Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-07 / 209. szám
2013. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Tizenegy hónapon át csillagokat látott egri yildizlari A Gárdonyi-regény török fordítója szerint a valódi irodalom mindenütt háttérbe szorult Eldar Salikoglut nem zavarta, hogy Gárdonyinál a törökök negatív hősök Hiánypótló látogatás bármennyire is furcsa, Erdal Salikoglu, bár lassan befejezi a Szigetvár visszafoglalásáról szóló Handzsár a tükörben regény fordítását, még nem járt a baranyai városban. Ahogyan korábban Kaposváron sem. A hiánypótló látogatás során az idén 56 esztendős török orvos-ze- nész-műfordító felkereste a Kaposvári Egyetemet, ahol találkozott az újonnan alakult iszlám tudományok intézete munkatársaival, míg Szigetváron a Berzsenyi Társaság meghívására részt vesz a Zrínyi-ünnepségen, ahol nemcsak Ujkéry Csabával beszélget a könyvről, de bejárják az Egri Csillagok és a Handzsár a tükörben helyszíneit is. Látogatásának különös apropót ad, hogy pénteken múlt 461 esztendeje, hogy Szigetvár ostrománál meghalt II. Szulejmán. Akinek a szívét rejtő türbe felkutatására tavaly 50 ezer eurót adományozott a török állam a városnak, s állítólag a napokban bejelentés várható a kutatás eredményeiről. erdal salikoglu számára persze nem az egész ország annyira ismeretlen, mint a dél-dunántúli régió, hiszen Kobzos Kiss Tamással rengeteg helyen koncerteztek már, s többször eljutottak Erdélybe is-a török or- vos-zenész-műfordító szerint a két nép zenéje is bizonyítja a rokonságot, nem véletlen látta meg már Bartók is a hasonlóságot a dallamok között. Tavasszal jelent meg Törökországban az Egri Csillagok (Egri Yildizlari), a mű fordítója a Kaposvári Egyetem iszlám tudományok intézete és a Berzsenyi Társaság vendégeként a héten ellátogatott a somogyi megye- székhelyre. Vas András- Melyik Gárdonyi-karakter fogta meg a leginkább? Nyugtasson meg: nem Jumurdzsák!- Éva alakja a tökéletes nő példája - feleli Erdal Salikoglu. - Persze nem valószínű, hogy a 16. században tényleg létezett ilyen. Gárdonyi viszont érzékeltetni akarta, hogy az asszony szerepe mennyire fontos egy társadalomban. Ezt vallotta amúgy a modern Törökország megalapítója, Kemal Ata- türk is: ha a nő nem része a mindennapoknak, akkor az ország fele hiányzik.- Azt hittem, valamelyik harcos férfit nevezi meg.- Gergő is fontos alak, s nemcsak a könyvben: miután két évvel az egri ostrom után elfogta a török, a Héttoronyba, azaz a Jedikulába zárták, ami csak a legveszedelmesebb ellenfeleknek „járt”.- A magyar történelem egyik dicső pillanata az Egri diadal. Törökországban, gondolom, kevéssé emlegetik...- Nemhogy az átlagember, de még a szakemberek sem tudnak róla igazán. Rengeteget kutattam a témában a fordítás alatt, de csak két-három mondatot találtam az ostromról. Csak annyi derült ki, hogy Ali és Ahmed pasa seregei, nagyjából hatvanezer ember 39 napig tartó ostrom után elvonult a vár alól a közelgő tél, valamint az anatóliai perzsa támadás miatt.- A lényeget finoman mellőzik...- Főként, hogy Eger akkor nagyon fontos hódítás lett volna. Nem véletlenül gyűlt össze alatta két sereg, mely előtte külön-kü- lön több várat is elfoglalt.- A kudarc miatt hallgatták el a lényeget?- A történetírók sokkal nagyobb vereségeket is lejegyeztek: a lepantói csatáról, vagy Becs sikertelen ostromáról rengeteg forrást találni.- Ha ennyire nincs a köztudatban, érdekli egyáltalán a török olvasókat a könyv? Főként, hogy az átke- resztelkedett Tulipánon kívül nincs benne pozitív török szereplő.- Nem véletlen, hogy száztíz évig nem fordította le senki... (elneveti magát)- Amikor elolvasta, nem zavarta, hogy papíron a rosszal kell azonosulnia?- Minden eseménynek legalább két nézőpontja van, így nem alakult ki bennem rossz érzés.- És a török olvasókban?- Még relatíve friss a könyv, azaz tűi sok visszajelzést még nem kaptam. Igaz, a kevés között akadt olyan is, aki megfenyegetett: ezért a könyvért le fognak lőni...- Na ne!- Majd az új fordításommal meglágyítom a szívét. Lassan ugyanis befejezem Ujkéry Csaba Handzsár a tükörben regényét, mely Szigetvár visszafoglalásáról szól, s török szemszögből ábrázolja az eseményeket. Talán ezért, no és a könyvben rejlő hatalmas empátia miatt is ez a mű közelebb áll hozzám. Amúgy, visszatérve az Egri csillagok-re- akciókra, akadt azért finomabb is: egyszerűen csak azt mondták, nem ilyenek voltunk.- A regény a török történelem talán legfényesebb korában játszódik.- Mely egyben a hanyatlás kezdete is. Mely egészen az Atatürk színre lépéséig tartott, aki modern, európai Törökországot akart. Szulejmán annyiban kapcsolódik a mához, hogy nemcsak az iszlám terjesztése volt a célja, hanem egy komoly világi erő megteremtése is. Olyan volt ő a történelemben, mint Nagy Sándor.- A Gárdonyi-regényből ez kevéssé derül ki... Nehéz volt visszaadni az író elképzeléseit?- Tizenegy hónapig dolgoztam a fordításon...- Nem érezte túl nagy fának a fejszéjéhez?- Sokat gondolkodtam, belevágjak-e. Előtte már lefordítottam Beder Tibornak a 7. Mikes zarándoklatról szóló könyvét, valamint Sudár Balázs és Csörsz Rumen István A török hadizene és Magyarország című kötetét. lók voltak a visszajelzések, így nekiláttam az Egri csillagoknak, s sokszor le is ellenőriztettem a készülő anyagot. Törekedtem a minél pontosabb fordításra, így nem is lett olyan irodalmi a szöveg, mint általában a fordításoknál, de nem is akartam változtatni rajta.- Török szemmel mennyire volt hiteles Gárdonyi? Az isztambuli helyszínek, események beazonosítha- tóak?- Az Aranyszarv-öbölben tényleg rendeztek mulatságokat, de csak a 18. század óta. A suták felvonulása is valós. Viszont a csónakos szökés lehetetlen lett volna: a könyvben másfél óra alatt eveznek át a Jediku- lától Üszküdarba, ami a valóságban 9-10 óra, ugyanis elképesztően erős a sodrás. De ez nem baj, hiszen ez egy regény, nem történelmi dokumentum. S talán ezért is pihentetett a fordítása, noha valójában este és éjjel dolgoztam rajta, hiszen napközben el kellett látnom a betegeimet.- Hajói tudom, éppen a szakmájának köszönheti, hogy megtanult magyarul.- Miután diplomáztam az isztambuli orvosi egyetemen, Budapestre kerültem az ORFI-ba, s itt szereztem meg a flzikoterape- uta és rehabilitációs szakképesítést. S ez a két év elég is volt, hogy megtanuljak valamennyire magyarul.- És megismerkedjen Kobzos Kiss Tamással, akivel azóta is együtt zenélnek, koncerteznek.- A zene a fordítás hónapjai alatt sajnos egy kissé háttérbe szorult.- Az énekeit egy ősi török húros hangszerrel, sazzal kíséri. Nehéz rajta játszani?- Negyven éve tanultam meg, akkor könnyűnek tűnt- Talán jó zenészgéneket örökölt...- A családban én voltam az első zenész. És orvos. És fordító. Igazából véletlenül kaptam rá a saz- ra, meghallgattam egyszer a bátyám egyik kazettáját, s elkértem a nagybátyám hangszerét. Mert hangszer azért akadt minden famíliában a falumban.- Északkelet-Anatóliában, Artvin- ban született a grúz határnál, gyerekként költözött Isztambulba. Képzelem, mekkora törést jelentett.- Éppen ellenkezőleg. Nagyon szegény vidéken éltünk, ahonnét mindenki a gazdag Isztambulba vágyott. Apám tanár volt, így kicsit másként éltünk, mint a falubeliek, például a szüleim nagyon ügyeltek rá, tanuljunk rendesen. Arra készültek, hogy az atatürki gondolat jegyében kitörünk, költözünk. Hamar asz- szimilálódtunk is az új világba, a dialektusomat például 3-4 év alatt elhagytam, csak egy nyelvész veszi észre, noha az anatóliai tájszólást sokan évtizedek alatt sem veszítik el.- Nem is vágyik vissza?- A táj, a környezet, a levegő hiányzik. Úgy képzelje el a vidéket, mint az erdélyi Gyimest. Viszont óriási a szegénység. Ráadásul a szakmámmal ott nem nagyon tudnék mit kezdeni...- Viszont lenne idő fordítani...- Csak abból nem lehet megélni. A török irodalom sem áll jobban, mint a magyar, arrafelé is egyre kevesebbet olvasnak az emberek, s ha mégis könyv kerül a kezükbe, inkább a ponyvát és a bulvárt választják.- A 2006-os Nobel-díjas Orhan Pa- muk országában...- Szerencséje volt, gazdag családból származik, megteheti, hogy nem az olvasók szája íze szerint ír.- Törökül az Egri csillagok sem kimondott bestseller... Még ha valóban annyira szeretik is a magyarokat, mint állítják.- Tényleg testvérként tekintünk a magyarokra. Már, aki valamennyire jártas a történelemben. Még akkor is, ha az idők során sokszor szembekerült egymással a két nép. A többi töröknek persze a magyar is csak egy vásárló a Bazárban... Hét végi testvérvárosünnep a kaposvári főtéren miénk a város Tízéves a megújult városközpont, ezt a jubileumot is ünnepli a somogyi megyeszékhely Háromfai diákok: félszáz esztendeje ballagtak el ► Folytatás az 1. oldalról A Kossuth tér számunkra nem csupán egy tér - mondta a pénteki testvérvárosi konferencián Szita Károly polgármester -, hanem a város szimbóluma, az ösz- szetartozás jelképe. Szimbolizálja azt, ha a kaposváriak akarnak valamit, akkor azt elérik. A polgármester hozzátette, éppen ezért hívták meg a Miénk a város programsorozat pénteki megnyitójára azokat a gyermekeket is, akik a tér átadásakor születtek. A testvérvárosi kapcsolatok áttekintése után oklevéllel ismerték el azok munkáját, akik a testvér- városi kapcsolatok fejlesztéséért dolgoznak. ■ M K. A testvérvárosok küldöttei is együtt ünnepelnek a kaposváriakkal Miénk a város. Az első fellépők egyike a Szélkiáltó együttes volt. iskolapadban A háromfai iskola egykori diákjai gyűltek össze ismét a településen: félszáz esztendeje ballagtak el, s most csillogó szemekkel ültek ismét be az iskolapadba, s köszöntötték egymást a háromfai iskolában. Az ötven évvel ezelőtt elballagó egykori diákok nagy szeretettel köszöntötték tanítóik közül Győrffy Lászlót és feleségét, Ili tanító nénit, valamint Lakosa Ferencnét. Az azóta sokat változott iskola megtekintését követően felelevenítették gyermekkori élményeiket, csínytevéseiket, megemlékeztek elhunyt társaikról. ■ Györke József
