Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-09 / 236. szám
Jócskán maradt feladat költségvetés Az emelt forrás ellenére sem látnak előrelépést A helyi önkormányzatok támogatása (milliárd forint) 2014-es tervezet 2013-as tervezet Működés általános támogatása 124,137 112,788 Egyes köznevelési feladatok 149,575 156,393 Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok 264,754 219,965 Kulturális feladatok 29,753 29,466 Felhasználható központosított előirányzat 87,430 34,959 Kiegészítő támogatások 40,236 85,6 Vis maior támogatás 7,7 8,0 Címzett és céltámogatások0,035 ■ Összesen | 703,587 | 647,209 | Ebédhez készülnek egy óvodában. Nagy kérdés, hogy a jövőre adott pluszpénzek mire lesznek elegendőek HÍRSÁV Az NFÜ1500 milliárd forintot fizetne ki a nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013-ban a tavalyi, eddigi rekordösszeg másfélszeresét, 1500 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást szeretne kifizetni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten. ■ MTI KSH: 0,7 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban az előzetes adatok alapján az ipari termelés 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint ugyanakkor 0,9 százalékkal emelkedett, szezonálisan és munkanappal korrigálva 0,7 százalékkal bővült egy hónap alatt - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. ■ MTI Fizikai Nobel-díj az isteni részecskéért az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. Az elismeréssel 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) jár. ■ MTI Megszorító csomag a szerb kormánytól jelentős gazdasági megszorító intézkedéseket vezet be Szerbia 2014-től. Első intézkedésként a legmagasabb közalkalmazotti fizetéseket fogják csökkenteni. A 60 ezer dinár (180 ezer forint) feletti keresetrészt 20 százalékkal, a 100 ezer dinár (300 ezer forint) fölöttieket pedig 25 százalékkal mérséklik. Fontos lépésként a nem alapvető cikkek általános forgalmi adóját 8-ról 10 százalékra emelik. ■ MTI A jövő évi büdzsében 67 milliárd forinttal többet szánnak az önkormányzati szektorra, a települési szövetségek szerint azonban nincs jelentős változás a gazdálkodásukban, több területen is forráshiány lehet. Éber Sándor A költségvetés tervezete szerint a helyi önkormányzatok a hitelforrások nélkül 2014-ben 2355,8 milliárdból gazdálkodhatnak, amelyhez az állam 703,5 mil- liárdot biztosít, 67 milliárddal többet az ideinél. „Nem változik jövőre a finanszírozás feladatalapú koncepciója, ami főként a kistelepüléseknek hátrányos" - mondta lapunknak a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) vezetője. Wekler Ferenc az idén bevezetett rendszer visszalépés a 80-as évekbe. Hangsúlyozta: a járási hivatalok bevezetésével nem a feladatok fele, hanem mindössze 20 százaléka került a településektől. „Egy 200-300 fős kistelepülésnek a feladatok megoldása fajlagosan jóval többe kerül„mmt egy százezres nagyságrendű városnak, a költségek mégis differenciálatlanok” - hangsúlyozta Wekler. A KÖSZ elnöke szerint az idén főként a közétkeztetésben, az önkormányzati hivatalok működtetésében és az utak fenntartásában voltak nehézségek. Sérelmezte: az önkormányzatok nem érdekeltek a hatékony gazdálkodásban, mivel amelyik területen megtakarítást érnek el, azt az állam elvonja, s nem csoportosíthatják át más területre. „A kormányzat szerint 67 milliárd forinttal több jut az ön- kormányzatoknak jövőre, de én nem láttam olyan adatokat, amelyek révén megnyugodtam volna, hogy könnyedébben tudnánk létezni 2014-ben is” - mondta „A kormányzat jövőre mintegy 7 milliárd forinttal többet szán gyermekétkeztetésre, de ez a tervezett összeg sem lesz elegendő a finanszírozására’’- mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a térítési díjból csak a nyersanyagot tudják állni, de az összes több kódlapunknak a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért szerint a feladatalapú finanszírozási rendszerben az állam által jogszabállyal kötelezővé tett feladatokat a költségvetés nem teljes egészében fedi le. Pozitív elmozdulást lát abban, hogy jövőre megváltozik a települési üzemeltetési költségek (például parkgondozás, közvilágítás, útfenntartás) támogatása, így már adott négyzetméterek és kilométerek után támogatják a feladatokat, ami közelebb áll a valósághoz. Szabó sérelmezte: nincs előrelépés abban, hogy a 3000 fő alatti településeknél vagy a két önkormányzat által fenntartott hivataloknál nem változik a támogatás, séget, például a rezsiéét már nem. A nyári szociális étkeztetésre egyébként 2,64 milliárdot terveznek az idei 2,4 milliárdhoz képest. A szociális feladatoknál jövedelempótló támogatásokra 99,8 milliárdot, pénzbeli szociális ellátásokra 39 milliárdot, szociális és gyermekjólétifeladatokra 53,3 milliárdot szánnak jövőre. mivel továbbra is legfeljebb 8 alkalmazottat fognak csak finanszírozni. Szentkirály polgármestere szerint problémás lesz a falu-, illetve tanyagondnoki szolgálat ellátása, mivel az ezért járó évi 2 millió forint szolgálatként településük esetében fele a szükséges költségeknek. Az óvodákban dolgozók, immár emelt bérére 132,2 milliárd forintot terveznek jövőre ez Szabó szerint elég lehet a bérekre. Az óvodák működtetésére egyébként 16,7 milliárdot szánnak, ami egyesek szerint nem lesz elég. „Valamivel több forrást terveznek a jövő évi költségvetésben az önkormányzatokra, de nagy változás nincs az idei évhez képest” - mondta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint a 67 milliárdos többlet többnyire az olyan kompenzációs összegekből áll össze, mint például az e-útdíj bevezetése miatti bevétel- kiesésre szánt 10 milliárd forint, vagy az adósságkonszolidációból kimaradt településeknek tervezett 10 milliárd forintos keret. így azonban valójában nincs lényegesen több pénz az önkormányzati szektornak, amely az idén 80-100 milliárd forintos forráshiánnyal küzdött. Pápai Hús: jovo heten újabb forduló következik tartozás Október 15-ére hívta meg a Pápai Hús 1913 Kft. hitelezőit a csődeljárás során esedékes újabb tárgyalásra. Lapunk információi szerint a most elővezetni kívánt ajánlat nem különbözik érdemben a korábbitól - amelyet a termelők akkor nem fogadtak el. A legutóbb tervezett - és a hitelezőknek előzetesen kiküldött anyagban szereplő - 45 százalékos ajánlatnál jóval szeptember elején kevesebbet, mindössze a tartozások 5 százalékának kifizetését indítványozta a pápai húscég. A hitelezők az ajánlatot nem fogadták el, a vállalatot annak átdolgozására kérték fel. Míg a vállalattól egyre kevesebb piaci szereplő várja a fizetést, napokon belül kifizetik a cég élőállat-beszállítóinak fennálló kintlévőségük egy részét. A Vidékfejlesztési Minisztérium által korábban megígért de minimis támogatásról szóló rendelet és közlemény hétfőn jelent meg a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján. A szaktárca által fizetendő pénzből a kisebb egyéni termelők 7500 eu- rót kaphatnak, a termelői csoportok pedig 200 ezer eurót. Ez azonban nem elegendő a teljes tartozás kiegyenlítesére, információink szerint a minisztérium döntéshozói további lehetőségeken is gondolkodnak. A vállalat hosszabb távú működése továbbra is kérdéses, hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kérdésre válaszolva megjegyezte: a cég további sorsát illetően „homályos a kép”. A kormányfő leszögezte: minden munkahelyet megvédenék, a büntetőeljárásokat végig viszik, mert tudni szeretnék, hová lett a pénz. Hozzátette, nem szeretnének létrehozni állami tulajdonban lévő nagy húsipari cégeket. A munkahelyek megőrzése mellett olyan megoldást keresnek, amely a magánpiacnál vagy az önkormányzatoknál hagyja a gyárakat - mondta Orbán. ■ B. L. Jövőre is nagy falat a gyermekétkeztetés Ivővízhiány fenyeget a Föld kétharmadán világtalálkozó Az ENSZ-főtitkár jövő szeptemberre klímacsúcsot hív össze Még több orvos menne külföldre dolgozni Bölcsebben kell felhasználni a vizet, a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét - mondta tegnap az ENSZ-főtitkár Budapesten a négy napos Víz Világtalálkozó megnyitóján. Bán Ki Mun fontos együttműködési területként emelte ki az élelmiszerbiztonságot és az éghajlatváltozást. Közölte, hogy jövő szeptemberre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze. Erre meghívta a magyar köztársasági elnököt. Áder lános államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Földön minden tíz emberből négy nem jut elegendő egészséges ivóvízhez, és ha nem sikerül változtatni a folyamaton, akkor huszonöt év múlva már az emberiség kétharmada lesz ugyanebben a helyzetben. Áder János felidézte: 36 éve Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol az ENSZ égisze alatt kizárólag a víz kérdésével foglalkoztak. A mostani a második ilyen tanácskozás, amely lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről, a szanitációról eszmét cseréljenek - mondta. A köztársasági elnök a találkozó megnyitója előtt fogadta az ENSZ főtitkárát, aki -Orbán Viktor kormányfővel is találkozott. ■ VG Áder János és Bán KI Mun. Ajándékok a megnyitó előtt egészségügy Az eddigieknél is jelentősebb orvosmigrációt vetít előre a Magyar Orvosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felmérése. A hivatalos statisztikák szerint csak az elmúlt négy és fél évben majdnem ötezer orvos - és csaknem kétezer ápoló - ment külföldre dolgozni Magyarországról. A következő egy-két évben azonban felgyorsulhat, és még ennél is jelentősebb lehet az orvosok elvándorlása. Az idén tavasszal végzett online kutatásban részt vett több mint öt és félezer orvos 17 százaléka jelezte ugyanis, hogy egy-két éven belül külföldön tervez munkát vállalni, ez pedig a 30 ezres orvoskarra vetítve azt jelenti, hogy néhány éven belül akár ötezren is elhagyhatják az országot. A külföldi munkavállalást tervezők 34,6 százaléka ráadásul 35 év alatti, ami azt jelenti, hogy továbbra is jelentős a fiatal szakorvosok elvágyódása - közölte a kamara elnöke. Éger István az okokat is megvilágította: a felmérés szerint az orvosok túlterheltek, elégedetlenek anyagi helyzetükkel, munkakörülményeikkel és megbecsülésükkel, az egészségügy helyzetét pedig többségük rossznak tartja, az ágazat jövőjét sötéten látja. ■ H. É. n < I í i KOZELET*
