Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-06 / 208. szám

2013. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK SAJTÓ ES TANULÁS 15 Itáliai kalandok a könyvespolcról világjárás A felszín alatt rejtőző izgalmas és érdekes történetek irodalmi köntösben Halbalhé julius, a félelmetes óceáni fe- hérfoltú cápa játékos üldözé­se következtében Púp, a ked­ves bambuszcápa messzire sodródik a tengerben. Felfedez egy korallzátonyt, amely tele van bambuszcápa-tojásokkal. Azonban nincs egyedül. Két búvár a tojásokra vadászik, és Púp nem tudja megmenteni őket az orvvadászoktól. Julius, hogy megpróbálja fel­vidítani a barátját, elviszi őt az otthonába, egy elsüllyedt kin­cses hajóba, amely dugig van aranytallérokkal. Eközben a halak tudta nélkül mérgező, ipari szennyeződés kerül lak­helyük közelébe... Kalandok az óceán mélyén Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelsprlnger.hu írjatok! Olaszország a legkedveltebb utazási célpontok közé tarto­zik évszaktól, kortól, nemtől, foglalkozástól és még sorol­hatnánk, mi mindentől füg­getlenül. Kelemen Zsófia Ám nem mindenkinek adatik meg, hogy testközelből meg is tapasztalja az olasz életérzést. S ha még azon szerencsések közé is tartozunk, hogy eljutunk hosz- szabb vagy rövidebb időre a me­sés Itáliába, akkor sem biztos, hogy van lehetőségünk megis­merni a felszín alatt rejtőző tör­téneteket. A következő válogatás azokat a klasszikus és kevésbé klasszikus irodalmi darabokat veszi sorra, melyeken keresztül valamivel közelebb kerülhetünk az olasz csizma falainak történe­teihez, s lakóinak leikéhez. A sort egy félig olasz, félig ame­rikai írónő, Marina Fiorato regé­nyei nyitják. Magyarul eddig négy regénye, A muránói üveg­fúvó, A Botticelli titok, a Siena lá­nya és A velencei szerződés jelent meg. Ugyan mind a négy alkotás ugyanazon írónő tollából szület- tet, mégis mindegyik más - más. A különbségek egyik alapja, hogy a főszereplők típusa is kü­lönböző: az egyikben egy üveg­fúvó, a másikban egy prostituált, a harmadikban egy nemes leány, míg a negyedikben egy török or­vosnő áll a fókuszban. A helyszí­nek is igen nagy változatossá­got mutatnak, hiszen a négy re­gény lapjain keresztül kilenc vá­rosállam múltjába, s olykor jele­nébe kapunk betekintést. A mu­ránói üvegfúvóban a helyszín Ve­lence, ahol múlt, jelen és jövő ke­veredik, miközben Nóra Manin a gyökereit kutatja. A Botticelli ti­tok Luciana Vetrája ugyan nem Rómeó és Júlia, a veronai szerelmesek. Anne Fortier is megírta a tragikus szerelem történetét, Sienába helyezve kutatja a múltját, de a Firenzéből induló, hét városállamon keresz­tül tartó útján mégis rátalál. Sie­na lánya, Pia viszont éppen ma­ga mögött hagyja múltját, miköz­ben az olvasó ízelítőt kap a Pali- ot körüllengő mitikus izgalom­ból. Feyra, a török szultána bi­zalmasa és orvosa hazája és Ve­lence közös múltjának köszönhe­ti kalandjait. A történetek mind­egyike valós tényeken alapszik, ám az írónő több ponton a saját fantáziájával kiegészítette eze­ket. Fiorato írásai főleg a női ol­vasók kedvencei, de történeti vo­natkozásuk miatt nemtől függet­lenül érdekes olvasmányok lehet­nek bárkinek. Egy másik történet, amely a toszkán lankák közt játszódik Anne Fortier regényében eleve­nedik meg. Az írónő a Shakes­peare nyomán híressé vált sze­relmes pár, Rómeó és Júlia ke- serédes meséjét máshonnan kö­zelíti meg. A Júlia című alkotás helyszíne Verona helyett a há­rom dombra épült Siena, mely­nek két ősi családja, a Salimbe- nik és a Tolomeik közötti viszály kiállta az idők próbáját, és az év­századok múltán is fönnáll. Ju­lié Jacobs már éppen hozzászo­kott a szürkeségéhez, amikor megjelenik Umberto a szörnyű hírrel, és Julié soha többé nem lesz ugyanaz. A húszas évei kö­zepén járó nő életét megváltoz­tatja egy kulcs és a titok, amit a kulcs nyit. Az írónő az eredeti, a Shakespeare által is használt Rómeó és Júlia történethez nyúl vissza, s ennek során az olvasó belekóstolhat a múlt és a jelen Sienájába. A sokak által főként filmes for­mában ismert Napsütötte Tosca­na és folytatásai Frances Mayes tollából szökkentek papírra, s in­dultak el a világhírnév útján. Ám az olaszok ezeket, s főként a fil­mes változatot, eltúlzottnak és ferde igazságnak tartják. Ettől függetlenül a könyvek elolvasá­sa gazdagíthatja az Itáliáról alko­tott sematikus képet. A külföldi regényeket egy ma­gyar alkotás, Az utas és a hold­világ követi a listán. Szerb Antal szinte már klasszikussá csepere­dett, erősen lélektani könyve Mi­hály belső utazását követi végig Itália különböző vidékein. Az ol­vasó a toszkán városkáktól Gub- bión át kezdve egészen Rómáig eljuthat, s fölfedezheti a külön­féle tájak lakóit és ismertetője­gyeit. Az utazás során sok min­dent megtudhatunk az említet­teken kívül arról, hogy minden városnak más a hangulata, s ön­magunkhoz is közelebb kerülhe­tünk. A könyv mélabús, édeske­serű hangulatát megszépítik a tá­jakról és az egyes hagyományok­ról adott leírások. A tömör sort két olasz klasz- szikus szerző, Alessandro Man- zoni és Italo Calvino zárja, akik hazájukban olyan hírnévre tet­tek szert, mint nálunk Jókai vagy Márai. Manzoni A jegye­sek (I promessi sposi) című re­génye az olasz irodalom egyik alapköve, mely két fiatal sorsán keresztül mutatja be a XVII. szá­zadi Lombardia politikai és tár­sadalmi viszályait. Italo Calvino a XX. század második felében élt és alkotott, ám művei mára klasszikusokká váltak. A poszt­modern író a regények, novellák írása mellett országa egyes régi­óinak meséit is egybe gyűjtöt­te, melyeket a helyi dialektusból olaszra fordított. Á sokszínű Cal­vino eredetileg újságíró volt, ám több tanulmány és zeneszám is az ő nevéhez fűződik. Legnép­szerűbb regényei: A nemlétező lovag, A kettészelt őrgróf és A famászó báró. Aki a versek vagy novellák fe­lé húz a regényekkel szemben, annak a XX. századi olasz no­vellák című gyűjtemény és az Olasz költők című versgyűjte­mény ajánlott. A novellák han­gulatát erősen áthatja a háború és a fasizmus, sőt az évszázados háborúk során kialakult édeske­serű olasz lélek is megelevene­dik a történetekben. A versgyűj­teményben olyan művészek írá­sai olvashatók, mint az a Micha- elangelo Buonarotti, aki szobor­ba öntötte Dávidot, mellette Dan­te, Assisi Szent Ferenc, de a No- bel-díjas Carducci és Eugenio Montale versei is helyet kaptak. STRÓFA 1* Szépségességesség s» Hallom fülemben a bű- 22 nős melódiád, Miközben ellopom fejed em fölül szép glóriád, 22 Énekelj csak kedves, ad- *=* dig vitorlát bontok, 2 Aludjál csak kedves, —■ már itt sem vagyok, =* Ismét felvettem aranyo- =■* zott páncélomat, =m Pillantásod, hallgatásod már nem bánthat, ^2' Énekelj csak kedves, mát\ nem hallhatom, ü Aludjál csak kedves, ál- 2 maid már nem láthatom, A kék ég és a drága nap J2 is nevet rám, «£* S partot érek lassacskán, Énekelj csak kedves, már 2? nem figyelek oda, *0 Áltass csak kedves, már 22 nem figyelek oda, =* Keresd csak piszkosan -y ragyogó glóriád, =* Zengjed ajkadon hamis mm melódiád, Sas- 1 §* Kettőnk története meg- 22 pihent a csillagok alatt, <s* Aludjál csak kedves, J2 most már nyugodtan al- hatsz. DEBRECENI ÁRON, MUNKÁCSY Emlékezés: George Orwell mások előtt járva nem félt kimondani az igazat! Mert az igazság akkor is létezik, ha tagadják George Orwell könyvének elemei szolgáltak a valóságshow-k alapjául Száztíz éve, 1903. június 25- én született George Orwell angol író. Fontos, hogy megra­gadjuk az alkalmat a megem­lékezésre, hiszen akiről sze­retnénk beszélni, még nincs olyan távol tőlünk, és remek­művei, mint például az 1984 vagy az Állatfarm, örökér- vényűek. Eredeti néven Eric Arthur Blair, az indiai Moti- hariban látta meg a napvilá­got, ahol apja a polgári szol­gálatban végzett munkát. Né­hány év múlva Angliába köl­töztek. Iskoláit magánintéze­tekben végezte. Orwell tanul­mányait követően öt évig Bur­mában élt az angol birodalmi rendőrség szolgálatában. Le­szerelését követően vissza­tért Londonba, majd Párizsba, hogy megismerje az egyszerű szegény munkásokat. 1933- ban jelent meg első könyve Csavargóként Párizsban és Londonban címmel. 1936-ban Spanyolországba ment, csat­lakozott a Marxista Egyesülés Munkáspárthoz, és az aragó- niai fronton harcolt. A máso­dik világháború alatt műsor­vezető volt a BBC-nél, majd a Tribüné című lapnál lett iro­dalmi szerkesztő. 1945 tava­szán a The Observer haditu­dósítója volt. Felesége halála után Jura szigetén telepedett le. Itt készült 1948-ban a leg­népszerűbb könyve, az 1984. Megszületik a Nagy Testvér és a Gondolatrendőrség fogalma, létrejön egy lélekmentes nyel­vezet, az újbeszéd. A könyv­ből 1984-ben film készült, Ri- chard Burton és John Húrt fő­szereplésével. 1949 szeptem­berében kórházba került, tü­dőbetegsége súlyosbodott, és 1950. január 21-én London­ban meghalt. Orwell az 1984 című mű­vét nem sokkal halála előtt ír­ta, 1948-ben. Eredeti címe „Az utolsó ember Európában” volt, és kiadója kérésére változta­tott ezen. Nézzük, milyen ese­mények játszódtak le a mű ki­adásának évében, 1949-ben. Január 25-én Moszkvában megalakítják a KGST-t. 1949. április 4-én Washingtonban megalakul a NATO. Május­ban letartóztatják Rajk Lász­lót, (nagyszabású koncepciós persorozat kezdődik, 30 per, 140 vádlott, 15 halálos ítélet). Május 15-én Magyarorszá­gon legalizálják a már kiala­kult egypárti struktúrát. Má­jus 23-án megalakul a Német Szövetségi Köztársaság. Októ­ber elsején Mao Ce-Tung ki­kiáltja a Kínai Népköztársa­ságot. December 21-én Sztá­lin 70. születésnapját a keleti blokk országai hivatalos álla­mi ünnepként dicsőítik, mun­kaversenyekkel és ajándék-ki­állításokkal készülnek, hogy bemutassák a Nagy Testvér harcos életét. Orwell valami olyat fogal­mazott meg az 1984 című könyvében az erőszakról, a burkolt és a nyílt terrorról, amit csak keveseknek sike­rült, talán Erich Kástner tu­dott ilyen lényegre törően írni. Magyarországon hosszú ideig nem olvashatták Orwellt. Til­tott mű volt. Magyar fordítása nyugaton olvasható volt. Az Európa Kiadó 1984-ben meg­próbálta közreadni, ám akkor még a kiadót lebeszélték ezen szándékától. Nem tudom, mennyire is­mert, az 1984 című könyv bi­zonyos elemei szolgáltak ala­pul a „valóság - show” mű­sorainak. Orwell igen sajátos stílusban írt, ábrázolása rend­kívül tárgyilagos, célja ezzel a figyelem felkeltése, a figye­lem felhívása valamilyen ha­zugságra, amit, le akart lep­lezni. Emlékezzünk Orwellre úgy, mint egy olyan emberre, aki mások előtt járva nem félt kimondani az igazat! Mert „az igazság akkor is létezik, ha ta­gadják”. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK: A FONYÓDI MÁTYÁS KIRÁLY GIMNÁZIUM DIÁKSZEM ISKOLAÚJSÁGJA SZERKESZTŐI (A WIKIPÉDIA FELHASZNÁLÁSÁVAL)

Next

/
Oldalképek
Tartalom