Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2013. OKTÓBER 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Szerencsejáték a halállal kiállítás Ki volt Róbert Capa? - erre keresi a választ a Nemzeti Múzeum tárlata A világhírű magyar fotó- riporter, Róbert Capa életének aspektusait bemutató kiállítás látható a Magyar Nemzeti Múzeumban; a január 12-éig nyitva tartó tárlat a száz éve született fotós lehetséges szerepeit kutatja 160 képen keresztül. meg a győzelem örömét és kegyetlenségét. Az ilyen képek elkészítéséhez ugyanúgy bátorság kell” - magyarázza. Arra a kérdésre, hogy számára miért érdekes Róbert Capa, azt felelte, hogy mert a fotográfus révén a XX. század történetét, társadalmát is be lehet mutatni. Ugyanakkor -hívta fel a figyelmet - a Capa-kul- tusz mindig elhomályosítja azt a tényt, hogy munkái mögött szerkesztők álltak, akik a megbízásokat adták, akik a képeket kontextusba helyezték. „Az utókor túl sokat akar egyetlen ember vállára tenni” - vélekedett Fisli Éva, hozzátéve: hogy Capa is éppúgy ki volt téve a re- tusálásnak, a vágásnak, mint a többi fotóriporter. „Ezért is hozták létre kollégáivá a Magnum fotóügynökséget 1947-ben” - mutatott rá. A tárlaton ezért azt a közeget is bemutatják, ahol Capa képei megjelentek. A látogatók megismerhetik, hogy milyen környezetben, milyen képaláírással jelentek meg annak idején a világhírű fotók. Mézes Gergely Róbert Capa fotóiból számos kiállítás volt már látható Magyar- országon, olyan azonban még nem, amelyben a világhírű fotóriportert a rá legjobban jellemző tulajdonságok és a legendák felől vizsgálják. Ki is Capa? Fotóriporter és haditudósító? Emigráns, aki sehol nem találta a helyét? Hős, aki dacolva a veszéllyel, a frontvonalba is elment egy jó sorozatért? Játékos, aki hatalmasakat vesztett pókeren? Sarmőr? Korának ünnepelt celebje? „Ezen kiállításon nemcsak Cápát, hanem rajta és hősein keresztül arról a századról is mesélünk, amelyben élt” - mondja Fisli Éva, a tárlat egyik kitalálója, aki évek óta kutatja és rendezi Róbert Capa fotóit. A múzeumban az ismert fényképek mellett megjelennek a Cápáról készült fotók, vetített sorozatok, továbbá számos tárgy és dokumentum, imitált enteriőrök és hangkulisszák, amelyek Capa egykori századát idézik meg. Ki tudta például, hogy Capa szenvedélyes játékos volt: pókerezett, lóversenyre járt, és többnyire rengeteget vesztett? A játékosról szóló teremben ezért középre egy asztalinstallációt helyeztek, amelyen megtekinthető egy részlet Kékesi Attila dokumentumfilmjéből; ebben Capa unokahúga épp a játékfüggő rokonról beszél. Ugyanitt a londoni Hulton archívumból érkezett 11 vetített képen megelevenedik egy füstös pókerjátszma is, amelyben a kor ismert emberei vesznek részt. „Persze a teremben láthatjuk a Capa által készített képeket is, hiszen nagyon sokat és sokféleképpen fotózott játszó embereket, felnőtteket és gyerekeket, gazdagokat és szegényeket egyaránt” - fogalmazott Fisli Éva. Sakkozó köztársaságiak a front mögött. Madrid, Spanyolország, 1936. november. Róbert Capa felvétele. A hős Cápát bemutató teremben pedig arra kaphatunk választ, hogy vajon minek köszönheti hírnevét a fotóriporter. „Már gondosan építette az imidzsét az életében is. De mi kellett ahhoz, hogy a szakmájának az önképét máig hatóan alakítsa?” - tette fel a kérdést a kurátor. A toposz kialakulásához hozzájárult a nevét viselő díj is, amelyet kollégái alapítottak emlékére, az elismerést 1955 óta a kivételes bátorságot mutató fotóriporterek kaphatják meg. A teremben természetesen ugyanilyen hangsúlyosak azok a képek, amelyek Capa hőseiről szólnak, arról, hogy ő kiket emelt képei középpontjába. Arra a kérdésre, hogy Capa életművét mennyire befolyásolja az általa kialakított imidzs, Fisli Éva azt felelte, hogy a legendák és a legendagyártás valóban fontos részt képeznek a fotóriporter esetében, de a képek arról tanúskodnak, hogy Capa kedvelte az éles helyzeteket, halála is a frontvonalon következteti be. Fisli Éva ugyanakkor rámutatott, hogy nem feltétlenül kell golyózápor, hogy Capa éles helyzetbe keveredjen. Példaként kedvenc sorozatát hozza, amelyet Capa 1944-ben készített a francia- országi Chartres-ben, a várost ekkor foglalták vissza a szövetségesek a németektől. „A képeken örömittas franciák láthatók, akik ünnepük a város felszabadítását, de megjelenik a kegyetlenség is, hiszen a németekkel együttműködőket keményen megbüntették. Ez az erős sorozat egyszerre mutatja Névjegy FRIEDMANN ENDRE ERNŐ néven Budapesten született 1913. október 22-én. Barátai hívták Cápának, ezért vette fel később a Capa nevet. 1931-ben költözött Berlinbe, itt kezdett fotóügynökségnél dolgozni. 1933-ban Párizsba indult: a filmiparban és a képes hetilapoknál egyaránt szerencsét próbált. Életét a spanyol polgárháborúban készített fotóriportjai változtatták meg: ekkor futott be, mint haditudósító. 1938-ban Kínába utazottJoris Ivens dokumentumfilmjének asz- szisztenseként, 1939-ben Amerikába emigrált. A második világháború észak-afrikai, olaszországi, normandiai és németországi frontjain fényképezett a Life magazin riportereként. A háború után a Szovjetunióról, Magyarországról, Izraelről készített riportokat. Hollywoodban is megfordult, barátai között írók, rendezők, színészek is voltak. Igazi sarmőr volt, imádta a nőket, egy időben szerelmi viszonyt folytatott Ingrid Bergman- nal is. 1954. május 25-én hivatása gyakorlása közben aknára lépett és életét vesztette. 13 HÍRSÁV Krusovszky Dénesé az irodalmi ösztöndíj KRUSOVSZKY DÉNES költő, író, műfordító kapja az első alkalommal odaítélt Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat. A nettó 6000 eurós (1,7 millió forint) ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évig nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. Tapintható Miró-tqrlat a Szépművészetiben vakok és gyengén látók számára Joan Miró festményeiből nyílt tapintható tárlat a Szépművészeti Múzeumban, a bemutató október 15-éig, a fehér bot világnapjáig látogatható. A kiállításon a katalán művész nyolc, kimondottan a látássérültek számára, dombornyomásos technikával átalakított festményének kisméretű változata tekinthető meg. Harrison Ford folytatja a Szárnyas fejvadászt harrison ford a Szárnyas fejvadász folytatására készül: a 71 éves színész már tárgyalt Ridley Scott rendezővel a szerepről. „Őszintén csodálom Ridley-t magánemberként és rendezőként is. Nagyon örülnék, ha megint együtt dolgozhatnék vele a történet folytatásán” - mondta Harrison Ford az IGN. comnak. A film producerei két éve jelentették be, hogy Ridley Scott folytatást tervez 1982-es alkotásához. Újra a Millenáris Parkban lesz a WAMP az őszi-téli kollekciókat felvonultató WAMP dizájn- vásár vasárnaptól ismét a Millenáris parkban várja az érdeklődőket Budapesten. A megszokott kínálaton - ruhákon, ékszereken, táskákon és különféle használati tárgyakon - túl gasztroszek- ció is bemutatkozik. Emellett a hónap dizájnerének, Szerencsés Gabriellának őszi-té- U kollekciójával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Kanadai író kapta az irodalmi Nobelt irodalom - Nádas Pétert a legesélyesebbek között emlegették Alice Munro kanadai írónőnek ítélte a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat, a díjátadó ceremóniát hagyományosan december 10-én, Alfréd Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban - írta az MTI. Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományosaként emlegettek. Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Gyakran hasonlítják Anton Csehovhoz és az emberi lélek mélyreható, de megbocsájtó krónikásaként tartják számon, írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma. Alice Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asz- szonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novellásköte- te. A Szeret, nem szeret és az Oda-vissza című írásából fór- gatták Julié Christie főszerep- 2 lésével az Egyre távolabb című s Alzheimer-drámát. ■ Alice Munro elsősorban novellista, művei hétköznapi témákból merítenek Nagy jövőt jósolnak az erotikus könyveknek ma ér véget a 65. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója: a vásáron száz országból 7300 kiállító és 1500 szerző vesz részt, és a világ egy esztendőben megkötött könyves üzleteinek kétharmadát itt kötik. A díszvendég Brazília kortárs irodalma hetven szerzővel, ötszáz könyvbemutatóval jelenik meg a vásáron. A brazil író, Paulo Coelho bírálta a 7 millió eurós költségvetésű nemzeti programot: a jelen levő szerzők listáját kifogásolta, és tiltakozásból nem vesz részt a vásáron. A frankfurti könyvvásár a szakma fejlődését meghatározó trendek bemutatására törekszik. Külön téma a gyermek és ifjúsági irodalom, illetve az úgynevezett startup cégek megjelenése: a vásár katalógusa húsz oldalon keresztül sorolja a feltörekvő új cégeket, amelyek mind egy-egy új megoldást, üzleti modellt vagy terméket szeretnének sikerre vinni a könyvszakmában. A szervezők az informatika és a digitális könyvek piacának bővülésére számítanak, a vásár igazgatója azt jósolta, hogy a fikciós művek körében az erotikus regények kerülnek majd a középpontba, amelyet Jürgen Boos diplomatikusan az új felnőtt regények reneszánszának nevezett. ■
