Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-15 / 241. szám

2013. OKTÓBER 15., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Átlagcsalád évi milliós rezsivel? kis számoló Somogybán aligha van sok a legnagyobb megtakarítókból Olcsóbban hűtünk, ez tény. Hogy valójában mennyivel olcsóbban, arról már eltérnek a vélemények ► Folytatás az 1. oldalról Olvasóink kérdéseket fogal­maztak meg: átlagos család­nak mondható-e, akinek a re­zsije évente 100-120 ezer forint­tal tud csökkenni? Ehhez ugyan­is valahol 800 ezer és egymillió forint között kell közszolgáltatá­sokra költenie. Valójában meny­nyi is lehet egy átlagos család re­zsije, és ezzel együtt a rezsi-meg­takarítása? Ez év elején kaptak először csökkentett számlát a fogyasz­tók: 10 százalékkal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. Ezek­ben még csak-csak számolható volna átlag, bár elég sok szolgál- gatótól kellene adat hozzá. A jú­liusi második lépcső már problé­másabb, akkor a víz, a csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszip­pantás, a PB-gáz és a kémény- seprés díja mérséklődött ugyan­csak 10 százalékkal. A követke­ző hónaptól ismét a gáz, az áram és a távhő ára lesz alacsonyabb, további 11,1 százalékkal azért, hogy az évi 20 százalékot kiadja. Nem létezik tehát objektívnek tekinthető, valamely gazdaság- kutató tollából kimutatott adat arra nézve, hogy a három díj- mérséklés átlagosan mennyivel több pénzt hagy a családoknál (merthogy többet hagy, ezt ön­magában nem érdemes vitatni). Az átlagszámítás amúgy is több aggályt vethet föl, amire a jelzett MTV-közlés olvasói visszhangja is rámutatott. Az átlagban a na­gyon gazdag és a nagyon sze­gény családok is összeadódnak, és miután az olló közöttük soha nem látott távolságra nyílt, ko­molytalannak tűnik az átlagszá­mítás. A területi különbségek szintén torzítanak. A családok átlagos rezsiköltésére léteznek becslések. Az OTP Lakástakarék egy éve ismertetett felméréséből az derült ki, évente 420-600 ezer forintot költ az átlag magyar csa­lád rezsire. A családok több mint fele a teljes éves háztartási ki­adás 25-50 százalékát fizeti köz­szolgáltatásra, csaknem ötödük- nél a kiadások több mint fele megy el ilyen célra. A 420-600 ezer forint közötti sávba a csalá­dok fele tartozik, 420 ezer forint alatti rezsiterhet 27 százalékuk, 600 ezer forint felettit 23 száza­lékuk fizet. Egy év alatt kevésbé valószínű, hogy a magyar átlag­család elkezdett 800 ezer és egy- ■millió forint közötti rezsit fizetni. A Pénzcentrum egy átlagos tár­sasházi lakásnál 1150 köbméte­res gáz- és 2200 kWh-s villany­fogyasztás után 50 ezer, míg egy átlagos családi háznál 3000 köb­méteres gáz és 2500 kWh-s vil­lanyfogyasztásnál 100 ezer 605 forintos díjcsökkentést számolt. Kérdés, mennyire átlagos a csa­ládi házak totális gázfűtése? Mindezek után - és mert a közszolgáltatók is ezt javasolták - konkrét háztartásokat vettük górcső alá. Egy 90 négyzetmé­teres kaposvári belvárosi tégla­lakás tulajdonosa durván éves 150 ezres gáz-, 60 ezres víz- és 84 ezres villanyszámlái után 30 ezer forintos megtakarítást mu­tatott ki. Egy 70 négyzetméte­res panelben 24 ezer forint ma­rad a lakónál, a villanyból havi 400, a hidegvízből 301, a gáz­ból 193, fűtés-melegvízből 1150 forint maradt neki másra a 10 százalékok után. Értelemsze­rűen a novemberi csökkenések ezekben még nincsenek ben­ne, amint a PB-gáz, a szippantás vagy a szemétdíj sem. Hasonló nagyságrendű összegeket muta­tott ki júliusban közölt tanulmá­nyában Cinkotai János, a jegy­bank Monetáris Tanács tagja. Azt írta, összesen 161 milliárd- dal több marad a lakosság pénz­tárcájában idén és jövőre a 2013 januárjától, illetve július elsejé­től megvalósult rezsicsökken­téseknek köszönhetően. Az ár- csökkentések hatásaként idén 130, míg 2014-ben 31 milliárd forinttal csökken az adott termé­kekre fordított kiadásaink össze­ge. A nem egész tízmillió lakos­ra fejenként (a novemberi csök­kentést nem számítva) 13 ez­res megtakarítás jött ki. Átla­gos családra számítva ez legfel­jebb 50 ezer forint körüli összeg. Kevésbé a kormányzati kommu­nikáció főáramát erősítette egy év eleji írásában Hegedűs Mik­lós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, aki szerint a rezsi­csökkentés szociálisan igazság­talan, mert a legmagasabb jöve­delmű 20 százalék élvezi a 100- 120 milliárd forintra becsülhető tehercsökkentés kétharmadát. A megkérdezett olvasóink kö­zül sokan hozzátették: a rezsi­csökkentést bőven megfizetik a banki tranzakciós illetékekben. Nem ért egyet velük egy kor­mánypárti szóvivő, aki szerint a tranzakciós illeték terhei - me­lyet egy átlagkereső esetében néhány száz forintra becsült -, semmiképp nem vethetők össze a rezsicsökkentéssel, ami tízezer forintos megtakarítást jelent a családoknak havonta. Erre mondta egy olvasónk, szeretne ő annyi rezsit fizetni, hogy ennyi megtakarítása le­gyen, és akkor a tranzakciós ille­ték sem nyomasztaná annyira... ■ Balassa T. ■ Önnek több pénze marad a rezsicsökkentésekkel? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Számlát kaptak arról, amit „sose kell kifizetni” Menesztésről már szó sincs kiegyeztek A hajózási zit-é a halászati telep, Siófok nem emel tőkét ► Folytatás az 1. oldalról A szóládi polgármester elmond­ta. jogtalannak is tartják, hogy nekik kellene fizetni a legtöb­bet alig hatszáz lelkes telepü­lésként. Ahogyan megírtuk, bekerült a kiemelt állami projektek kö­zé a dél-balatoni szennyvíz­program; öt agglomeráció tizen­nyolc településén indulhat a fej­lesztés. Az első ütemben, a jövő év tavaszán az ötből négy kör­zetben kezdődik a csatornázás, valamint a meglévő szennyvíz- tisztítók korszerűsítése, bővíté­se, mintegy tízmilliárd forint ér­tékben. - Évekkel ezelőtt, ami­kor kiszámolták, mekkora ön­rész jut egy-egy településre a megvalósítandó műszaki tarta­lom alapján, valakik valamit el­rontottak és nyilván e tévedés miatt esett Szóládra aránytala­nul magas összeg - emlékezte­tett Rózsás Elemér. - Többször is észrevételeztük ezt, illetve meg­tette még a község előző polgár- mestere is, ám az volt rá az illeté­kesek válasza: ennek a számnak semmi jelentősége, úgysem kell kifizetni, hiszen száz százalékos támogatottságú lesz a projekt. A néhány héttel ezelőtti tájékozta­tón is az hangzott el: 95 százalé­kos támogatottságú lesz a beru­házás, ám mivel kiemelt állami fejlesztésről van szó, az állam ki­pótolja a fennmaradó öt száza­lékot is. Ezért döbbentünk meg, amikor megkaptuk a számlát a 6,5 millió forintról inkasszó-fe­nyegetéssel, vagyis arról az ösz- szegről, amiről számos alkalom­mal jegyzőkönyvbe került már az évek során: tévedésből került Szólád neve mellé. A szóládi polgármester sze­rint 54 millió forintos költség- vetésükben egy fillér sincs ilyen | váratlan kiadásokra, ráadásul nem is tartják jogosnak. - Ha j kell, jogi útra tereljük az ügyet - tette hozzá. - Akinek dolga, jár­jon utána és javítsa ki a sok éve elkövetett hibát, nekünk nin­csen hat és félmilliónk, de tíz­ezer forintunk sem arra, hogy „kiszórjuk az ablakon”... Hasonló cipőben jár értesülő- j sünk szerint Teleki is, esetükben a vitatott összeg kisebb, mint a Szóládra eső. ■ Fónai Imre ► Folytatás az 1. oldalról Július végén még menesztette vol­na a Balatoni Hajózási Zrt. két hó­nappal korábban kinevezett ve­zérigazgatóját Bóka István bala­tonfüredi polgármester, arra hi­vatkozva: a társaság úgy kötött adásvételi szerződést Siófokkal - és fizetett már előleget is a vá­rosnak - a korábbi halászati telep megvásárlásáról, hogy az ügyle­tet a zrt. közgyűlése nem hagy­ta jóvá. Az volt a terv, hogy Siófok az ingatlan vételárával egyező tő­keemelést hajt végre a hajózási társaságban, miáltal közel ötven százalékra növekedett volna a tu­lajdoni hányada. A minapi rendkívüli közgyű­lésen információnk szerint a balatonfüredi polgármesterrel egyetértők már csak Siófok tu­lajdonrészének a növelését kí­vánták megakadályozni - és si­kerrel is jártak (Halmos Gábor vezérigazgató leváltása már na­pirendre sem került). Az a komp­romisszum született ugyanis, hogy az ingatlanügyletet jóvár hagyja a kikötővel rendelkező települések polgármestereiből álló közgyűlés, ám a tőkeeme­lésre nem kerül sor, mivel a Ba­latoni Hajózási Zrt. nem egyben, hanem öt év alatt fizeti ki a vétel- | ár fennmaradó részét. Nagyjelentőségű döntés - így kommentálta Balázs Árpád sió­foki polgármester. Az 1,6 hek­táros Sió-parti, kétoldali balato­ni összeköttetéssel bíró terület­hez 410 millió forintért jutott a zrt. Néhány éven belül itt épül­het fel az új műszaki bázis, ami a cég hosszú távú működésé­nek elengedhetetlen feltétele. - A törzstőkeemelés és a tulajdo- nihányad-növelés ellen Balaton- füred tiltakozott, ezért született döntés a részletfizetési konst­rukcióról - így a siófoki polgár- mester. - Az ellentét oka az volt, hogy a tulajdonosok közül néhá- nyan nem voltak tisztában az­zal a helyzettel, hogy a hajózás jelenlegi műszaki területe több okból sem fejleszthető. Részben rendezési tervi akadálya van, másrészt mert nincs közvet­len közúti összeköttetése. A Ba­latoni Hajózási Zrt. telephelyé­re, az úgynevezett hajózási szi­getre jelenleg a vízeresztő zsi­lipen keresztül lehet bejutni. A műtárgy felett azonban egy ne­hezebb teherszállító jármű nem tud áthaladni. Az említett okok miatt építési engedély sem adha­tó ki a területre, a hajózás bázi­sa épp ezért mit sem fejlődött az elmúlt években. A cég megma­radásához és hosszú távú műkö­déséhez márpedig környezetvé­delmi szempontból is elengedhe­tetlen, hogy a kor színvonalának megfelelő telephellyel rendelkez­zen, ahol a hajók karbantartása, és a vízi járművek építése meg­oldható. Mindezt egy szakértői vélemény is alátámasztja, amit a kétkedő társtulajdonosok kéré­sének megfelelően készíttetett el a társaság. A döntéssel a Sió-zsi­lip felújításának lehetősége is megteremtődik, mert a zrt. bázi­sa a zsilipen kívülre költözik, így megközelíthető marad. ■ F. I. Fejlesztés négy dél-balatoni agglomerációban háztartások száma ma csatornázott beruházás után csatornázott Karádi (5 település) 1898 0 1876 Somoevtúri (5 település) 1483 0 1468 Balatonlellei (2 település)* 7156 5219 5400 Kéthelyl* 5163 3391 3776 * szennyvíztisztító-bővítés és -korszerűsítés JEGYZET BALASSA TAMÁS Osztjákok mondják MINISZTERELNÖK ÚR. kedves miniszter kollégák, államtit­károk és helyettes államtit­károk a teremben, a kakasü­lőn és az előtérben lévő kive­títők előtt. Sokat gondolkoz­tam, mielőtt erre a megszóla­lásra elszántam magam. Ne gondoljátok, hogy most követ szórok a fejemre vagy hogy magyarázkodok, és a rezsi­csökkentés bronzszobrát sem szeretném ledönteni. De oda­jutottam, hogy jeleznem kell, a következő négy éves terv­ben, hogy is mondjam csak, hogy ne értsetek félre: re­zsit kell, tudjátok, no, amikor nem csökkentünk... Hanem fordítva. (Fujjolás a terem­ben, a kormányőrök a szí­vükhöz kapnak.) több éve már, hogy a lankadt imperialisták ópiumát, a nye­reséget száműztük az ország rezsitérképéről, a külföldieket az augsburgi határig kerget­tük, csak úgy porzott utánuk az osztalékos talicska. Nincs már több nyugati karvaly, akinek már az óvodában is a harács volt a jele. Boldogok voltunk már-már, bevezet­tük a hatósági árképzésben az automatizmust. Á csökke­nés horizontja határtalannak tűnt. Az árhivatalban nyitot­tunk egy hátsó kiskaput, ahol a Nemzeti Kompenzációs Iro­dából szállítmányoztuk át a nemzeti bank forintra kon­vertált devizakészletét, hogy a kieső díjakat pótoljuk, s az emberek arcának az a piros­pozsgás, mint a mókusos ra­gyogása megmaradjon. de hírt kaptunk, kedves ba­rátaim, hírt. Kirgiz-osztják kutatóbarátaink szerint az emberek immúnisak lettek a csökkentésre. Annyira ter­mészetes lett nekik, hogy a XI. nagy rezsicsökkentés óta minden hónapban pénzt kap­nak az államtól, hogy na. Fel kell ráznunk, vagy ha szabad ilyen vulgárisán mondanom, emelnünk őket! esetleg nincs meg valaki­nek a Lendvai Ildikó néni mobilszáma? Somogybán megkezdték a lehalászást tavak Ausztrián kívül Len­gyelországba és Romániába is szállítanak somogyi halat: a Tógazda Zrt. megkezdte az őszi lehalászást Mike, Lábod vala­mint Homokszentgyörgy tér­ségében. Eddig közel 15 ton­na pontyot, amurt és harcsát emeltek ki a halászok, melyet elsősorban áruházláncok ren­deltek meg, illetve horgász­egyesületeknek adnak el. Sza­bó Attila halászmester elmond­ta: a munkát november elején Marcali közelében tovább foly­tatják. A 420 hektár vízfelületű tóból elsősorban pontyot, busát és ragadozóhalat halásznak le, melynek egy részét külföldön értékesítik. ■ H. M. * I t Elcsendesedtek a hullámok, békét kötött a két balatoni város

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom