerint. A TÖOSZ elnöke úgy vélte, hogy az utak fenntartásánál viszont nem azt veszik figyelembe, hogy mennyit költenek egy útra átlagosan, hanem azt, hogy melyik településtípus mennyit tud beletenni a felújításokba, karbantartásokra. A módosabb városok azonban sokkal jelentősebb összegeket tudnak az utak javítására áldozni. A tervezetből hiányolta Schmidt a 3000 fő feletti lakosA többi normatívához hasonlóan nem változik jövőre sem a bölcsődei ellátás támogatása, ami 486 ezer forint gyermekenként - mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a valós költség 1-1,2 millió forint évente. Egy csoportban ugyansággal rendelkező településeknél az iskola üzemfenntartási költségek kompenzálását. Szintén nem szerepel a központi orvosi ügyelethez való hozzájárulás támogatása, pedig ez is kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. A TÖOSZ elnöke szerint a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás is alulfinanszírozott, a szolgálatonkénti 2 millió forint helyett mintegy 3 millió forint lenne szükséges évente. Schmidt kifejtette, hogy újabb adósságkonszolidációra nincs szükség, mivel ennek nincs gazdasági racionalitása, ha támogatják, akkor ez politikai döntés lesz. ■ É. S. is általában 10 gyereknél nincsenek többen, de így is biztosítani kell a számukra a bölcsődei gondozókat és a dadákat, aminek iszonyatos nagy a költsége. Schmidt szerint erre a bölcsődei ellátás feladatása két milliárd forinttal több forrás kellene a 2014. évi büdzsé tervezetében. Schmidt Jenő szerint nincs szükség újabb adósságkonszolidációra Bölcsőde: a legdrágább ellátási forma
