Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-08 / 235. szám
2013. OKTÓBER 8., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Nagy teher a sok adminisztráció gazdaság Tetemes a munkaügyi és gazdasági előírás, kemények a szankciók ► Folytatás az 1. oldalról A 2010. óta regnáló kormány - szavakban - sok intézkedést hozott a vállalkozók adminisztrációs terhelésének csökkentésére, s ezek kormányzati források szerint 500 milliárd forinttal csökkentették a vállalkozások kiadásait, olvasható a GKI Gazdaság- kutató Zrt. tájékoztatójában. A cég augusztusban reprezentatív felmérést végzett a magyar vállalatok körében, s 978 válaszadó cégvezetőtől a többi között megkérdezték: miként változtak adminisztrációs terheik 2010-hez képest az adózás, a számvitel és pénzügy, munkaügy, a humán- politika, a környezetvédelem, illetve a beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások területén. A vállalatok minden vizsgált területen jélentős tehernövekedést érzékeltek, különösképpen az adózással, a számviteli és pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztrációt érzékelik nagyobb tehernek, mint 2010-ben - derült ki a GKI felméréséből. A cégek közel 78 százalékánál nőttek az adózási-, s mintegy 74 százalékánál a számviteli, pénzügyi terhek. Létszám-kategóriák szerint a 21-50 és az 51-150 fő közötti alkalmazotti létszámú cégeket az adózási bürokrácia különösen sújtja, de a nagyvállalatok közül is sokan panaszkodnak erre.- Szerintem nem csökkent az adminisztráció, sőt, inkább jelentősen nőhetett - fejtette ki Laczkovics Sándor. - Hagyjanak minket dolgozni, a rengeteg bürokratikus teendő helyett inkább nyugodtan végezhessük a termelő munkát. A közelmúltban Németországban jártam, több mezőgazdasági cég működését láttam: ahogy hallottam, meglehetősen egyszerűen megoldották az adminisztrációs feladatokat. Termelnek, dolgoznak, s a végén elkészítik a bevallást a gazdálkodók és nem panaszkodnak úton-útfélen a rengeteg körmölni való miatt. Persze nyilván más a helyzetük a német parasztoknak, hiszen ők már január elején tudhatják, hogy mit termesztenek abban az évben, s várhatóan miként alakulnak a felvásárlási árak.... Ágazatok szerint az építőiparban csak a környezetvédelmi, az iparban az engedélyezési papírmunkát érzékelik közepesen növekvőnek, míg a többi adminisztráció rendkívül nagymértékben nőtt megítélésük szerint, állítja a GKI összegzése. Illés lános, az építőanyag-kereskedelemmel és ipari alpin- technikával foglalkozó kaposvári Color Max Kft. üzletágvezetője kérdésünkre kifejtette: az építőipar nagyon összezsugorodott, alig van munka, a vállalkozásokra mégis sok feladatot pakoltak rá. Az adminisztrációs teendők növelik a költségeket.- Egyik oldalon csökkent az adó- és az adminisztráció, a másik oldalon viszont mindkettő emelkedett, így szerintem ösz- szességében ott tartunk, ahol korábban - mondta Budai Ferenc, az Iposz megyei elnöke. Friís példa: az úgynevezett E-építési napló többletterhet ró a mikrovállalkozókra. Szerinte nehéz elképzelni, amint egy A versenyképesség gátja? Sokba kerül az adminisztráció a cégeknek idősebb kőműves laptoppal rohangál és számítógép segítségével intézi ügyes-bajos dolgait. Kiemelte: egyszerű, átlátható folyamatokra lenne szükség a gazdasági életben. Örömteli lenne, ha nem kellene fél napokat adminisztrációval tölteni.- Gyakorta hallani, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos adminisztráció kemény - fogalmazott Tajnafői István, a Kapós Járműgyártó- és Javító Zrt. elnöke. - Áz adózási- és pénzügyi előírások is sűrűn változnak, feltétlenül érdemes a módosításokat követni. A közlekedési cég vezetése - ahol kora ősszel mutatta be az új kaposvári autóbuszt, a Com- pactot - személyesen is megtapasztalták a környezetvédelmi szabályokból fakadó adminisztrációs teendők özönét. Ide tartozott egyebek mellett a motorbesorolással kapcsolatos feladat, de a napi működés során más területen is érzékelhető a szigorú számonkérés. Tajnafői e körbe sorolta a többi közt a veszélyes hulladékok naprakész nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat: minden felhasznált olajat, szűrőt és festékpatront is pontosan rögzíteniük kell. A zrt. egy szolgáltató céget bízott meg a munkaügyi feladatok ellátásával, s bár a szakember ebben az esetben is nőttek a terhek, ám alapvetően egyetért a szigorítással.- Szerintem ez alapvetően az engedély nélküli foglalkoztatás, a feketemunka ellen van - húzta alá. - A szigorítás a gazdaság fehérítését is szolgálja. ■ Harsányi Miklós Három új szivattyút kaptak a balatoni tűzoltók fejlesztés Hatszázezer forint értékű felszerelés az egyesületeknek, új csapatok is alakulnak A Balatoni Fejlesztési Tanács köz- és vízbiztonsági programján eredményesen pályázott a megyei tűzoltó szövetség: Kaposváron hétfőn adták át a három darab szivattyút.- A Balaton parti önkéntes tűzoltóegyesületek fontos feladatot végeznek, belvízi védekezési munkájukat segíti majd az új berendezés - hangsúlyozta Horváth lenő ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója. - A magas vízállás vagy a hirtelen lezúduló jelentősebb mennyiségű csapadék gyakran gondot okoz a mélyebb fekvésű területeken. Három, összességében 600 ezer forint értékű hordozható szivattyút kaptak a balatonbog- lári-, a fonyódi- és a balatonmária-balatonkeresztúri önkéntes tűzoltók. Heizler György, a tűzoltó szövetség elnöke kiemelte: a készülékek kis helyen elférnek, könnyen szállíthatóak, s akár nyolc méter mélyről is képes felszívni a vizet. A percenként 500 liter teljesítményű berendezés szivattyúzásra éppúgy használható, mint tűzoltásra.- Bélatelepen és Fonyódlige- ten is szoktunk vizet szivaty- tyúzni - mondta Köcski Miklós, a fonyódi egyesület parancsnoka. - A legkisebb technikai fejlesztés is nagyban megkönnyíti a munkát, s tovább javítja a hatékonyságot. Országosan az idén két központi pályázaton indulhattak az egyesületek: előbb 120 millió forintot-, a közelmúltban 100 milliót osztottak szét. Legutóbb a somogyiak - valamivel az országos átlag felett - több mint 6 millió forintot nyertek el, melyet főként EDR-rádiók beszerzésére fordítanak. Megyénkben 39 tűzoltó egyesület működik és várhatóan Szulokban és Nágocson alakul új csapat. ■ Harsányi M. ■snpcai BALASSA TAMÁS Külsőséges viszonyok ember legyen a talpán zárt cipőben, aki végig olvasta a Kaposvári Egyetem öltözködési szabályzatának médiavisszhangját, így aztán én sem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy a világsajtó félreérti a helyzetet, pedig úgy tűnik. Egy ausztrál közlés már a divatot a rasszizmussal azonosító mozgalmat látta feléledni a színészhallgatók performanszában. A rektor mégsem dőlhet hátra elégedetten, fejét csóválva az értetlenségen, hiszen akadnának itt kérdések. elemi pedagógiai problémát vet föl ugyanis a dress code, mindjárt kettőt Az első: az egyetem nem látott pedagógiai eszközöket arra, hogy visszaszorítsa az alkalmatlannak vélt öltözékek térnyerését Ennyire nem tűnt nagynak a baj, még egyszer sem láttuk hippiszeánsznak a diplomaosztót, ami pedagógiai kudarc lett volna. A dress code is a neveléstudomány kapitulációja, nem véletlenül vált a jó szándék ellenére komikussá. az egyetemet érintő másik pedagógiai probléma rávilágít arra is, hogy a papucs nemcsak a lazaság, hanem a lázadás jele is lehet. Kaposváron ugyanis úgy szabták át a színészképzést, hogy nincs az a marhatrágyás gumicsizma a dékáni kézfogás alatt, ami tiszteletlenebb volna ennél. Vidnyánszky Attilához is méltatlan, ahogy idekerítették, Csáki Judittal, Mohácsi Jánossal, Réthly Attilával szemben is méltatlan, ahogy elkerítették őket. A miért?-et hagyjuk, figyeljünk a hogyan?-ra, ha már külsőség! Egy őszinte szó nem érte a hallgatókat, nyílt véleményükért csak lenézést kaptak. Úgy érzik, az egyetem átnéz rajtuk, lelkűk forrongásáig nem, csak a bri- cseszükig lát. Ez illetlenebb tán még Hankiss Elemér piros sáljánál is. DE LEGALÁBB a CNN-nek találna ki valaki gyorsan egy fedő sztorit, mielőtt előbukkan a háttérből a zakómutyi... A futballgatyák szárítása, avagy a szögletzászló mint közvagyon: a siófoki képviselők sokallták a mosásra kért tízmilliós igényt is ► Folytatás az 1. oldalról Balázs Árpád polgármester azt is elmondta: a támogatási célok között akad épületrenoválás, kerítés- és játékoskijáró-felújítás, a legfontosabb tétel a stadion szurkolói mellékhelyiségeinek rendbetétele, melyek élet- és baleset- veszélyesek. Az ingatlan önkormányzati tulajdon, közvagyon, a pályázatban ugyancsak szereplő szögletzászló más kérdés, annak beszerzése inkább a működési költség kategóriába tartozhat. Gruber Attila tanácsnok szerint „talán nem kéne a szöglet- zászlóra kerek 100 ezer forintot beírni, a szárító és a mosógép 10 milliós tétel, nem tudom, a futballgatyákat milyen speciális szárítógéppel kell kiszárítani, vagy mi van a gatyában, hogy ennyit kell mosni. Azzal egyetértek, ha az épület állaga romlik, azt ki kell javítani a tulajdonosnak.”- Közel 300 gyerek mezének, edzésfelszerelésének a mosását és a szárítását kell megoldani - tájékoztatta mosást sokalló képviselőtársát Csorba Ottó, a pénzügyi bizottság elnöke, a futball- klub korábbi ügyvezetője. Pavlek Tünde jegyző arra hívta fel a figyelmet: ez már nem az első olyan Tao-pályázat, melynél „valahogy nem úgy mennek a dolgok mint más pályázatoknál: beadnak valamit, aztán a sportNem a teljesítmény, a mez a téma... ági szövetség írja meg nekik, miként dolgozzák át, mire kaphatnak forrást.” Szalai István tanácsnok, korábbi kosárlabda- klub-vezető úgy vélte, „a szöglet- zászló árát is a szövetség határozhatta meg, a KosárSuli Egyesületnek is segítenek pályázatot írni, ott is meg van határozva, mennyibe kerülhet egy palánk, kosárgyűrű, háló”. Sokat egyszerűsödött a képviselők dolga a második fordulóra, addigra a fociklub már csak az életveszélyes drukker-illemhelyek felújításához kért önrészt (meg is szavazták nekik), Csorba Ottó tájékoztatása szerint „a további fejlesztésekre más forrásokat keresnek”. Balázs Árpád megjegyezte: kikerült a körből a szögletzászló is, mint komoly közvagyon... Feladta ellenben a leckét a kézilabdaklub kérelme: tízmillió forintra rúgó terembérleti díjuk elengedését szerették volna. A pénzügyi bizottság szerint ez nem kívánt precedenst teremtene, ám „megmentőként” ott volt a Tao-pályázatuk, melyen 141 milliós támogatást nyertek utánpótlásra és a város tulajdonában álló, de a klubnak használatba adott sportcentrum átépítésére. A testület úgy dönthetett: a bérleti díjjal egyező összegű, tízmilliós hozzájárulást biztosít a Tao-pályázat önrészéhez... ■ Fónai Imre Buszokat vesz a holding, tőkét emel a varos beszerzés Tőkét emel a város a Siófok Holdingot vezető ön- kormányzati társaságban, a Balaton-parti Kft.-ben annak érdekében, hogy az be tudja szerezni az új autóbuszokat. Nemrég két buszt vásárolt Siófok 89 millió forintért, a következő kettőt még ebben az évben megveszi. Ahogyan az a képviselő-testületi ülésen is elhangzott, a holding tevékenységi köre bővül, az új buszok pedig a város tulajdonában, felügyelete alatt maradnak. Év végén öt saját busszal kezdhet tárgyalásokat a város a szolgáltató-jelöltekkel, akik majd a helyi buszközlekedés bonyolítására jelentkeznek. ■ F. I.
