Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-11 / 238. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. OKTÓBER 11., PÉNTEK Tizenkét jelölt: egymillió forintot kap a somogyi Pnma-díjas Hová tűntek a vendégek? balatoni statisztika A külföldiek visszacsábítása hozhat forgalmat A Balaton felé teijeszkedik Simicskáék agrárbirodalma elismerés Somogybán he­tedszer adják át a megyei Pri- ma-díjakat, tizenkét jelöltre le­het szavazni.- Akárcsak a korábbi díjazot­tak, a mostani jelöltek is köz- tiszteletben álló személyek, akik megérdemlik az elisme­rést - hangsúlyozta csütörtö­kön kaposvári sajtótájékozta­tóján Daxner Gábor, a Vállal­kozók Országos Szövetségének megyei elnöke. A 2013-as so­mogyi Prima-listán található Sípos Csaba helytörténész, Ta­más László népi iparművész-fa­zekas, Király Lajos nyelvész, fő­iskolai tanár, Lovrek Károly, a siófoki férfi dalkör karnagya, Ficzere Mátyás keramikus mű­vész, Kelemen József színész, Kovács László búvár úszóedző, Bellái Zoltán református lel­kész, Csikvár Gábor népzenész, Rátóti Zoltán színész, színház igazgató valamint Csiszár Elek festőművész és Kokas Kataün hegedűművész. A közönség október 17-én dé­lig voksolhat a jelöltekre a mé­diában - így a Somogyi Hírlap­ban is - megjelenő szavazóla­pokon, illetve ezt levélben és e-mailban is megtehetik. (Egy címről csak egy szavazat adha­tó le.) Daxner közölte: az öt tagú zsűri három személyt választ ki, a díjazottak fejenként nettó egy-egy millió forintot kapnak, a közönségdíjas 300 ezer forin­tot. Az ünnepi gálaest jövő pén­teken lesz a Csiky Gergely Szín­házban. ■ Harsányi Miklós Fényhangok Újabb anyaggal je­lentkezett Nádas József festőmű­vész: Fényhangok című kiállítása a kaposvári Agórában nyílt meg Őszi hangulat a Balatonnál. A turisztikai szakembereknek eljött az idő törni a fejüket, mivel csábítanak jövő nyárra Mégsem volt akkora ven- dégbumm a nyáron a Balatonnál? A nemrég nap­világot látott augusztus végi adatok alapján még számos kérdés feltehető: hová tűn­tek a turisták éjszakára az utcákról, a tópartról, netán | nem szálltak meg, hanem hazamentek? Érzéki csalódás volt a régen látott tömeg, vagy csak a fekete szobakiadás lendült bele, melynek vendég- éjszakái nem jelennek meg a hivatalos statisztikákban? Fónai Imre Országos szinten‘augusztusban a külföldiek által eltöltött ven­dégéjszakák száma 1,9, a ma­gyaroké 3,7 százalékkal emel­kedett, a két csoportot együt­tesen számolva 2,9 százalékos volt a növekedés. A balatoni régióban 3,7 százalékos volt a külföldi csökkenés, 1,7 százalé­kos a belföldi növekedés, együt­tesen tehát 0,2 százalékos a le­maradás. Az év első nyolc hó­napjával együtt számolva kide­rül, hogy az augusztus kisebb emelkedést produkált, mint a többi hónap. Az idei január-au­gusztusi külföldi vendégfor­galom országosan 5,9 százalé­kos, a belföldi 3,5 százalékos, az együttes 4,7 százalékos ja­vulást mutat. A Balaton eseté­ben a külföldiek forgalma az első nyolc hónapban 3,2 száza­lékkal, a belföldieké 2,9 száza­lékkal, a teljes vendégköré há­rom százalékkal haladta meg a múlt évit. A nyári főváros, Siófok augusz­tus végén 846 ezer (hivatalos, regisztrált) ez évi vendégéjsza- | kánál tartott, a májustól augusz­tus végéig eltelt négy hónapban több vendég érkezett, mint 2011- ben januártól augusztusig. Az augusztusi szám azonban elma­radt a 2012-estől, így összességé­ben csak 0,5 százalékos az idei vendégforgalom-növekedés az első nyolc hónap alapján. A ba­latoni hajók forgalmán sem lát­szott a „rekordnyár” az is a tava­lyi közelében alakult.- Hová tűnt a statisztikából a tavalyihoz képest szemmel lát­hatóan nagyobb vendégtömeg? - fordultunk Hoffmann Hen­rik siófoki szállodaigazgatóhoz, a balatoni TDM-szövetség elnö­kéhez.- A július végéig folyamatos néhány százalékos emelkedés azzal törhetett meg, hogy au­gusztus 20-án elromlott az idő és a hónap hátralévő időszaka emi­att „befulladt” - felelte. - Ha csak Siófokot nézzük, néhány tízezres az augusztus végi lemaradás a tavalyi vendégéjszaka-számhoz képest; ha húszadika után is jó' marad az idő, akkor augusztus is hozta volna ugyanazt a növeke­dést, amit június és július. Eny- nyit tesz az időjárás, jól tudjuk, hogy a Balaton turizmusa rend­kívül időjárásfüggő.- A szállodafronton is hasonló volt a helyzet?- Nálunk, a Residence-ben igen; az augusztus egészen hú­szadikáig kiemelkedően jó volt, a következő bő egy hét azonban le­nullázta a növekedést.- Kimondható tehát, hogy a Balaton turizmusa a külföldi vendégek visszacsábítása nélkül nem tud látványosat előrelépni?- Annak ellenére igen, hogy sokat javult az elmúlt években a balatoni régió imázsa a belföl­diek körében. Nagyon hiányoz­nak azonban az elő- és utószezo- ni turisták, ők lehetnének példá­ul a nyugat-európai inaktívak, akiknek nem számít se a tanév, se a munkahely, se a hazai idő­járás-előrejelzés. Azt is figyelem­be kell venni, hogy ma már az ország minden részén akad well- nesshotel (a kereslet nem nőtt az elmúlt időszakban, ám a kínálat igen), azoknak tehát, akik egész évben nyitva tartanak a Balaton­nál, nem elég a nyári néhány hét forgalma és az azon kívüli hét­végi, vagy a konferencia-turiz­mus. A nyugat-európai nyugdí­jasok visszacsábítása azonban azért sem könnyű, mert a kilenc­venes években sikerült lejáratni magunkat.- A „werbefahrt” néven elhíre- sült olcsó utakkal?- Igen, ezek bizony nem keltet­ték a balatoni régió jó hírét. Zöm­mel egykori keletnémet „életmű­Siófoki vendégéjszakák 2012 2013 június 104293 106388 július 294124 310239 augusztus 344073 321242 FORRÁS: SIÓFOKI ÖNKORMÁNYZAT vészek” szervezték ezeket a bu­szos utakat, a nyolc eurós szál­lás-programot ötvennyolcért ad­ták a kuncsaftoknak, akik azon­ban maguk is „kiszúrták” a kü­lönbséget; felújítatlan hotelok, fűtetlen szállodai szobák októ­berben, további helyi pluszprog­ramok ugyancsak a „lehúzás” jegyében, utánunk a vízözön jel- szóvaL.Persze hogy elterjedt a vendégek körében a rossz hír, a kétezres évek közepére ezek az utak teljesen kikoptak. Pedig ma már a régió „kész” arra jó prog­ramokkal, hogyelő-és utósze­zonban is kielégítése az igénye­ket. A szezonhosszabbítás szép közhely, tenni azonban csak ala­pos önvizsgálat után lehetne en­nek érdekében, terméket kelle­ne rá kifejleszteni, amit hatéko­nyan kellene propagálni, megfe­lelő nagyságú források biztosítá­sával. Ezen a téren egyelőre any- nyi biztató fejlemény lehet, hogy az idén nagy sikert aratott több helyszínes Nagyon Balaton ren­dezvénysorozat jövőre nem au­gusztus húszadikán ér véget, ha­nem akkor kezdődik - ez is sze­zonhosszabbítás, ha néhány na­pos is. ■ Fónai Imre Lazíthatnak az egyetemi dress code-on Kaposváron ► Folytatás az 1. oldalról Körösparti Péter, a HÖOK ügyvi­vő elnöke csütörtökön közölte vé­leményüket a távirati irodával a Kaposvári Egyetem dress co- de-járól, miután egyeztetett Szá­vai Ferenc rektorral is. Kapos­váron október 1-től rektori uta­sítás szabályozza, miként kell öl­tözködniük az egyetem hallgató­inak és oktatóinak. Körösparti az elnökség álláspontját tolmácsol­va kiemelte: „a felsőoktatásban tanuló hallgatók és oktatók a tár­sadalom legképzettebb, értelmi­ségi rétegéhez kell, hogy tartoz­zanak, amivel véleményünk sze­rint magától értetődően együtt jár az, hogy az éppen adott alka­lomhoz illően öltözködnek. ” Fel­vették a kapcsolatot a Kaposvári Egyetem rektorával. Az egyeztetés eredményekép­pen a rektor jelezte, az öltözkö­dési szabályzat kérdését az egye­tem polgáraival folytatott egyez­tetést követően, a helyi hallgatói önkormányzattal egyetértésben a szenátusának következő ülé­sén tűzi napirendre. Reményeik szerint az itt ki­alakítandó új szabályzat mesz- szemenőkig megfelel majd azok­nak a közös öltözködési standar­doknak, amelyeket a Kaposvá­ri Egyetem bármely értelmiségi polgára magáénak érez, olvasha­tó az HÖOK közleményében. ■ B.T. Somogybán is beindul az őszi útfelújítás: negyvenöt kilométert korszerűsítenek somogybán ősztől jövő tavaszig közel 45 kilométernyi út újul meg, jelentette be Witzmann Mihály, a megyei útfelújításo­kért felelős miniszteri biztos (képünkön) csütörtöki sajtótá­jékoztatóján Kaposváron.- A hazai úthálózat állapo­ta jelentősen leromlott 2002. és 2010. között, melynek több oka volt - hangsúlyozta Witzmann. Hozzátette: egyrészt a szélső­séges időjárás, másrészt a ko­rábbi szocialista-liberális kor­mányok hibás döntései, illetve az alulfinanszírozottság veze­tett ide. A biztos közölte: 33 milliárd forintból országos útfelújítá­si program indul: 530 kilomé­tert szakaszt tesznek rendbe, Somogybán - 1,8 milliárd fo­rintból - 26 területen 45 kilo­métert újítanak fel, a gyorsított közbeszerzés után heteken be­lül megkezdődhet a munka.- Az időjárás függvényében végzik az aszfaltozást, a burko­latfelújítást a kivitelezők - szá­molt be Németh Zsolt, a Ma­gyar Közút somogyi igazgató­ja, aki részletesen ismertette a munkálatok helyszínét. Töb­bek közt Magyaratád, Három­fa, Tab, Karád, Balatonföldvár és Osztopán térségében dolgoz­nak majd, Kaposváron a Füre­di csomópontot újítják meg. Né­meth kérdésünkre rámutatott: az 1650 kilométernyi somogyi úthálózat nagyjából 50 százalé­ka rossz állapotú, ebből 45 ki­lométert tesznek rendbe. A fo­lyamatban lévő beruházások­kal együtt összességében közel 100 kilométernyi útszakaszt korszerűsítenek megyénkben. ■ Harsányi Miklós I ► Folytatás az 1. oldalról birtok Azt is megírtuk la­punkban, hogy lepsényi gaz­dák megegyeztek egymás­sal: melyikük melyik állami földterületre pályázik. Végül azonban ahogyan korábban, megint csak a mosonmagya­róvári székhelyű Lajta-Han- ság Mezőgazdasági Zrt. (ve­zérigazgatója korábban egy egykori MSZP-s földművelés- ügyi miniszter volt, aztán az első Fidesz-kormány privati­zálta a Népszabadság szerint - a szerző) által tulajdonolt Dél-Balaton Agro Kft. vethe­tett a gazdák által „kinézett” földekbe, pályázat nélkül. S ezek a földek azóta sem ke­rültek a gazdákhoz. A Lajta-Hanság Zrt. is ah­hoz a Mezort Zrt.-hez köthető, melyben Simicska Lajos az idén júniusban szerzett leg­alább negyvenhárom százalé­kos részesedést egy kétszáz­ötven-millió forintos tőke­emeléssel. Vele együtt szállt be az agrártársaság tőke­emelésébe a tulajdonában ál­ló Közgép Zrt. elnöke, a mé­diavállalkozásairól is ismert Nyerges Zsolt, aki százti- zennégy-millió forintot fek­tetett a vállalkozásba. Ret­ten együtt így legalább hat­vanhárom százalékos tulaj­doni részarányt szereztek a társaságban. A Mezort Zrt. társaságai a Blikk számítá­sa szerint ötszáznyolcvanhá- rom-millió forintos földala­pú támogatást vettek fel, eb­ből következtethető ki, hogy a társaság tizennyolc Mar­gitsziget nagyságú terület­tel rendelkezhet. Az államtól a cégcsoport ezen kívül állat­jóléti juttatásra, korszerűsí­tésekre is kapott támogatást, így összesen egy milliárd hatszázmillió forintot kasszí­rozott.- Gyönyörű szép földek - mondta Barkóczy Gellért az emlegetett, állami tulajdon­ban lévő területekről, melye­ket családi vállalkozások, fia­tal gazdák, őstermelők részé­re jelöltek ki eredetileg Bala- tonszabadi határában, de hiá­ba várták, hogy hozzájuthat­nak. A legfrissebb fejlemé­nyekről értesülve már kezdik érteni, hogy miért is nem... A hajdani somogyi kis­gazdaelnök hozzátette: - Ezek az alsótekeresi faisko­lát körülölelő földek kitűnő­ek, hektáronként harminc aranykoronát érnek. Egye­nes mint az asztal, szép feke­teföld. Nem csodálom, hogy „nem eresztik”. De mi lesz így az ígéretekből, a vidék talpra állításából? ■ Fónai I. Feudális nagybirtok A mezort Zrt. a HVG szerint „már-márfeudális nagybirtok­nak tetszik: 21 ezer hektáron termeszt növényt, 58 ezer hek­táron vadgazdálkodást folytat, 4 ezer hektár erdőt és 880 hektár természetvédelmi terü­letet birtokol”. Tulajdonosai: Simicska Lajos (43,5 száza­lék), Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna (19,1 szá­zalék) és Nyerges Zsolt Köz­gép-elnök (19,8 százalék).

Next

/
Oldalképek
Tartalom