Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-16 / 242. szám

5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Keleti nyitás Indiával export Egyenetlen a keleti országokkal lebonyolított árucsere értéke Szaurab Csalidra és Szijjártó Péter államtitkár a keddi tárgyalás előtt. Megállapodtak az űripari együttműködésről is Az autóexport húzza az ipari termelést trend Augusztusban mun­kanaphatástól megtisztítva 0,9 százalékkal nőtt az ipari termelés éves alapon - derül ki a KSH részletes adataiból. Egy hónap alatt szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva 0,7 százalékkal emelkedett az index. A termelést ellentétes hatá­sok határozzák meg. Az ipari export - ami leginkább az autóexport miatt nő - augusz­tusban 2,6 százalékkal emel­kedett, míg az ipar belföldi ér­tékesítése 6,2 százalékkal esett éves összehasonlításban. Augusztusban a feldolgozó- ipar 0,4, a bányászat 22,7, az energiaipar termelése 9,9 szá­zalékkal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A feldol­gozóiparban az ágazatok döntő többségében visszaesést mért a KSH. A járműgyártás húzza felfelé a termelést, hiszen a nagy autóipari beruházások felfutásának köszönhetően több mint 23 százalékkal nőtt a kibocsátás éves alapon. Az élelmiszer, ital és do­hánytermékek gyártása 3,3 százalékkal esett, az elektroni­kai termékek gyártása pedig több mint 10 százalékkal csök­kent. A legnagyobb, 15,3 száza­lékos visszaesést a gyógyszer- gyártás szenvedte el. Az összes rendelésállomány 11,4 százalékkal haladta meg az előző év augusztusit. A fel­dolgozóiparban az exportren­delések 9,4 százalékkal nőttek, míg ám a belföldi rendelések 5 százalékkal csökkentek. Foly­tatódhat a belföldi értékesítése esése, és az export húzhatja felfelé az ipart. Elemzők szerint az év hátra­lévő részében kedvezőbb ada­tok érkezhetnek, amit az ipar hónapok óta tartó emelkedő trendje is alátámaszt. ■ H. J. Az ipar belföldi és export- értékesítésének trendje (2010. év havi átlaga = 100 százalék) 130 —belföld —export VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Agráriumban, elektroniká­ban és űriparban is lát előre­lépést Szijjártó Péter a ma­gyar-indiai kapcsolatokban, de közvetlen repülőjáratról is sikerült megállapodást kötni. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöktől hivatalos látoga­tást tesz Indiában. Braunmüller Lajos Számos kérdésben sikerült megállapodni a magyar-indiai gazdasági vegyes bizottság ülé­sén kedden, a felmerült témák számos ágazatot érintenek az agráriámtól kezdve az űr­technológiáig. „Az indiai féllel megállapodtunk abban, hogy a közös kutatás-fejlesztési alap költségvetését kétmillió euró- ról négymillió euróra növeljük. Emellett egyezség született, hogy létrehozunk egy a kkv-k együttműködését finanszíro­zó alapot is, országonként 100 ezer dolláros befizetéssel” - nyilatkozta a Világgazdaság­nak tegnap az Újdelhiben tar­tózkodó Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára lapunknak hozzátette: fontos lépést jelent az a tegnap szüle­tett megállapodás is, amelynek értelmében a két ország lég­ügyi egyezményét módosítják. Ezek szerint a jövőben a Wizz Air Budapest-Dubai járatának „meghosszabbításaként” Mum- baiba is közlekedne légijárat a magyar fővárosból. „Sikerült az űripar terén is előre lépnünk, a most elért megállapodás értelmében ma­gyar cég, a BHE Bonn Hunga­ry Elektronikai Kft. szállíthat műszereket és berendezéseket az indiai Mars-expedíció földi kiszolgálásához” - mondta el Szijjártó Péter. Az államtitkár kijelentette: a Magyar Vízipari Klaszter cégei számára jelenthetnek le­hetőséget a most induló meg­beszélések, amelyek öntöző­AZ elmúlt két évben mind az EU-ba, mind az unión kí­vüli térségbe irányuló kivite­lünk nőtt. Különösen igaz ez 2011-re, amikor az EU-n kí­vüli exportunk volumene 18 százalékkal bővült. Tavaly ez az ütem viszont 0,8 százalék­ra zsugorodott. Ezen belül az ázsiai kivitelünk tavaly a 2011-es szint 85 százalékára rendszerek telepítéséről szól­nak. Tárgyalások kezdődnek emellett arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. indiai partnercégével közösen induljon harmadik országbe­li projekteken. A tárgyalások eredményeképp a magyar kor­mány kedden stratégiai együtt­működési megállapodást köt a második indiai vállalattal, a CG Electric-kel. India a válság éveiben is ko­moly gazdasági növekedést ké­pes felmutatni, 2010 és 2011 át­lagában ez 6,9 százalék volt. A keleti országokban nem csupán a növekedés mértéke számotte­vő, külön lehetőséget jelenthet­nek a társadalmi átalakulások is, hiszen Indiában és Kínában is jelentősen nő a fizetőképes esett vissza euróbán számol­va. Ez azonban nem magyar sajátosság, ugyanis a leg­több EU-tagállamban hason­ló folyamat játszódott le, amit a szakértők a gazdasá­gi és pénzügyi válsággal ma­gyaráznak. A kínai expor­tunk 2012-ben is több mint 15 százalékkal emelkedett euróbán számolva. középosztály aránya, amely európai stílusú élelmiszereket és egyéb élvezeti cikkeket vá­sárol. A keleti nyitásban rejlő lehetőségek tehát adottak, ám kulturális különbségek, vala­mint a piacon jelenlévő más versenytársak - EU-országok, USA, Ausztrália - miatt a kap­csolatok csak lassan stabilizá­lódnak. Bizonyos részterületeken azonban vannak eredmények. Az Oroszországba irányuló összkivitelünk ugyan tavaly kismértékben, 0,8 százalékkal csökkent az előző évhez ké­pest, az agrártermékek export­ja azonban jelentősen bővült az elmúlt években. Míg 2010-ben 172 millió eurót tett ki a kivi­tel, tavaly már 214 millió eurót. Az idei első négy hónap ered­ménye 95 millió euró, vagyis a bővülés folytatódik. Az Orosz­országba irányuló magyar ag­rárkivitel főleg a technológia exportját jelenti, de jelentős a zöldségkonzerv kivitele is. Oroszország Magyarország fontos kereskedelmi partnere, kapcsolatunk kiegyensúlyozat­lan. Tavalyi importunk 4992,36 millió dollárral volt nagyobb az eladásainknál, igaz, a 2011-es mérleg nagyobb, 5308,99 mil­lió dolláros mínuszt mutatott. Egyszer fent, egyszer lent Ecofin: startolhat az euróövezeti bankfelügyelet döntés Megegyeztek az Euró­pai Unió tagországainak pénz­ügyminiszterei az egységes bankfelügyeleti mechanizmus­ról. Az erre vonatkozó törvény- csomagot korábban az Európai Parlament is jóváhagyta. A tanácsi beleegyezés azt jelenti, heteken belül hatályba léphet a szabályozás, és jövő őszre felállhat az Európai Központi Bank keretében létrehozandó, a legnagyobb euróövezeti ban­kokat felügyelő hatóság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bajba került bankokat kö­zös forrásból tőkésítik fel, ez a megoldás csak az összes töb­bi (részvényesi hozzájárulás, belső források felhasználása, tagállami támogatás) után jö­het szóba. A pénzügyminiszterek két­napos ülésének első estéjén az euróövezeti tárcavezetők egyetértettek abban, az év vége előtt kiléphet az uniós mentő­csomagból Írország és Spanyol- ország is. A szigetország 2010 őszén kapott 85 milliárd eurós hitelt az ingatlanpiac összeom­lása után nehéz helyzbe került bankok kisegítésére. Spanyol- ország is hasonló problémák leküzdésére kapott tavaly júniusban százmilliárd eurós hitelkeretet, ebből 41,4 milliár- dot használtak fel. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a csoport elnöke a luxembourgi ta­nácskozáson elmondta: arról egyelőre nem döntöttek, hogy a programok végeztével a két országnak van-e szüksége bármilyen további készenléti, elővigyázatossági hitelre, és ha igen, milyen formában. Erről a következő, novemberi tanács­kozáson születhet döntés. Írország a következő felül­vizsgálat lezárultát követően 2,3 milliárd euróhoz juthat még hozzá. Portugália a jövő év közepén léphet ki a mentő­programból, az ottani refor­mok is kezdenek beérni, javul a versenyképesség, a gazdaság kezd exportvezéreit egyensúly­ba kerülni, de jogi és oktatási reformra még például szükség van - tette hozzá Dijsselbloem, aki Görögországgal kapcsolat­ban nem volt ennyire derűlátó, ám arról nem nyilatkozott, szüksége lesz-e Athénnak to­vábbi segítségre. ■ VG Törvényjavaslat betilthatják a fogyasztói csoportokat vásárlói klubok Az elmúlt két évben nem javultak, ezért végleg megszüntethetik őket Betilthatják a fogyasztói cso­portokat egy napokban be­adott törvényjavaslat szerint. A vásárlói klub néven is ismert vállalkozásokra már korábban is vonatkozott egyfajta morató­rium: a fogyasztóvédelmi tör­vény 2012 elejétől tiltotta ilyen csoportok szervezését 2014. január 1-ig. A moratórium cél­ja az volt, hogy a jogalkotó a konstrukció mellett megjelenő állami kontroll tapasztalatai alapján eldöntse, hogy engedi-e a fogyasztói csoportok szerve­zésére irányuló tevékenység szabad gyakorlását, vagy meg­tiltja azt - magyarázza a nem­zetgazdasági tárca a benyújtott törvényjavaslat indoklásában. A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálatának tapasztalatai vi­szont azt mutatták, a konstruk­ciót működtető vállalkozások gyakorlata a növekvő állami és társadalmi figyelem ellenére sem változott pozitív irányba, továbbra is jellemzően a leg­kiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek megtévesztésével szer­vezik tevékenységüket. Ezért végleg megtiltják az ilyen cso­portok szervezését. Tagok már csak a korábban létrehozott csoportokba vehetők fel kizáró­lag egy új tag helyére. A bankoknál jellemzően hi­telképtelen ügyfeleknek köl­csönt kínáló fogyasztói cso­portokkal számos hatóság küzdött már az elmúlt évek­ben. A jelenleg már a Magyar Nemzeti Bankba beolvasztott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatáskör hiányában keveset tudott ten­ni a tevékenységük ellen, az a jogszabály ugyanis, ami a PSZÁF felügyelete alá sorolta volna be a csoportokat számos halogatás után végül sosem lépett hatályba. A csoportok betiltását egyébként a PSZÁF is patronálta, Szász Károly, a felügyelet egykori elnöke 2010 októberében azt javasolta: a büntető törvénykönyvben tilt­sák be ezek szervezését. Addig­ra a felügyelethez mintegy 500, a csoportszervezők félrevezető tájékoztatását kifogásoló bead­vány érkezett már be. A felügyelet egyébként a hoz­zá érkezett panaszokat rend­szerint a Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóságnak (NFH) adta át. Igazán hatékonyan azonban az NFH sem tudott fellépni a vásárlói klubok ellen, tájékoz­tatásuk szerint mindössze két olyan eljárásuk volt, ami siker­re vezetett, nehezen lehetett ugyanis bizonyítani az ügyfe­lek megtévesztését. A fogyasz- ' tói csoportokkal kapcsolatos vizsgálatok és elmarasztaló határozatok döntő többségét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozta az elmúlt évek­ben, a hatóság jellemzően a különböző lapokban megjelent hirdetéseket találta megtévesz­tőnek, amelyek általában hitel- képtelen embereknek ígértek finanszírozási megoldásokat. A versenyhivatal több mint 30 esetben marasztalt el fo­gyasztói csoportokat szervező cégeket 2001 óta. A kiszabott legnagyobb bírságokat az Euro Credit Consulting gyűjtötte be, a céget többször is megbüntet­ték, először 5, másodszor 17,5, harmadjára 14, végül pedig több mint 41 millió forintra. A GVH olyan súlyosnak érez­te ezt a problémát, hogy még egy figyelmeztető honlapot is indított a fogyasztói csoportok kapcsán, Ne dőljön be! címmel. A honlapon egy tanulmányt is ismertet a hivatal. Kiderül: a 25 év fölötti lakosságból 38 száza­léka tévesen azt gondolja, hogy a szerveződések hitelt nyújta­nak. ■ H. B. A KHR-ben szereplő lakossági mulasztások SZáma (ezer db) 2007-2012 VG-GRAFIKA FORRÁS: BIS2 } t I i « 2013. OKTÓBER 16., SZERDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom